Emily csupán karnyújtásnyira volt az idegen lényektől és úgy véli, hogy üzeneteket kapott.
Minden idők egyik legkiemelkedőbb UFO élményére, melynek egy csoport gyerek volt szem- és fültanúja 1994. szeptember 16-án került sor. Mintegy 60 öt és tizenkét év közötti gyermek játszott a zimbabwei főváros szélén található iskola udvarán, amikor egy hatalmas űrhajót láttak és több kisebb járművet, melyek a bozótos felett siklottak át.
Az űrhajó a játszótér mellett landolt. A gyerekek azt állították, hogy idegen lények közelítették meg őket a hajókról, és az egész találkozás körülbelül 15 percig tartott.
Emily Trim egyike volt ezeknek a gyerekeknek. Fiatal diák volt az Ariel általános iskolában Ruwaban, Zimbabwe fővárosa mellett, és az esemény akkor vát híressé, amikor a BBC műsort sugárzott róla, melyben interjút készítettek a gyerekekkel nem sokkal az esetet követően. Dr. John Mack harvardi pszichiáter utazott el az iskolába, ahol a gyerekekkel beszélgetett és rögzítette rendkívüli beszámolóikat.
Emily azt mondja, hogy az eset a mai napig hatással van rá. Csupán karnyújtásnyira állva az idegenektől úgy véli, hogy üzeneteket kapott tőlük.
Titokzatos és gyönyörű képeket rajzolt és festett, melyek azoknak az üzeneteknek a megnyilvánulásai, melyeket a nem evilági lényektől kapott.
Az alábbi videóban Emily Trim először beszél nyilvánosan a 2015-ös Alien Cosmic Expo-n. Érzelmekkel teli vallomása egy gyermek mély, személyesen megrendítő élményét közvetíti, aki szemtől szembe állt egy földönkívüli lénnyel.
A második videóban az eredeti 1994-es BBC interjú látható, melyet Dr. John Mack készített azokkal a gyerekekkel, akik a Ruwa melletti Ariel általános iskolában tanúi voltak a megdöbbentő és rendkívüli találkozásnak.
Kapcsolódó cikk: Több mint 60 iskolás gyerek volt szemtanúja nem emberi lények és egy nagy űrhajó landolásának
http
A videóban Emily a következőket mondja:
"Egyik tanúja voltam az eseménynek Ruwaban, Zimbabweban. Alig voltam több, mint 8 éves, amikor ez történt. Kanadában születtem. Egy öttagú családból származom. Van egy bátyám és egy húgom. A bátyám is ott volt az iskolában az esemény ideje alatt. A szüleim misszionáriusok az Üdvhadseregben. Ezért voltunk Ruwaban, Zimbabweban. Előtte Zaireban voltunk, aztán Zimbabweba mentünk, és mindannyian az Ariel tanulói voltunk, ami egy szép iskola. Igazán hálás vagyok az élményért, eltekintve az UFO jelenségtől. Ez egy szép hely volt ott élni és ott lenni.
Tehát ezen a napon... én csak a saját szemszögemről tudok beszélni, és ahol voltam. Minden gyerek a játszótér más részén volt. Éppen szünet volt és fényes nappal, és normális dolgokat csináltunk, játszottunk. Voltak határvonalak az ingatlan körül, és az egyik játék amit a barátommal játszottunk, hogy átugráltunk ezen a vonalon.
Aztán hallottunk egy magas frekvenciájú hangot, és láttunk egy villanást és egy járművet.
És nagyon nehéz leírni az időt ezen a ponton, úgyhogy nem tudom, milyen hosszú ideig tartott ez az egész. Csak annyit tudok mondani, hogy két lény ugrált Lisa és mellettem. És... kíváncsiak voltak. Nem érintették a talajt (szerk.: a felvétel alig hallható) ... már szinte utánoztak bennünket.
Aztán hirtelen előttünk voltak. Úgy tudnám leírni, hogy karnyújtásnyira voltak. És le voltunk fagyva. Telepatikus képek kezdtek átmenni az arcomon... kommunikáció a szemeken keresztül... ez minden, amit igazából le tudok írni. Képek és képek jöttek egymás után.
A másik lány, aki mellettem állt, ő több kommunikációt kapott a környezetről, az enyém többnyire technológia volt, (szerk.: a felvétel alig hallható) és a technológia használata.
Én soha nem fogom elfelejteni ezt a napot.
Kérdés a hallgatóság soraiból: Voltak más tapasztalatai ugyanezzel a lénnyel?
