Soros György, a magyar származású milliárdos, aki szerte Európában és Észak-Amerikában évtizedek óta beavatkozik a politikába, most dühös. A világ, amiért kampányolt darabokra hullik, és most azzal van elfoglalva, hogy olyan vezetőket keressen, akiket vádolhat.
Soros szerint a liberális demokrácia az egész nyugati világban megbukik. Látszólag azért, mert az, amit ő "nyílt társadalomnak" nevez, válságban van. Most úgy tűnik, hogy ebben valószínűleg igaza van, de Angela Merkellel való összetűzése kissé bizarr. Különösen akkor, amikor úgy festi le őt, mint aki akaratlanul szövetkezett Vlagyimir Putyinnal. Ugyanakkor a német kancellárt tekinti a leginkább vétkesnek abban, hogy a választópolgárok csalódnak a demokráciában.
Egy széles körben publikált újévi vélemény cikkében Soros végigköveti a jelenlegi európai válságot egészen a 2008-as összeomlásig. Azon siránkozik, ahogy "Németország felemelkedett, mint egy hegemón hatalom Európában, de nem sikerült felnőnie azon kötelezettségekhez, amelyeket a sikeres hegemóniáknak teljesíteniük kell, nevezetesen, hogy túllátnak a saját szűk önös érdekeinek azon emberek érdekében, akik tőlük függenek." (1)
Aztán újra előveszi az 1940-es éveket. "Hasonlítsuk össze Amerika viselkedését a 2. Világháborút követően Németország magatartásával a 2008-as összeomlás után," - jegyzi meg. "Az Egyesült Államok elindította a Marshall-tervet, ami az EU fejlődéséhez vezetett; Németország megszorító programot vezetett be, amely szűkös önérdekeit szolgálta."
Ez nagyon igazságtalan Berlinnel szemben. A különbség az, hogy a Marshall-terv a legpusztítóbb háborút követte, amit az emberiség valaha is ismert, és az Egyesült Államok sem tiszta jóindulatból tette. Meztelen önérdekből cselekedett, mert attól tartottak, hogy egész Európa kommunistává válik. És annak ellenére, hogy a marxista Moszkva segített megnyerni a konfliktust, teljesen világos volt, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok a globális uralomért versenyezhetnek egy új világrendben. Ezért az Egyesült Államok egy pufferzónát hozott létre a szovjetek ellen és támogatta szövetségeseit a saját védelme érdekében, hogy fenntarthassák a tőkés rendszert, melyet hirdettek.
Németország helyzete 2008-ban meglehetősen eltérő volt. Berlin nem akart egy globális szuperhatalommá válni, és a közvélemény sem támogatta ezt. Ideológia sem volt erre, kivéve a meggyőződést, hogy az országoknak élniük kell a rendelkezésre álló eszközökkel. Továbbá Németország nemrég fejezett be egy költséges újraegyesítést, és a gazdasága közel egy évtizednyi stagnálást követően kezdett megint növekedni. Egy átlagos német számára 2008-ban az utolsó dolog volt arra gondolni, hogy országa Európa hegemón hatalmává váljon.
Soros Németország elleni támadása valószínűleg személyes csalódottságából fakad, amiért Merkel nem hajlandó sürgetni a további európai integrációt. Ez a politika azonban csak azt tükrözi, amit a választói elvárnak tőle. A fukar németek nem képesek eltűrni a pazarló Dél-Európa anyagi támogatását. Ennek eredményeként az euró projekt, melybe elődjét, Helmut Kohlt alapvetően Franciaország kényszerítette bele, mindig is megkérdőjelezhető volt hosszú távú jövőjét illetően.
Mit jelent ez Soros számára?
Ha elhisszük Soros háttértörténetét (és sokan megkérdőjelezik azt), akkor a liberális demokráciát tökéletesen érvényes okok miatt sürgeti. "A formáló tapasztalat az életemben Magyarországnak a hitleri Németország általi megszállása volt 1944-ben," - írja. Később persze ezt a rezsimet felváltotta egy totalitárius kommunista rendszer, mielőtt 1947-ben elmenekült Budapestről.
Vélemény cikkében Soros azt mondja, hogy a tapasztalatai Nagy-Britanniában és az Egyesült államokban megtanították neki, hogy a "nyílt társadalmak" az egyetlenek, amelyek garantálják a saját embereik biztonságát. Ebben valóban igaza lehet. Azt azonban már régóta nem sikerül megértenie, hogy néhány ország miért nem áll készen az olyan fajta liberalizmusra, ami mellett ő kiáll.
