Nem azt mondom, hogy a gondolkodás rossz; csakúgy, mint bármi más, mértékkel hasznos - jó szolga, de rossz mester. És az összes úgymond civilizált ember már egyre inkább őrült és önpusztító lett, mert a túlzott gondolkodás révén elvesztették a kapcsolatukat a valósággal.
Nevezetesen jeleket, szavakat, számokat, szimbólumokat és ötleteket keverünk össze a valós világgal.
Legtöbbünk inkább pénzre vágyik, mintsem konkrét vagyonra, és e nagyszerű alkalom számunkra valahogy el lett rontva, hacsak nem fényképezett, és olvasni róla másnap az újságban különösképp szórakoztatóbb számunkra, mint az eredeti esemény.
Ez egy katasztrófa.
A természet valós világának összezavarása eredményeként puszta jelekkel, például bank egyenlegekkel és szerződésekkel pusztítjuk el a természetet. Annyira elméletiek lettünk, hogy elvesztettük érzékeinket.
http
Ideje felébredni! Mi is a valóság?
Nyilvánvalóan senki sem tudja megmondani, mert nem szavakban rejlik. Nem anyagi, inkább csak egy gondolat. Nem spirituális, az is egy ötlet, egy szimbólum.
A valóság a következő:
Mindannyian tudjuk, mi a valóság, de nem tudjuk leírni, csakúgy, mint ahogy mind tudjuk, hogyan dobbantsunk a szívünkkel, vagy alakítsuk a csontjainkat, de nem tudjuk megmondani, hogyan kell csinálni. A víz csak akkor válik tisztává és nyugodttá, amikor magára hagyják. És ahogy és amikor beszélek, csak halld a hangom, ne izgasson, mit jelent.
Az agyad majd maga gondoskodik róla. Csak hagyd a dobhártyáidat természetesen reagálni a levegőben lévő összes rezgésre. Ne hagyd, hogy magadat vagy a füleidet helytelen vagy nem ütemezett hangok sértsék.
Ha például a felvétel recseg, rendben. Nem elleneznéd, ha a tűz mellett ülve hallanád az égő rönkök pattogását. Hagyd őket csörögni! Ez csak zaj. És pihentesd a nyelved, könnyen lebegve az alsó állkapocsban. Hagyd abba a homlokod ráncolását is. Engedd a szemeid közötti helynek, hogy könnyűnek és nyíltnak érezd, és csak hagyd a levegőben lévő vibrálást játszani a füleddel.
Meg kell értened, hogy a meditációban mi csak a valósággal foglalkozunk. Semmi mással.
A múlt, egy emlék. A jövő, egy elvárás. Sem a múlt, sem a jövő valójában nem létezik.
Egyszerűen, örökös most van.
Szóval, ne keress vagy várj eredményt attól, amit csinálsz. Az nem lenne igazi meditáció. Semmi rohanás. Éppen nem mész most sehová. Egyszerűen legyél itt. Élj a hangok világában. Hagyd, hogy csak történjenek!
A hangok tiszta világában, hallhatod-e kizárólag azt akire figyelsz? Hallhatsz-e különbséget az összes zaj, illetve aközött, amire tudatosan koncentrálsz?
"Ideje felébredni!"