Emily: Nem tudom, hogy pontosan ugyanaz a lény-e, de azt tudom mondani, hogy... igen.
Emily leírja az egyik festményét: Tehát amikor az időről beszéltünk (az esemény), itt ábrázoltam. Nem tudom, hogy mikor fogok rájönni, hogy mit rajzolok. Számomra ez olyan, mint egy energia, ami körülvesz bennünket, ami ezen a ponton az idő megállását okozza. (Szerk.: a felvételen nem hallható annak leírása, hogy milyen érzés volt, amikor le voltak fagyva)
Kérdés a hallgatóság soraiból: Le tudná írni azokat a lényeket, akik önhöz jönnek, amennyire tudja, hogyan néznek ki?
Emily: Arra gondol, amikor tapasztalataim vannak? (Igen) Csak azt mondhatom, hogy meg tudják változtatni az észlelést, módosítani képesek, hogy egy kicsit kényelmesebben érezze magát az ember azzal kapcsolatban, amit lát. Az utolsó találkozáskor szürkék voltak. Olyan arccal, ami egy lény és egy oroszlán között változott oda-vissza."
A felvételen látható érzelmekről szólva sokan közülünk el sem tudják képzelni, hogy milyen lenne találkozni egy másik világból, univerzumból vagy dimenzióból érkező lénnyel. Ez egyszerűen felfoghatatlan a számunkra. Kollektív szinten még mindig nem vagyunk készek elfogadni, de talán egyre közelebb kerülünk ehhez. Előbb vagy utóbb fel kell ismernünk, hogy mi történik körülöttünk, de ennek a folyamatnak nem kell feltétlenül ijesztőnek lenni.
Kapcsolódó cikk: Pozitív találkozások - A földönkívüli kapcsolat az ember átalakulásában - Tracey Taylor személyes kapcsolatának története - 1. rész
http
További információk a történetről
"A mai napig is beszél róla," - mondta az egyik gyerek édesanyja.
Egyes gyerekek annyira megdöbbentek a tapasztalattól, hogy sírva futottak be az iskolába. A fenti videóban szereplő egyik tanár szerint a gyerekek "Futva jöttek ide egyfajta pánikban, és még ha megrendezett is volt, nem rohantak volna együtt, ahogy tették. Kígyózva rohantak fel ide, mi pont egy megbeszélésen voltunk, és csak hallottuk őket sikoltozni és sikoltozni... Egy gyerek nem tudja ezt tettetni," - mondta az iskola egyik tanára.
Egy másik tanár azt mondta, hogy "Kezdetben nagyon szkeptikus voltam, elhittem, hogy láttak valamit, de nem voltam hajlandó elfogadni, hogy bármiféle természetfeletti lett volna." Majd hozzáteszi: "de a következetesség az egészben, hogy mi történt azt jelzi, hogy több volt, mint amit az elején kész voltam beismerni."
Kapcsolódó cikk: Titokzatos születése miatt ez a kanadai nő azt gyanítja, hogy ő egy hibrid
Mi történt? Miért voltak itt?
Néhány gyereket arról kérdezték, hogy mit kaptak ettől a tapasztalattól. Egyikük azt válaszolta, hogy azért jöttek, hogy elmondják, hogy "nem vigyázunk jól a bolygóra." Ez azért elgondolkodtató, hogy jönnek ezek a lények egy másik világból, és megpróbálják a gyerekeket megkérni, hogy gondoljanak bele, mit teszünk a bolygónkkal! A különböző földönkívüli találkozásokról szóló történetek során ez a fajta téma közös azok körében, akik azt állították, hogy kapcsolatba kerültek földönkívüli lényekkel. Ez nem volt vicc, a gyerek le volt sújtva a szörnyű érzéstől és látványtól, hogy a világ véget érhet, hogy "az összes fa elpusztulna, és senki sem tudna lélegezni" - idézet a fenti videóból.
Természetesen egy sor megválaszolatlan kérdés maradt. Lehet, hogy ezek a lények véletlenül találkoztak ezekkel a gyerekekkel? Talán szándékosan tették? Talán más okok miatt voltak ott? Az a tény, hogy a felnőttek mind egy megbeszélésen voltak, szintén nagyon érdekes. Talán ezek a lények szándékosan időzítették megjelenésüket arra az időpontra, amikor nem voltak körülöttük a tanárok? Vajon mi lehetett ennek a találkozásnak a célja?