Emlékezzünk csak arra, hogy hány millió dollárt fektetett be nyugatpárti mozgalmakba Ukrajnában. Egy ember, aki Magyaroszág szomszédságában született és nevelkedett jól tudhatta, hogy mennyire megosztott az ország, és hogy ezek a tettek zűrzavarhoz vezethetnek. Különös tekintettel arra, hogy szülőföldjének nyugati részén gyakran beszélt nyelv a magyar. Ő mégis nyomult előre, és a tettei segítettek tönkretenni az országot.
A milliárdos itt azt mondja, hogy "egyetlen magyarázatot találok arra (hogy a választók elutasítják a globalizációt), hogy a választott vezetők nem feleltek meg a szavazók jogos elvárásainak és törekvéseiknek, és ez a kudarc vezetett ahhoz, hogy a választók csalódnak a demokrácia és a kapitalizmus uralkodó változatában. Egyszerűen arról van szó, sokan úgy érezték, hogy az elit ellopta a demokráciájukat."
Igen, ez tényleg Soros György írása. Ugyanazé a Soros Györgyé, aki részt vesz a davosi fórumon minden évben. Mert ha keresünk egy szimbólumot, ahol az elit és a népakarat a leginkább eltér egymástól, akkor az valószínűleg az éves Világgazdasági Fórum a svájci hegyi településen. Ahonnan a világ urai lenéznek minket halandókat a legmagasabban fekvő európai városból (1560 méterről).
De Soros aztán úgy dönt, hogy a felelősség nagy részét egyetlen személyre összpontosítja, aki még soha nem volt több, mint egy pompomlány Davosban - Merkelre. Majd magának az EU-nak a bukását is megjósolja.
"A gazdasági növekedés csökkenésével és a menekült válság ellenőrizhetetlenségével az EU az összeomlás határán van, és hasonló élményen megy keresztül, mint a Szovjetunió az 1990-es évek elején."
Az EU küszöbönálló katasztrófájának oka látszólag a 2017-es választási ciklus, ahol a küzdelmek Németországban, Hollandiában, Olaszországban és Franciaországban kulcsfontosságúak lesznek. Az utóbbiakban a "két vezető pályázó (Marine Le Pen és Francois Fillon) közel állnak Putyinhoz, és alig várják, hogy megnyugtassák őt," - Soros szerint.
Tehát, végre elérkeztünk Putyinhoz. Soros úgy véli, hogy akár Le Pen vagy Fillon nyer, "Putyin dominanciája Európában kész tényként kezelendő."
Azt írja: "Különösen aggódom az EU sorsa miatt, melyet az a veszély fenyeget, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hatása alá kerül, akinek kormányzásról alkotott fogalma összeegyeztethetetlen a nyílt társadalommal."
Ez azért van, mert "Putyin nem passzív haszonélvezője a legutóbbi fejleményeknek, hanem keményen dolgozott azért, hogy előidézze őket."
Nyíltan fogalmazva az az elképzelése, hogy Putyin valahogy megtervezte a francia választást, megszervezve a versenyt Fillon és Le Pen között (amely még mindig nem garantált) teljesen abszurd. De Soros traumával teli világát jelenleg ez tölti ki. Majd tovább megy egy másik nevetséges kijelentéssel:
"Zseniális lépésként (Putyin) kihasználva a közösségi média cégek üzleti modelljét, hogy félreinformáljon és hamis híreket terjesszen, megzavarta a választókat és destabilizálta a demokráciát. Így segített Trumpnak is, hogy megválasszák."
Más szóval, Soros azt hiszi, hogy Putyin a Facebookot és a Twittert manipulálta, hogy megnyerje az amerikai választást Trumpnak.
Ez az érvelés nevetséges és Soros teljesen hülyének tűnik. Azt sugallja, hogy kidobta a babakocsiból a csörgőt, mert néhány demokratikus döntés ellene ment. És ezért Merkelt akarja befeketíteni valamint Putyint használni mumusként, hogy levakarja magáról a sarat.
De nézzük meg a valóságot. Soros erősen ellenezte George W. Bush elnökségét. Finanszírozta a "Move On" projektet és több milliót dobott ki a Demokrata Pártra. Ez a beavatkozása segített eltávolítani őket a munkásosztály bázisuktól és átalakítani egy globalista párttá, amely úgy tűnik, hogy csak a part menti nagyvárosi területeken tud nyerni.
