Oroszország ellenzi egy ilyen bíróság létrehozását, mert azt gondolják, hogy azt arra használnák, hogy egy harmadik felet hibáztassanak a valódi bűnösök helyett.
Vegyük végig az alább felsorolt bizonyítékokat, mielőtt esetleg hivatalosan, vagy nem hivatalosan próbálják tisztára mosni a valódi elkövetőket az egy éves nyomozás lezárultával.
Izraeli gyártmányú levegő-levegő rakétával lőhették le a lezuhant MH-17-est
Öreg repülési biztonsági szakértők egy csoportjának jelentése a tavaly Ukrajnában katasztrófát szenvedett malajziai MH-17-es járatról azt állítja, hogy a Boeing repülőgépet egy izraeli Python légiharc rakétával lőhették le.
Az Albert Naryshkin (más néven albert_lex) privát LiveJournal oldalán kiszivárgott jelentés múlt hét kedden széleskörű vitát váltott ki a közösségi médiában Oroszországban.
http://albert-lex.livejournal.com/68374.html
A vizsgálati jelentés szerzői kiszámították a rakéta lehetséges robbanási kiindulási pontját, amely eltalálta az utasszállító repülőgépet, és a becsapódó elemek hozzávetőleges számát és súlyát, amelyek viszont meghatározzák a fegyver feltételezett típusát és gyártóját.
A repülőgép a levegőben esett szét, és az MH-17-es törmelékei mintegy 50 négyzetkilométeres területen szóródtak szét.
Az MH-17-es géptest külső látványa azt jelzi, hogy a "pilótafülke egyes darabjai meghatározott károkat szenvedtek lokalizált lyukak és felületi horpadások formájában, amelyek lövési becsapódásoknál jellemzőek kompakt és kemény tárgyak esetében," - a jelentés szerint, hangsúlyozva, hogy hasonló károk találhatók a pilótafülke belső oldalán is.
A jelentés külön kiemeli, hogy a géptest darabjain a lyukak körül jellemző hullám hatások figyelhetők meg, melyeket becsapódási hatások okoztak.
Néhány sérülést, bár nagyobbak és kevésbé csoportosak, a repülőgép bal oldali motorja közelében is találtak.
A károk jellege lehetővé teszi a forrás azonosítását, ami egy nagy robbanóerejű légvédelmi fegyver volt, állítja a jelentés.
Eltekintve a nagy lyukaktól, a repülőgép orrának és pilótafülkéjének törmelékein nagy számban találhatók szétszóródott mikro kráterek, melyek nagy sebességű por és apró törmelék becsapódásából származnak, például rakéta el nem égett hajtóanyagából és elemeiből, amit egy lökéshullám kísért a robbanásnál, mely a célhoz közel történt. Az MH-17-es esetében a pilótafülkénél.
A jelentés szabályként említi, hogy a modern légvédelmi fegyverek becsapódó elemeinek kezdősebessége 1500 és 2500 méter/másodperc között változik.
A szakértők összességében a pilótafülke öt darabján és az MH-17-es bal oldali részein mintegy 230 "harci kárból" származó lyukat és sérülést találtak.
Mindezt figyelembe véve a szakértők azt állítják, hogy a robbanás hatásának pontos zónáját nagy pontossággal meg lehetett állapítani.
A felrobbnat rakéta robbanófeje nagyon közel volt a pilótafülkéhez a bal oldalán, 0,8-1,6 méterre a pilótafülke ablakaitól, pontosan szemben a légijármű parancsnokának tolóablakával.
A szakértők által tanulmányozott 186 lyuk 86 százalékának mérete 6 és 13 milliméter között változik, és ezek közül a legtöbb 8 milliméteres maximális mérettel rendelkezik.
