Vlagyimir Putyin: Az Új Világrend a sátánt imádja

Kevin Barrett: "Érdemes megjegyezni, hogy Oroszország és Irán - a két nemzet, mely legsikeresebben ellenállt az Új Világrend rendszerváltozásának - és teszik ezt Isten nevében... Putyin hivatkozása a sátánizmusra egy éles szemrehányás volt az Új Világrend elitje számára, akik - bár harciasan próbálják visszaszorítani az egyház befolyását a társadalomban, melyet igyekeznek aláásni - titokban sátánisták."

A hidegháború idején az Egyesült Államok és a nyugat nagy része azzal érvelt, hogy a Szovjetunió egy "istentelen nemzet" volt. A múlt évben Vlagyimir Putyin az ingát átlendítette a másik irányba, és rászállt a cionista rezsimre. Ahogy Patrick Buchanan fogalmazott akkor, "A hiedelmek új háborújában Putyin azt mondta, hogy Oroszország az, amely Isten oldalán áll. A nyugat az Gomora." Putyin a következőt mondta:

"Sok euroatlanti ország eltávolodott a gyökereitől, beleértve a Keresztény értékeket. Olyan politikát űztek, amely egy szintre helyezi a sokgyerekes családot és az azonos neműek közötti viszonyt, az Istenbe, és a sátánba vetett hitet. Ez a leértékelődéshez vezető út."

A The Washington Post akkor így számolt be:

"Putyin Oroszországot a 'hagyományos értékek' hűséges védelmezőjeként festette le, a nyugatot viszont morálisan csődbe jutottnak ábrázolta. A társadalmi és vallási konzervativizmus, melyhez az egykori KGB tiszt ragaszkodik az egyetlen módja, hogy megakadályozzák a világ 'kaotikus sötétségbe' csúszását."

"Ennek részeként a 'Keresztény értékek' védelmében Oroszország elfogadott egy törvényileg tiltó 'azonos nemű propagandát', egy másik szerint pedig bűncselekménynek minősül, ami 'sérti' a vallásos érzékenységet és a hívőket..."

"Bár Putyin még soha nem csinált titkot abból, hogy amit mond, az mély keresztényi hite, hatalmának első évtizede nagyrészt mentes volt a nyílt vallási retorikától. Alig, vagy egyáltalán nem történt kísérlet, hogy értékrendet szabjon az oroszoknak, vagy hogy kioktassa a nyugatot az erkölcsről."

Természetesen Putyin az erkölcsi egyenletet visszahelyezte az asztalra. Kevin Barrett kijelentette, hogy Putyin megpróbálta "megfélemlíteni az Új Világrendet." Barrett azzal az erőteljes érvvel állt elő, hogy a cionista intézmény nyugaton fél Putyintól, mert félelemben vannak hagyva. "Putyin orosz elnök ellenáll," - mondta Barrett. "A nyugati propaganda gépezet ezért csúfolódik rajta." Barrett meggyőzően érvelt tovább:

"Érdemes megjegyezni, hogy Oroszország és Irán - a két nemzet, mely legsikeresebben ellenállt az Új Világrend rendszerváltozásának - és teszik Isten nevében... Putyin hivatkozása a sátánizmusra egy éles szemrehányás volt az Új Világrend elitje számára, akik - bár harciasan próbálják visszaszorítani az egyház befolyását a társadalomban, melyet igyekeznek aláásni - titokban sátánisták."

"Bárki, aki kételkedik ebben, futtassa le a Michael Aquino alezredes nevet a keresőprogramban. Aquino egy közismert sátánista, és hitelt érdemlően vádolták meg tömeges gyermek bántalmazással, akit a gyermekek ellen elkövetett bűneiért az amerikai hadsereg lélektani hadviselés vezetői pozíciójával jutalmaztak meg..."

"Az Új Világrend rohamcsapatai a vallás és a hagyomány ellen folytatott háborúban (és Oroszország valamint Irán ellen) a neokonzervatívok. A Gladio művelet terroristája Michael Ledeen így magyarázza:

'A kreatív rombolás a második keresztnevünk, mind a társadalmon belül, mind külföldön. Minden nap a régi rendet romboljuk le, az üzlettől kezdve a tudományig, az irodalomig, a művészetig, az építészetig, a mozitól a politikáig és a jogig. Ellenségeink mindig is utálták az energiának és a kreativitásnak ezt a forgószelét, amely fenyegeti a hagyományaikat (bármi is legyen az), és megszégyenülnek az alkalmatlaságuk miatt, hogy lépést tartsanak... El kell pusztítanunk őket, hogy előre vigyük történelmi küldetésünket.'

"Putyin megállítja az Új Világrend 'kreatív rombolását' Szíriában és Ukrajnában. Része az Új Világrendet ellenző koalíciónak - nem csak a vallási hagyományokat védelmezőkkel, hanem a haladó, globalizáció ellenes erőkkel, köztük Hugo Chavezzel együtt, akit szintén az imperialista ellenesség ihletett Latin-Amerikában."

