Ezt a megdicsőült mégis nyugtalan jövőképet láthatjuk az irodalomban és a filmekben évek óta, kezdve Verne Gyulától a "Jetson családig". Még "A mindentudó ház" is Ray Bradbury 1950-es novelláján alapul. Ezek a fiktív jövőképek ara utalnak, hogy miközben az új találmányok és a számítógépek könnyebbé tehetik az életünket, vannak kockázatok, különösen akkor, amikor a gépek egyre emberszerűbbé válnak.
Ma ez a fikció szinte már valóság. "A gépek kora" feltárja a tárgyak internetének nagyon is valóságos kockázatait és előnyeit, ahol a gépek egymással és hozzánk is beszélnek, hogy megoldják a problémákat és világunkat intelligensebbé tegyék. Ezek az eszközök szenzorokkal rendelkeznek, melyek követik és rögzítik mindazt amit csinálunk, és megtalálhatók az okostelefonjainkban, az autókban és berendezésekben, a kórházakban és a városi utcákon.
Az igazi intelligens házak például hamarosan valósággá válnak. A készülékekben, a világításban és a biztonsági rendszerekben lévő érzékelők megtanulják, hogyan élünk, és könnyebbé teszik a mindennapjainkat. Egyes rendszerek meg tudják mondani, hogy mikor ébredünk fel reggel, és automatikusan bekapcsolják a kávéfőzőt, mások a hőszabályozókat és fényeket felügyelik, melyek mozgásdetektorokat használnak. A rendszerek gyakran egy okostelefonnal is programozhatók és felügyelhetők, amely üzenetet küld amikor levél érkezett, ha a kutyát meg kell etetni vagy a gyerekek már túl sok tévét néztek. Alex Hawkinson szerint a cél a világ emberivé válása, nem csupán automatizálása.
Szintén közeledik a jövő, ahol minden autó vezető nélküli lesz. Ez nem csak az életünket könnyíti meg, hanem biztonságosabbá is teszi. A legtöbb autóbaleset emberi hiba miatt következik be, és egy jól programozott számítógép sokkal kevésbé valószínű, hogy téved. Szinte minden nagyobb autógyártó saját vezető nélküli technológiát fejleszt, és a hívei azt mondják, hogy a társadalmi előnyei elsöprőek lesznek.
Továbbá a (jövőben esetleg vezető nélküli) városi forgalom egyre inkább annak a sok ezer szenzornak és kamerának a felügyelete alá kerül, melyeket a helyi önkormányzatok építenek ki. Rio de Janeiroban például van egy hatalmas érzékelő és videó rendszer, melyek egymással beszélnek és figyelnek mindent, kezdve az időjárástól egészen az utcai tüntetésekig. Több mint 30 állami hivatal vesz részt ebben a valós idejű adatelemzésben, és a cél az, hogy egy "jó nagy testvér" legyen, mondja a polgármester. A város például figyelmeztetheti lakóit egy áradás veszélyére, és automatikusan megváltoztathatja a forgalomirányító lámpák működését.
Az egészségügyi ágazat profitálhat a legtöbbet ezen új technológia segítségével, mivel a kórházakban minden nap hatalmas mennyiségű klinikai adatot gyűjtenek össze. A gyakran struktúrálatlan adatokban felismerhető mintákat elemezve meg tudják jósolni a trendeket és ezzel életeket menthetnek. Az újszülött intenzív osztályon az orvosok megtanulták nyomon követni a koraszülöttek szívverésének mintáit, és ezzel képesek megjósolni a fertőzéseket és idejekorán elkezdeni a kezelésüket. A bioszenzorok - mint a hordható szívmonitorok és az okostelefonos alkalmazások - a szívük egészségének ellenőrzését a betegek kezébe adja, digitálisan nyomon követve az életjeleket és figyelmeztetve egy szívrohamra, mielőtt megtörténne.
Tehát, ha az intelligens gépek egészségesebbé és boldogabbá tehetnek bennünket, valamint biztonságosabbá válhat az életünk, akkor mi a probléma? Mindent egybevéve a magánélet kérdése az, ami a legtöbb aggodalomra adhat okot. Az interneten bármi feltörhető, kezdve egy ház biztonsági rendszerétől az utcákról érkező videóképekig, és a személyes egészségügyi adatokig, figyelmeztetnek a szakértők.
Továbbá, mivel az adat érzékelők és szoftver elemzések egyre inkább ellenőrzik a vasúti síneket, szélturbinákat, erőműveket, olyan hacker támadásokkal is szembe kell néznünk, amelyek egész városok, vagy akár országok leállásához is vezethetnek.
Emellett az egyre automatizáltabb világban teljesen megváltozik a munkaerőpiac. Ahogy az autók önvezetőkké válnak, már nem fognak kelleni kamionsofőrök, a gyári munka automatizálttá válik, egyre kevesebb futószalag mellett dolgozó embert fogunk látni, és ahogy egyre inkább figyelemmel tudjuk kísérni a saját egészségünket, a rendszeres orvosi látogatásokról is lassan múlt időben beszélhetünk. Emberszerű gépeket szeretnénk létrehozni, hogy könnyebbé tegyék az életünket, de vajon mikor válnak annyira emberivé, hogy a valódi embereknek már semmi tennivalójuk nem lesz.