Nem ritka, hogy egy gyerek kitalál valamit, de ha több mint 60 gyerek ugyanolyan pontossággal beszél ugyanarról, akkor nehéz elhinni, hogy nem történt valami rendkívüli.
Minden idők egyik legkiemelkedőbb UFO élményére, melynek egy csoport gyerek volt szem- és fültanúja 1994. szeptember 16-án került sor. Mintegy 60 öt és tizenkét év közötti gyermek játszott a zimbabwei főváros szélén található iskola udvarán, amikor egy hatalmas űrhajót láttak és több kisebb járművet, melyek a bozótos felett siklottak át.
Az űrhajó a játszótér mellett landolt. A gyerekek azt állították, hogy idegen lények közelítették meg őket a hajókról, és az egész találkozás körülbelül 15 percig tartott.
Emily Trim egyike volt ezeknek a gyerekeknek. Fiatal diák volt az Ariel általános iskolában Ruwaban, Zimbabwe fővárosa mellett, és az esemény akkor vát híressé, amikor a BBC műsort sugárzott róla, melyben interjút készítettek a gyerekekkel nem sokkal az esetet követően. Dr. John Mack harvardi pszichiáter utazott el az iskolába, ahol a gyerekekkel beszélgetett és rögzítette rendkívüli beszámolóikat.
Emily azt mondja, hogy az eset a mai napig hatással van rá. Csupán karnyújtásnyira állva az idegenektől úgy véli, hogy üzeneteket kapott tőlük.
Titokzatos és gyönyörű képeket rajzolt és festett, melyek azoknak az üzeneteknek a megnyilvánulásai, melyeket a nem evilági lényektől kapott.
Az alábbi videóban Emily Trim először beszél nyilvánosan a 2015-ös Alien Cosmic Expo-n. Érzelmekkel teli vallomása egy gyermek mély, személyesen megrendítő élményét közvetíti, aki szemtől szembe állt egy földönkívüli lénnyel.
A második videóban az eredeti 1994-es BBC interjú látható, melyet Dr. John Mack készített azokkal a gyerekekkel, akik a Ruwa melletti Ariel általános iskolában tanúi voltak a megdöbbentő és rendkívüli találkozásnak.
Kapcsolódó cikk: Több mint 60 iskolás gyerek volt szemtanúja nem emberi lények és egy nagy űrhajó landolásának
http
A videóban Emily a következőket mondja:
"Egyik tanúja voltam az eseménynek Ruwaban, Zimbabweban. Alig voltam több, mint 8 éves, amikor ez történt. Kanadában születtem. Egy öttagú családból származom. Van egy bátyám és egy húgom. A bátyám is ott volt az iskolában az esemény ideje alatt. A szüleim misszionáriusok az Üdvhadseregben. Ezért voltunk Ruwaban, Zimbabweban. Előtte Zaireban voltunk, aztán Zimbabweba mentünk, és mindannyian az Ariel tanulói voltunk, ami egy szép iskola. Igazán hálás vagyok az élményért, eltekintve az UFO jelenségtől. Ez egy szép hely volt ott élni és ott lenni.
Tehát ezen a napon... én csak a saját szemszögemről tudok beszélni, és ahol voltam. Minden gyerek a játszótér más részén volt. Éppen szünet volt és fényes nappal, és normális dolgokat csináltunk, játszottunk. Voltak határvonalak az ingatlan körül, és az egyik játék amit a barátommal játszottunk, hogy átugráltunk ezen a vonalon.
Aztán hallottunk egy magas frekvenciájú hangot, és láttunk egy villanást és egy járművet.
És nagyon nehéz leírni az időt ezen a ponton, úgyhogy nem tudom, milyen hosszú ideig tartott ez az egész. Csak annyit tudok mondani, hogy két lény ugrált Lisa és mellettem. És... kíváncsiak voltak. Nem érintették a talajt (szerk.: a felvétel alig hallható) ... már szinte utánoztak bennünket.
Aztán hirtelen előttünk voltak. Úgy tudnám leírni, hogy karnyújtásnyira voltak. És le voltunk fagyva. Telepatikus képek kezdtek átmenni az arcomon... kommunikáció a szemeken keresztül... ez minden, amit igazából le tudok írni. Képek és képek jöttek egymás után.
Emily és Paul Hellyer, volt kanadai védelmi miniszter |
Én soha nem fogom elfelejteni ezt a napot.
Kérdés a hallgatóság soraiból: Voltak más tapasztalatai ugyanezzel a lénnyel?
Emily: Nem tudom, hogy pontosan ugyanaz a lény-e, de azt tudom mondani, hogy... igen.
