Az ösztönzés célja, hogy csökkentsék a svédek által vásárolt dolgok környezetre gyakorolt hatását. Az ország nagyra törő célokat fogalmazott meg az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése terén, de úgy találták, hogy a fogyasztói döntések hatása eredményeképpen valójában növekszik.
A program várható állami költsége mintegy 54 millió dollár a kieső adóbevételek miatt, amit jóval nagyobb mértékben ellensúlyoznak a vegyi anyagokból és háztartási gépekből származó új adók. Sőt, Svédország gazdasága erőteljesen növekszik, és emiatt a kormány 800 millió dolláros költségvetési többletre számít.
Megkérdezték a terv mögött álló embert, Per Bolund pénzügyminiszter-helyettest, aki a Zöld párt tagja és egyben biológus képzettséggel rendelkezik. Beszélt az emberek jobb választásra való ösztönzéséről, a szakképzett kétkezi dolgozók munkahelyteremtéséről és a hat órás svédországi munkanapról.
Vajon ezek az adókedvezmények elég nagyok ahhoz, hogy megváltozzanak az emberek szokásai?
Azt gondolom, hogy sokunknak volt már kerékpárja, ami csak elromolva állt és nem javíttattuk meg, majd azután a közlekedés más módjait kezdtük el használni. Bővülni fog az olyan cégek száma, amelyek ilyen típusú szolgáltatásokat nyújtanak a fogyasztók számára annak érdekében, hogy a dolgaikat megjavítsák.
Néha meglepő, hogy egy kis változás a díjakban valóban megváltoztatja a viselkedést. Láthattuk, hogy a dugódíj Stockholmban, ami csak 10 vagy 20 korona (300-600 Ft) valóban megváltoztatja a szokásokat.
A háztartási gépeknél az adókedvezmény valójában igen jelentős, mivel a javítási költség legnagyobb része a munkaerő, így ez igazán nagy különbséget jelent.
Ez része az új hűtők, mosógépek stb. megemelt adózásának?
Ez valójában a vegyi anyagokra kivetett adó. Tehát, ha a készülék gyártása során káros vegyi anyagok kerülnek felhasználásra vagy beépítésre, ott lesz egy illeték, de ha másrészről csökkentik ezek mennyiségét, akkor sokkal alacsonyabb vagy akár nulla is lehet az adó növekedése. Tehát ez egy ösztönzés a gyártók felé, hogy csökkentsék a káros vegyi anyagokat, és tudjuk, hogy a háztartási gépek jelentős mértékben hozzájárulnak ezek mennyiségéhez a mindennapi környezetünkben.
Ez azt jelenti, hogy "figyelemfelketést" használnak, vagyis egy viselkedési közgazdaságtant?
Igen, megnöveltük a forrásainkat a figyelemfelketéssel kapcsolatos tudásunk és szakértelmünk bővítésére. Az ötlet az, hogy segítsük a magán- és önkormányzati szektort, hogy használják ezt a figyelemfelkeltést annak érdekében, hogy megkönnyítsék a fogyasztók számára, hogy felelősségteljesen cselekedjenek és csökkentsék a mindennapi döntéseik környezeti hatásait.
Nem fáj a gazdaságnak, ha az emberek kevesebbet vásárolnak?
Nem számítunk arra, hogy az emberek nem fognak annyi dolgot vásárolni összességében, de remélhetőleg könnyebb lesz számukra jó minőségű termékeket megvásárolni, mert tudják, hogy az a legolcsóbb, ha megjavíttatják azokat, ha tönkremennek. Tehát ez csökkenti azt az ösztönzést, hogy a lehető legolcsóbb dolgokat vásárolják meg, és ha később elromlanak, akkor csak leselejtezzék azokat.
Azt is tudjuk, hogy a javítások sokkal munkaigényesebbek, mint a termelés, ami már nagyrészt automatizált, így a javítások növekedése valójában hozzájárul a munkaerőpiac növekedéséhez és a munkanélküliség csökkenéséhez. Különösen azért, mert a javítási szolgáltatások gyakran magasabb képzettséget is igényelnek, ezért úgy véljük, hogy a munkaerő jelenleg munkanélküli része számára szintén előnyös lehet.
És ezek a munkahelyek Svédországban lennének, semmint külföldön?
Természetesen ez egy lökést adna a helyi munkaerőpiacnak, mert a javítások természetüknél fogva annak közelében történnek, ahol élünk. Így remélhetőleg ez hozzájárul a helyi munkahelyek növekedéséhez az egész ország területén. Mivel a nagyszabású gyártás nagyon centralizált, és csak néhány helyen történhet országos és nemzetközi szinten.
A terv része, hogy más országok kibocsátását is csökkentsék, amelyeket nem irányítanak közvetlenül?
Teljes mértékben. Elég jól sikerült csökkenteni a kibocsátást Svédországban - mintegy 25%-kal az 1990-es évek eleje óta -, de azt látjuk, hogy a fogyasztás környezeti hatásai valójában az ellenkező irányba mozognak, vagyis növekednek. És mivel Svédország vezető akar lenni a fenntartható fejlődésben globális szinten, kötelességünknek érezzük megtenni mindazt, amivel csökkenteni tudjuk a fogyasztás hatását belföldön. A környezetvédelmi címkével ellátott termékeket vásárolva és a fenntartható termékeket használva értékes módon járulunk hozzá ehhez.
Mi a véleménye a hat órás munkanapról, amit kipróbáltak Svédországban?
Nincs nemzeti rendszer, de az önkormányzatok és a magán munkaadók kipróbálták, és általában úgy találták, hogy az nagyon hasznos a munkavállalók számára. Jobb munkakörülményeket tapasztalnak, és láthatjuk néhány hatását, amikor az egészségről van szó, mivel kevesebbet lesznek betegek. Ezzel kapcsolatban kutatásokat végzünk.
Hogyan látja, a bevásárlás a jövőben fenntarthatóbbá válik?
Látjuk, hogy a fogyasztók egyre inkább aggódnak, ezzel együtt mindinkább aktívabbak, ami a gyakorlatban azt mutatja, hogy a megoldás részévé akarnak válni. Például 40%-os növekedést láthattunk a Méltányos Kereskedelmi termékek értékesítésében, ami egy nagyon határozott nyilatkozat. Ez igazán biztató, és azt hiszem, hogy valami elkezdődött.
És úgy hiszem, hogy ami valóban meg fogja változtatni a fogyasztási szokásokat, az a megosztás alapú gazdaság növekedése, ami sok haszonnal jár az egyén számára - egyre könnyebb hozzáférést biztosít dolgokhoz, mint például a járművekhez a tulajdonosi és karbantartási felelősségek nélkül. Ez mindent megváltoztathat.
World Economic Forum