De ott volt például az a trockista csoport, amely a Moszkvai Nemzeti Múzeumban vetkőzött pucérra majd hancúrozott. Mint mindig, a neokonzervatívok voltak az elsők, köztük Seth Mandel a Commentary-ben, akik védelmükbe vették hittestvéreiket.

A lényeg az, hogy Putyin, ahogy Emmanuel Kant, John Adams és mások is megértik, hogy egy nemzet nem létezhet objektív erkölcs nélkül, és az objektív erkölcs nem létezhet logika vagy bölcsesség nélkül, amely az erkölcsi univerzum lényege és fenntartója.

Ebben az értelemben, és hogy észreveszi-e vagy sem, Putyin nyíltan vagy közvetve támadja a neo-darwinista ideológiát, amely kimondja, hogy az objektív erkölcs egy illúzió, és nincs metafizikai alapja. Ezen a szinten újra azt találjuk, hogy a neo-darwinista metafizika intellektuálisan haszontalan és értéktelen, mert tagadja az erkölcsi univerzum lényegét.

Ahogy a múltban láttuk, komoly darwinisták értettek egyet abban, hogy az objektív erkölcs illúzió. A neves biológia filozófus Michael Ruse is azt mondta, hogy "Nincs semmiféle alapja jónak lenni... Az erkölcs ostobaság." Mégis, mint Charles Darwin szellemi előzménye, Ruse végül saját magának is ellentmondott a következő mondatban kijelentvén:

"Ez azt jelenti, hogy csak menjünk, erőszakoskodjunk és fosztogassunk, mint egy ókori római, aki elrabolta a szabin nőket? Egyáltalán nem. Azt mondtam, hogy nincs ok, amiért jók legyünk. Ebből nem következik, hogy rossznak kell lenni."

Ha nincs alapja az objektív erkölcsnek, akkor a jó és a rossz is illúzió. Nincs olyan dolog, hogy nemi erőszak vagy rossz viselkedés. Ami neked jó lehet, az lehet, hogy nekem nem jó, és nincs mód az ítélkező versengő magyarázatokra. Ebben a fajta világban a hatalom teszi a jogot. Ruse-nak itt nem igazán van problémája ezzel az érveléssel. Sőt, abba az irányba mozog, hogy azt mondja, az erkölcsiség

"valami hamis dolog a létért való küzdelem és szaporodás érdekében, valami, amit a természetes kiválasztódás mintázott. Ez pont olyan természetes alkalmazkodás, mint hallásunké, szaglásunké vagy az ízlelésünké. Így működik, és ezen felül nincs jelentése. Ha minden jövőbeli étel pépes volna, akkor jobb lenne fogak nélkül."

De nemsokára ott találnánk magunkat, hogy valami ilyesmit mondunk: "Nos, az erkölcs egy nagyszerű dolog, személyes szempontból. Ha éhes vagyok, vagy beteg, én is számíthatok az embertársaimra, hogy segítenek nekem. De valójában ez mind csak duma, úgyhogy amikor nekik van szükségük a segítségemre, elkerülöm őket, és kivonom magamat. Semmi sincs ott számomra." Az a baj, ha mindenki ezt kezdené mondani, akkor nagyon gyorsan eltűnne az erkölcs, és a társadalom összeomlana, és mindenki szenvedne.

"Tehát az erkölcs valami több, mint egy érzelem. Objektívként kell megjelennie, bár valójában szubjektív."

Ruse szerint, ahogy néhány genetikai teoretikus is hiszi, az erkölcs egy illúzió, amit a génjeink határoznak meg, hogy társadalmilag együttműködőek legyünk.

Ez mellesleg logikailag egybevág Darwin a legalkalmasabb éli túl elméletével. És a legalkalmasabb túlélése logikailag egybeesik a cionizmussal. Ha az evolúciós elmélet "megmagyarázza, hogy a hadviselés hogyan járult hozzá a Homo sapiens fejlődéséhez," - ahogy a tudós Bradley A. Thayer állítja, hogy hogyan mondhatja egy komoly darwinista, hogy a társadalmi darwinizmus, vagy akár a cionizmus valójában rossz a következetesség és a logika alapján?

Thayer természetesen buzgón küzd, hogy megvédje a tézist, hogy "A háború hozzájárul a legjobb túléléséhez,"és hogy "az emberek háborúkat nyernek és megvédik a forrásokat." Azt mondja, hogy "a társadalmi darwinisták megrontották Darwin érvelését,"és

"elferdítették az evolúciós magyarázatot, mert félreértették Darwin elképzeléseit, és tudatlanok voltak, vagy szándékosan figyelmen kívül hagyták a naturalisztikus tévedést. Azokat, akik arra használják az evolúciós elméletet, hogy megmagyarázzák az emberi viselkedés szempontjait, emlékeztetni kell a társadalmi darwinizmus hibáira. Ha így tesznek, az lehetővé teszi, hogy ne csak, hogy ne ismétlődjenek meg a hibák, hanem, hogy előrelépjünk a tudományos megértés területén."