Az alkalmazott becsapódó elemek téglalap alakú tömbök voltak, melyek 8x8x6 milliméter méretűek, 0,5 milliméteres hibahatárral, valamint nagy valószínűséggel acélból készültek, és a becslések szerint a súlyuk 3 gramm. Ezeknek az elemeknek a száma összesen 2000 és 4000 között lehetett.
A becsapódó elemek teljes tömege 4,88 és 14,8 kilogramm közöttire becsülhető.
A jelentés cáfolja az oroszok érveit az Almaz-Antey katonai érintettségről, melyet az elején állítottak, hogy "bonyolult" alakú t-acél töredékek voltak, hasonlóak a Buk rakéta rendszerek robbanófejeinél használtakhoz, amit kinyertek az MH-17-es járat törmelékei közül.
Ugyanakkor a Buk rakéta dupla-t becsapódó eleme 8,1 gramm súlyú, ami több mint készer annyi, mint ami az MH-17-es testét lyukasztotta át. Így a jelentés szerint a Buk rakétarendszer hipotézis, amelynek köze lehetett a katasztrófához, "valószínűleg hibás."
A szakértői csoport 95 százalékos valószínűséggel becsülte meg a rakéta robbanófejének tömegét (robbanóanyag plusz a becsapódó elemek), amely lelőtte az MH-17-es járatot, és ami 10 és 40 kilogramm között lehetett.
A jelentés szerint a szovjet és orosz gyártmányú föld-levegő rakéta rendszerek erősebb robbanófejeket használnak, mint a megállapított maximális 40 kilogramm az MH-17-es esetében.
Sőt, a szovjet és orosz gyártmányú levegő-levegő rakéták, melyek hasonlóan 10-40 kilogrammos robbanófejjel rendelkeznek, másfajta becsapódó elemeket használnak a robbanófejben - nyilván nem ez a helyzet az MH-17-es esetében.
Sokféle létező külföldi levegő-levegő rakéta van megfelelő robbanófej jellemzőkkel, mégis hiányoznak belőlük az MH-17-es ellen használt fizikai elemek, amely megakadályozta a szakértőket a használt fegyver pontos típusának meghatározásában.
A támadás körülményei és feltételei azonban lehetővé tették a szakértők számára, hogy bizonyos feltételezésekkel éljenek.
A rakéta, mellyel megtámadták az MH-17-est, egy passzív radarvezérléses fejjel rendelkezett, ami megmagyarázza, hogy a rakéta miért robbant fel olyan közel a pilótafülkéhez. A radar számára átlátszó orrkúp alatt a Boeing 777-200 típusú repülőgép egy légtérellenőrző radarral rendelkezik, mely repülés közben működésben van, így a rakéta valószínűleg erre a radarra állt rá, mint célpontra.
Eltekintve egy radarvezérléses fejtől, a rakéta fel lehetett szerelve egy fejlett, mátrix típusú, képalkotó IR keresővel, amely lehetővé teszi a rakéta számára, hogy meghatározza a cél méretét és típusát, és kiválassza a támadás legfontosabb elemét. Egy hatalmas Boeing repülőgép esetében ez a pilótafülke.
A rakétatámadás szimulációja bebizonyította, hogy az ilyen fajta irányítással rendelkező rakéták úgy döntenek, hogy egy nagy utasszállító repülőgépnek az első részét támadják.
Jelenleg négy fajta levegő-levegő rakétára illik rá a szakértők leírása, nevezetesen a francia Magis-2-re, az izraeli Shafrir-ra, az amerikai AIM-9-re, és az izraeli Python-ra - mindegyik rövid hatótávolságú.
Az első hármat már törölték a listáról különböző okok, köztük a robbanófej fajtája, vagy az irányító rendszer műszaki jellemzői miatt. A Python megérdemelt egy közelebbi pillantást.