A maga részéről Soros ironikusan azt jósolta Davosban, hogy Trumpnak nincs esélye, hogy megválasszák elnöknek. És tévedett. Most úgy tűnik, nem tudja kezelni az eredményt. Talán azért, mert úgy érzi, hogy élete munkája elillan.
(1) - https://www.project-syndicate.org/onpoint/open-society-needs-defending-by-george-sor
RT
Soros szerint a liberális demokrácia az egész nyugati világban megbukik. Látszólag azért, mert az, amit ő "nyílt társadalomnak" nevez, válságban van. Most úgy tűnik, hogy ebben valószínűleg igaza van, de Angela Merkellel való összetűzése kissé bizarr. Különösen akkor, amikor úgy festi le őt, mint aki akaratlanul szövetkezett Vlagyimir Putyinnal. Ugyanakkor a német kancellárt tekinti a leginkább vétkesnek abban, hogy a választópolgárok csalódnak a demokráciában.
Egy széles körben publikált újévi vélemény cikkében Soros végigköveti a jelenlegi európai válságot egészen a 2008-as összeomlásig. Azon siránkozik, ahogy "Németország felemelkedett, mint egy hegemón hatalom Európában, de nem sikerült felnőnie azon kötelezettségekhez, amelyeket a sikeres hegemóniáknak teljesíteniük kell, nevezetesen, hogy túllátnak a saját szűk önös érdekeinek azon emberek érdekében, akik tőlük függenek." (1)
Aztán újra előveszi az 1940-es éveket. "Hasonlítsuk össze Amerika viselkedését a 2. Világháborút követően Németország magatartásával a 2008-as összeomlás után," - jegyzi meg. "Az Egyesült Államok elindította a Marshall-tervet, ami az EU fejlődéséhez vezetett; Németország megszorító programot vezetett be, amely szűkös önérdekeit szolgálta."
Ez nagyon igazságtalan Berlinnel szemben. A különbség az, hogy a Marshall-terv a legpusztítóbb háborút követte, amit az emberiség valaha is ismert, és az Egyesült Államok sem tiszta jóindulatból tette. Meztelen önérdekből cselekedett, mert attól tartottak, hogy egész Európa kommunistává válik. És annak ellenére, hogy a marxista Moszkva segített megnyerni a konfliktust, teljesen világos volt, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok a globális uralomért versenyezhetnek egy új világrendben. Ezért az Egyesült Államok egy pufferzónát hozott létre a szovjetek ellen és támogatta szövetségeseit a saját védelme érdekében, hogy fenntarthassák a tőkés rendszert, melyet hirdettek.
Németország helyzete 2008-ban meglehetősen eltérő volt. Berlin nem akart egy globális szuperhatalommá válni, és a közvélemény sem támogatta ezt. Ideológia sem volt erre, kivéve a meggyőződést, hogy az országoknak élniük kell a rendelkezésre álló eszközökkel. Továbbá Németország nemrég fejezett be egy költséges újraegyesítést, és a gazdasága közel egy évtizednyi stagnálást követően kezdett megint növekedni. Egy átlagos német számára 2008-ban az utolsó dolog volt arra gondolni, hogy országa Európa hegemón hatalmává váljon.
Soros Németország elleni támadása valószínűleg személyes csalódottságából fakad, amiért Merkel nem hajlandó sürgetni a további európai integrációt. Ez a politika azonban csak azt tükrözi, amit a választói elvárnak tőle. A fukar németek nem képesek eltűrni a pazarló Dél-Európa anyagi támogatását. Ennek eredményeként az euró projekt, melybe elődjét, Helmut Kohlt alapvetően Franciaország kényszerítette bele, mindig is megkérdőjelezhető volt hosszú távú jövőjét illetően.
Mit jelent ez Soros számára?
Ha elhisszük Soros háttértörténetét (és sokan megkérdőjelezik azt), akkor a liberális demokráciát tökéletesen érvényes okok miatt sürgeti. "A formáló tapasztalat az életemben Magyarországnak a hitleri Németország általi megszállása volt 1944-ben," - írja. Később persze ezt a rezsimet felváltotta egy totalitárius kommunista rendszer, mielőtt 1947-ben elmenekült Budapestről.
Vélemény cikkében Soros azt mondja, hogy a tapasztalatai Nagy-Britanniában és az Egyesült államokban megtanították neki, hogy a "nyílt társadalmak" az egyetlenek, amelyek garantálják a saját embereik biztonságát. Ebben valóban igaza lehet. Azt azonban már régóta nem sikerül megértenie, hogy néhány ország miért nem áll készen az olyan fajta liberalizmusra, ami mellett ő kiáll.