De Thayer tovább érvel:

"A végső ok-okozati összefüggés a hadviseléssel kapcsolatban egybehangzó a darwini természetes szelekcióval... a háború egyaránt növelheti az emberek abszolút és relatív túlélési képességét... A klasszikus darwini perspektívából a hadviselés hozzájárul a túléléshez, mert az egyének, akik sikerrel háborúznak, jobban képesek túlélni és szaporodni."

Visszatérve arra, amit Putyin mondott 2013-ban.

"Az emberek sok európai országban szégyellik, és félnek beszélni a vallási meggyőződésükről. A vallási ünnepeiket elveszik, vagy valami másnak nevezik, szégyenletesen elrejtve az ünnep lényegét."

A cionsita rezsim persze azokat a hamis vádakat terjesztette, hogy Putyin üldözi a melegeket. Putyin azonban a következőt válaszolta a rezsim ostoba érvelésére: "Tiszteletben kell, hogy tartsuk a kisebbségek jogait, hogy különbözőek, de a többség jogai nem lehetnek kérdésesek."

Friedrich Hansen a következőképpen fogalmazott az Asia Times-ban:

"Félreértés ne essék, Putyin nincs a melegek ellen, ahogy azt világossá tette, amikor üdvözölte őket a Szocsi olimpián. Úgy tűnik tisztességesnek, ha emlékeztetjük a nyugati olvasókat, hogy az 1980-as évek óta Szocsi volt a központja Oroszországban az élénk meleg szubkultúrának. Putyin sokkal inkább igyekszik kezelni a posztmodern nyugati forradalom teljes skáláját, a mindkét nembeli mértéktelen ivást, az elit illegális drogfogyasztását, a kezelhetetlen bűnözési arányokat, az elszabaduló válási számokat, a házasságon kívüli születéseket, a kamasz apák és anyák problémáját, az abortuszokat, a nyilvános nudizmust és az emberek szeretkezését a parkokban, a meleg promiszkuitást, a swinger klubokat és sötétkamrákat, a kíméletlen internetes társkeresőket és nemi erkölcstelenséget."

A politikai paletta másik végén David Cameron Putyint Hitlerhez hasonlította. John McCain, Lindsey Graham a többi szokásos gyanúsítgatás mellett Putyint és Hitlert egy lapra helyezte.

Paul Johnson történész egészen odáig ment, hogy kijelentette, Putyin és Hitler ugyanannak az éremnek a két oldala. Johnson azt mondta, hogy

"egy erős, sátánista államban hisz. Célja, hogy megfordítsa az 1989-es eseményeket - a szovjet állam végét és a hatalmas birodalom felbomlását. Arra törekszik, hogy ezt Oroszország sztálinista örökségét használva tegye, a hadsereggel, egy hatalmas készlet nukleáris fegyverrel és óriási készlet földgázzal és más energiaforrásokkal."

Mindez szomorú, de Johnson bizonyára csak viccel. Majd azzal fejezi be, hogy valakinek, mint annak idején Churchillnek, fel kell lépnie, és el kell kezdenie hazudni a nyugatnak Putyinról. Valóban lehangoló egy ilyen jó töténésztől, mint Johnson, ennyire buta megjegyzéseket olvasni.

Ám az igazi kérdés az, hogy a rezsim, és bábjaik miért utálják ennyire Putyint? Nos, Putyin 2013-ban azt sugallata, hogy a szovjet kormányt egy sötét erő irányította, amelynek "ideológiai szemüvege és hibás ideológiai felfogása összeomlott."

"Az első szovjet kormány," - tette hozzá Putyin, "80-85 százalékban Zsidó volt."Úgy tűnik, hogy Putyin elolvasta Szolzsenyicin - 200 év együtt című művét. Ha igen, akkor világosan látszik, hogy Putyin továbbra is kihívást jelent a cionista rezsim számára. Talán Putyint Szolzsenyicin bátorsága ösztönözte. Szolzsenyicin a következőket mondta:

"És így, legyőzve vakmerőségünket, engedjünk minden embert választani: a hazugságok tudatos szolgája fog maradni, vagy eljön számára az idő, hogy egyenesen kiálljon, mint egy becsületes ember, méltón gyermekei és kortársai tiszteletére."

Talán Putyin azt mondja, elég volt. És talán ez az egyik oka annak, hogy szinte valamennyi jelentős hírügynökség könyörtelenül rágalmazza őt. Kevin Barrett kiváló cikkét a következővel fejezi be: "Isten áldja Putyin elnök, aki megfélemlítette az Új Világrendet." Reméljük, hogy soha nem fárad bele a jó cselekedetekbe, mert a maga idején majd aratnia kell.

Veterans Today

Az orosz zsidók megszervezték és végrehajtották a bolsevik forradalmat, mely megdöntötte az orosz monarchiát. Ők ölték meg a cárt és egész családját.