A mai modern emberek a neandervölgyiek génjeinek egy kis darabját öröklik, miközben bizonyíték van arra, hogy néhányan közülünk egy kevésbé ismert testvér csoport, az úgynevezett gyenyiszovai ember genetikai maradványait is magukban hordozzák.
A modern Melanéziában élő emberek genetikai elemzése ugyanakkor azt sugallja, hogy egy harmadik, még azonosítatlan őskori, a többitől különböző rokon nyomait hordozzák.
A melanéz szigetcsoportot - amely magában foglalja át, a Fidzsi-szigeteket és a Salamon valamint más szigeteket - földrajzilag a Csendes-óceán vágta el, és a DNS-ük egy különleges ablakot nyit arra, hogy az emberi őseink hogyan terjedtek el az egész régióban.
Az Amerikai Emberi Genetikai Társaság vancouveri találkozóján bemutatott legújabb kutatás megerősíti a korábbi megállapítást, miszerint lehet a modern ember történetének egy másik szálja, vagyis több őskori emberi csoporttal történt meg a keveredés. (1)
Az európaiak, ázsiaiak és más, nem afrikai származásúak genetikai analízise arra utal, hogy az ősi emberek keveredtek a neandervölgyiekkel. Egyes csoportok ezen kihalt emberi unokatestvérek DNS-nek akár négy százalékát is örökölhették. Egyetlen ujjcsontot és néhány fogat találtak egy oroszországi barlangban, ami a családfa egy másik ágát, a gyenyiszovai embert fedte fel, ami szintén lerakta genetikai névjegyét a modern embernél, ami a melanéz emberek DNS-ének akár négy százalékáért is felelős lehet.
A legújabb kutatások azonban egy váratlan genetikai csavar mutattak ki a modern ember történetében.
Ryan Bohlender, a Texasi Egyetem genetikusa és munkatársai a melanéziaiak genetikai keveredésének arányát vizsgálták, és megállapították, hogy valami nem stimmel. Ahogy az várható volt, a vizsgálatok során megtalálták a gyenyiszovai ember és a neandervölgyiek genetikai nyomait, ugyanakkor kiderült, hogy egy másik kihalt ős DNS-e is nagy arányban megtalálható a melanéziai emberek körében.
A tudós csoport úgy véli, hogy a magyarázat a rejtélyes DNS-re az lehet, hogy az ősi melanéziaiak egy harmadik emberszabású csoporttal is keveredtek.
Kiszámolva a DNS mennyiségét, melyet a neandervölgyiek és a gyenyiszovai emberek osztottak meg, kikalkulálták, hogy ez a harmadik kihalt emberi faj valószínűleg 440.000 évvel ezelőtt ágazott el a közös őstől.
"Összességében az eredményeink alátámasztják, hogy az emberi családfa sokkal bonyolultabb, mint azt gondoltuk," - mondta Dr. Bohlender.
"Valószínűleg más archaikus populációk is léteztek, mint a gyenyiszovaiak, akikről csak a genetikán keresztül tudunk." (2)
Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy az ősi melanéziaiak randevúztak a gyenyiszovai emberekkel, ami segíthetett nekik alkalmazkodni az új környezethez és elterjedni az egész csendes-óceáni térségben és Ausztráliában.
A gyenyiszovai gének között vannak azok, amelyek erősítik a vírusokkal szembeni ellenállóképességet és anyagcsere előnyöket biztosítanak, beleértve a vércukorszint növelését és a zsírok lebontását.
A genetikai családfát nyomon követve kiderült, hogy a modern emberek több alkalommal is keveredtek a neandervölgyiekkel, és legalább egyszer a gyenyiszovai emberekkel, mielőtt a két emberi unokatestvérünk kihalt.
(1) - https://ep70.eventpilot.us/web/page.php?page=IntHtml&project=ASHG16&id=160122719
(2) - http://www.ashg.org/press/201610-admixture.html
DM