Emily leírja az egyik festményét: Tehát amikor az időről beszéltünk (az esemény), itt ábrázoltam. Nem tudom, hogy mikor fogok rájönni, hogy mit rajzolok. Számomra ez olyan, mint egy energia, ami körülvesz bennünket, ami ezen a ponton az idő megállását okozza. (Szerk.: a felvételen nem hallható annak leírása, hogy milyen érzés volt, amikor le voltak fagyva)
Kérdés a hallgatóság soraiból: Le tudná írni azokat a lényeket, akik önhöz jönnek, amennyire tudja, hogyan néznek ki?
Emily: Arra gondol, amikor tapasztalataim vannak? (Igen) Csak azt mondhatom, hogy meg tudják változtatni az észlelést, módosítani képesek, hogy egy kicsit kényelmesebben érezze magát az ember azzal kapcsolatban, amit lát. Az utolsó találkozáskor szürkék voltak. Olyan arccal, ami egy lény és egy oroszlán között változott oda-vissza."
A felvételen látható érzelmekről szólva sokan közülünk el sem tudják képzelni, hogy milyen lenne találkozni egy másik világból, univerzumból vagy dimenzióból érkező lénnyel. Ez egyszerűen felfoghatatlan a számunkra. Kollektív szinten még mindig nem vagyunk készek elfogadni, de talán egyre közelebb kerülünk ehhez. Előbb vagy utóbb fel kell ismernünk, hogy mi történik körülöttünk, de ennek a folyamatnak nem kell feltétlenül ijesztőnek lenni.
Kapcsolódó cikk: Pozitív találkozások - A földönkívüli kapcsolat az ember átalakulásában - Tracey Taylor személyes kapcsolatának története - 1. rész
http
További információk a történetről
"A mai napig is beszél róla," - mondta az egyik gyerek édesanyja.
Egyes gyerekek annyira megdöbbentek a tapasztalattól, hogy sírva futottak be az iskolába. A fenti videóban szereplő egyik tanár szerint a gyerekek "Futva jöttek ide egyfajta pánikban, és még ha megrendezett is volt, nem rohantak volna együtt, ahogy tették. Kígyózva rohantak fel ide, mi pont egy megbeszélésen voltunk, és csak hallottuk őket sikoltozni és sikoltozni... Egy gyerek nem tudja ezt tettetni," - mondta az iskola egyik tanára.
Egy másik tanár azt mondta, hogy "Kezdetben nagyon szkeptikus voltam, elhittem, hogy láttak valamit, de nem voltam hajlandó elfogadni, hogy bármiféle természetfeletti lett volna." Majd hozzáteszi: "de a következetesség az egészben, hogy mi történt azt jelzi, hogy több volt, mint amit az elején kész voltam beismerni."
Kapcsolódó cikk: Titokzatos születése miatt ez a kanadai nő azt gyanítja, hogy ő egy hibrid
Mi történt? Miért voltak itt?
Néhány gyereket arról kérdezték, hogy mit kaptak ettől a tapasztalattól. Egyikük azt válaszolta, hogy azért jöttek, hogy elmondják, hogy "nem vigyázunk jól a bolygóra." Ez azért elgondolkodtató, hogy jönnek ezek a lények egy másik világból, és megpróbálják a gyerekeket megkérni, hogy gondoljanak bele, mit teszünk a bolygónkkal! A különböző földönkívüli találkozásokról szóló történetek során ez a fajta téma közös azok körében, akik azt állították, hogy kapcsolatba kerültek földönkívüli lényekkel. Ez nem volt vicc, a gyerek le volt sújtva a szörnyű érzéstől és látványtól, hogy a világ véget érhet, hogy "az összes fa elpusztulna, és senki sem tudna lélegezni" - idézet a fenti videóból.
Természetesen egy sor megválaszolatlan kérdés maradt. Lehet, hogy ezek a lények véletlenül találkoztak ezekkel a gyerekekkel? Talán szándékosan tették? Talán más okok miatt voltak ott? Az a tény, hogy a felnőttek mind egy megbeszélésen voltak, szintén nagyon érdekes. Talán ezek a lények szándékosan időzítették megjelenésüket arra az időpontra, amikor nem voltak körülöttük a tanárok? Vajon mi lehetett ennek a találkozásnak a célja?
Nem ritka, hogy egy gyerek kitalál valamit, de ha több mint 60 gyerek ugyanolyan pontossággal beszél ugyanarról, akkor nehéz elhinni, hogy nem történt valami rendkívüli.