Ötvenöt évvel azt követően, hogy hivatalosan Jurij Gagarin volt az első ember, aki eljutott az űrbe, a szovjet űrprogramról készült dokumentumfilm azt igyekszik feltárni, hogy Oroszország hogyan nyerte meg valójában az űrversenyt.
Az "Űrhajósok" egy összesen másfél órás dokumentumfilm, amely Oroszország űrrel kapcsolatos erőfeszítéseinek történetét mutatja be a szovjet korszak néhány kozmonautájával készült interjú és olyan ritkán látott felvételek segítségével, melyek az ország archívumaiból kerültek elő. A film az űrkutatás első fél évszázadát tárja fel egy a többnyire amerikai gyártású visszatekintésektől különböző szempontból.
"Úgy hisszük, hogy ismerjük az űrhajózás történetét, eszerint az űrt az amerikaiak hódították meg," - mondja a narrátor a film bevezetőjében. "De az igaz történet nem ez. A világűrt valójában olyan elkötelezett férfiak és nők derítették fel, akik a vasfüggöny másik oldaláról származtak."
"A titkolózás évtizedei után ma már szabadok, hogy elmondják azt a rendkívüli történetet, amelyben mindent kockára tettek az űrben megtett első lépésért."
"Ez az űrhajósok lenyűgöző, ámde olykor hátborzongató története."
Ahogy a dokumentumfilm felidézi, a Szovjetunió sikeresen győzte le az Egyesült Államokat az űrveseny első nyolc évében.
A Szovjetunió küldte fel az első műholdat Föld körüli pályára, a Szputnyikot 1957-ben, majd az első élőlényt, a Lajka nevű kutyát. Gagarin 1961 április 12-i Vosztok-1 küldetését követte két űrhajós párhuzamos űrutazása, majd az első nő, Valentyina Tyereskova kilővése az űrbe 1963-ban.
Végül Alekszej Leonov lett az első ember, aki 1965 márciusában űrsétát tett.
"A Föld felett voltam és arra fordultam, amerre akartam, hogyha kíváncsi voltam valamire," - emlékezett vissza Leonov az első űrsétájára. "Mégis, csak egy pont voltam a világegyetemben... Csak ott érzi az ember, hogy milyen hatalmas, roppant, óriási, ami körülveszi."
A szovjetek azon képességének, hogy ilyen sok mindent értek el rövid idő alatt, nagy részben két oka volt. Az egyik, hogy az ország 2. Világháború utáni nehezebb bombáinak kifejlesztése sokkal nagyobb rakétákat igényelt, másrészt pedig Szergej Koroljov vezetésének volt köszönhető, aki biztonsági megfontolásokból a nyilvánosság előtt csak mint "vezető tervező" volt ismert 1966-os hirtelen haláláig.
Az "Űrhajósok" egy összesen másfél órás dokumentumfilm, amely Oroszország űrrel kapcsolatos erőfeszítéseinek történetét mutatja be a szovjet korszak néhány kozmonautájával készült interjú és olyan ritkán látott felvételek segítségével, melyek az ország archívumaiból kerültek elő. A film az űrkutatás első fél évszázadát tárja fel egy a többnyire amerikai gyártású visszatekintésektől különböző szempontból.
"Úgy hisszük, hogy ismerjük az űrhajózás történetét, eszerint az űrt az amerikaiak hódították meg," - mondja a narrátor a film bevezetőjében. "De az igaz történet nem ez. A világűrt valójában olyan elkötelezett férfiak és nők derítették fel, akik a vasfüggöny másik oldaláról származtak."
"A titkolózás évtizedei után ma már szabadok, hogy elmondják azt a rendkívüli történetet, amelyben mindent kockára tettek az űrben megtett első lépésért."
"Ez az űrhajósok lenyűgöző, ámde olykor hátborzongató története."
Ahogy a dokumentumfilm felidézi, a Szovjetunió sikeresen győzte le az Egyesült Államokat az űrveseny első nyolc évében.
A Szovjetunió küldte fel az első műholdat Föld körüli pályára, a Szputnyikot 1957-ben, majd az első élőlényt, a Lajka nevű kutyát. Gagarin 1961 április 12-i Vosztok-1 küldetését követte két űrhajós párhuzamos űrutazása, majd az első nő, Valentyina Tyereskova kilővése az űrbe 1963-ban.
Végül Alekszej Leonov lett az első ember, aki 1965 márciusában űrsétát tett.
"A Föld felett voltam és arra fordultam, amerre akartam, hogyha kíváncsi voltam valamire," - emlékezett vissza Leonov az első űrsétájára. "Mégis, csak egy pont voltam a világegyetemben... Csak ott érzi az ember, hogy milyen hatalmas, roppant, óriási, ami körülveszi."
A szovjetek azon képességének, hogy ilyen sok mindent értek el rövid idő alatt, nagy részben két oka volt. Az egyik, hogy az ország 2. Világháború utáni nehezebb bombáinak kifejlesztése sokkal nagyobb rakétákat igényelt, másrészt pedig Szergej Koroljov vezetésének volt köszönhető, aki biztonsági megfontolásokból a nyilvánosság előtt csak mint "vezető tervező" volt ismert 1966-os hirtelen haláláig.