A Python egy mátrix-képalkotó IR keresővel van felszerelve. Ez lehetővé teszi a viszonylag alacsony teljesítményű robbanófejet, hogy hatékonyan legyen használható nagy repülőgépek ellen. A robbanófejet egy készlet becsapódó elemmel fegyverezték fel. Még ennél is fontosabb, hogy néhány nyílt katonai forrás arra utal, hogy a 2000-es évek elején számos Szu-25-ös támadó harci repülőgépet újítottak fel úgy, hogy alkalmas legyen negyedik és ötödik generációs Python rakéta használatára, amelyek nagyon hasonlítanak a Szu-25-ös szabványos R-60 levegő-levegő rakétára.
A LiveJournal-on nem hivatalosan kiszivárgott jelentés egy újabb, a sok más, nem hivatalosan bemutatott jelentés között, melyek az elmúlt egy évben kerültek napvilágra 2014 július 17-e óta.
A Holland Biztonsági Hivatal, amely nemzetközi vizsgálatot javasol a tragédia okainak kiderítésére, hivatalosan októberben hozza nyilvánosságra jelentését.
http://www.rt.com/news/310039-mh17-israeli-missile-version/
Volt egy második gép is? Új felvételek mutatják az MH-17-es becsapódásának helyszínét percekkel a Boeing lelövése után.
A News Corp Ausztrália egy korábban ismeretlen videót kapott, melyet állítólag percekkel a Malajziai Légitársaság MH-17-es járatának lezuhanása után készítettek Ukrajnában egy évvel ezelőtt. A felvétel idézett átirata szerint az emberek arról beszéltek, hogy egy harci gép lőtte le a Boeing-et.
A négy perces részlet, melyet a News Corp Ausztrália hozott nyilvánosságra állítólag egy 17 perces hosszabb videó kivonata, amelyet állítólag közvetlenül a Boeing MH-17-es lezuhanását követően rögzítettek. A felvétel lázadó harcosokat mutat, akik a helyszínre érkeztek, első ránézésre azért, hogy a dolgokat ellenőrzés alatt tartsák. A parancsnokuk hallhatóan kiadja az utasítást, hogy tisztítsák meg a területet a civilektől és a bámészkodóktól, és hogy keressék meg a fekete dobozokat.
A videón egy férfi hangja hallható, akiről úgy gondolják, hogy a lázadók parancsnoka lehetett, aki egy sor telefonhívást kapott más lázadó harcosoktól különböző helyszínekről, ahol a törmelékek lezuhantak. Hallható, amikor a férfi azt mondja: "Mi van? Van egy másik gép?" - és megparancsolja az embereinek, hogy "kerítsék körbe a területet, és tartsák távol a civileket."
A négy perces felvételt a News.com.au hozta nyilvánosságra, melyet a hosszabb, 17 perces videó átirata is követett, mely felvétel eddig még nem került napvilágra.
A 17 perces videó átirata: http://www.news.com.au/national/full-transcript-russian-backed-rebels-ransack-the-wreckage-of-mh17-in-shocking-17-minute-video/story-e6frfkp9-1227444629703
Később a férfit idézi, aki azt mondja, hogy "két gépet lőttek le", miközben a háttérben egy hang azt mondja, hogy "a harci gép lőtte ezt le (MH-17 Boeing), és a mi embereink lőtték le a harci gépet. Úgy döntöttek (ukránok), hogy ezt teszik, hogy úgy tűnjön, mintha mi lőttük volna le."
Az átirat szerint "kettő-öt ejtőernyős" volt, akik Grabovo falu közelében értek földet. Közöttük volt egy pilóta, aki "Rassypnoe körül kószált", és egy parancsnok, aki utasításokat adott az embereinek, hogy menjenek, és vigyék onnan azonnal.
A négy perces videó a lázadókat mutatja, ahogy a törmelékek között a fekete dobozt keresik, és megtalálják az egyiket, valamint az utasok személyi azonosító dokumentumait, amelyeket szintén filmre vettek.
http://www.rt.com/news/310082-mh17-video-another-aircraft/