Emlékezzünk csak arra, hogy hány millió dollárt fektetett be nyugatpárti mozgalmakba Ukrajnában. Egy ember, aki Magyaroszág szomszédságában született és nevelkedett jól tudhatta, hogy mennyire megosztott az ország, és hogy ezek a tettek zűrzavarhoz vezethetnek. Különös tekintettel arra, hogy szülőföldjének nyugati részén gyakran beszélt nyelv a magyar. Ő mégis nyomult előre, és a tettei segítettek tönkretenni az országot.
A milliárdos itt azt mondja, hogy "egyetlen magyarázatot találok arra (hogy a választók elutasítják a globalizációt), hogy a választott vezetők nem feleltek meg a szavazók jogos elvárásainak és törekvéseiknek, és ez a kudarc vezetett ahhoz, hogy a választók csalódnak a demokrácia és a kapitalizmus uralkodó változatában. Egyszerűen arról van szó, sokan úgy érezték, hogy az elit ellopta a demokráciájukat."
Igen, ez tényleg Soros György írása. Ugyanazé a Soros Györgyé, aki részt vesz a davosi fórumon minden évben. Mert ha keresünk egy szimbólumot, ahol az elit és a népakarat a leginkább eltér egymástól, akkor az valószínűleg az éves Világgazdasági Fórum a svájci hegyi településen. Ahonnan a világ urai lenéznek minket halandókat a legmagasabban fekvő európai városból (1560 méterről).
De Soros aztán úgy dönt, hogy a felelősség nagy részét egyetlen személyre összpontosítja, aki még soha nem volt több, mint egy pompomlány Davosban - Merkelre. Majd magának az EU-nak a bukását is megjósolja.
"A gazdasági növekedés csökkenésével és a menekült válság ellenőrizhetetlenségével az EU az összeomlás határán van, és hasonló élményen megy keresztül, mint a Szovjetunió az 1990-es évek elején."
Az EU küszöbönálló katasztrófájának oka látszólag a 2017-es választási ciklus, ahol a küzdelmek Németországban, Hollandiában, Olaszországban és Franciaországban kulcsfontosságúak lesznek. Az utóbbiakban a "két vezető pályázó (Marine Le Pen és Francois Fillon) közel állnak Putyinhoz, és alig várják, hogy megnyugtassák őt," - Soros szerint.
Tehát, végre elérkeztünk Putyinhoz. Soros úgy véli, hogy akár Le Pen vagy Fillon nyer, "Putyin dominanciája Európában kész tényként kezelendő."
Azt írja: "Különösen aggódom az EU sorsa miatt, melyet az a veszély fenyeget, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hatása alá kerül, akinek kormányzásról alkotott fogalma összeegyeztethetetlen a nyílt társadalommal."
Ez azért van, mert "Putyin nem passzív haszonélvezője a legutóbbi fejleményeknek, hanem keményen dolgozott azért, hogy előidézze őket."
Nyíltan fogalmazva az az elképzelése, hogy Putyin valahogy megtervezte a francia választást, megszervezve a versenyt Fillon és Le Pen között (amely még mindig nem garantált) teljesen abszurd. De Soros traumával teli világát jelenleg ez tölti ki. Majd tovább megy egy másik nevetséges kijelentéssel:
"Zseniális lépésként (Putyin) kihasználva a közösségi média cégek üzleti modelljét, hogy félreinformáljon és hamis híreket terjesszen, megzavarta a választókat és destabilizálta a demokráciát. Így segített Trumpnak is, hogy megválasszák."
Más szóval, Soros azt hiszi, hogy Putyin a Facebookot és a Twittert manipulálta, hogy megnyerje az amerikai választást Trumpnak.
Ez az érvelés nevetséges és Soros teljesen hülyének tűnik. Azt sugallja, hogy kidobta a babakocsiból a csörgőt, mert néhány demokratikus döntés ellene ment. És ezért Merkelt akarja befeketíteni valamint Putyint használni mumusként, hogy levakarja magáról a sarat.
De nézzük meg a valóságot. Soros erősen ellenezte George W. Bush elnökségét. Finanszírozta a "Move On" projektet és több milliót dobott ki a Demokrata Pártra. Ez a beavatkozása segített eltávolítani őket a munkásosztály bázisuktól és átalakítani egy globalista párttá, amely úgy tűnik, hogy csak a part menti nagyvárosi területeken tud nyerni.
A maga részéről Soros ironikusan azt jósolta Davosban, hogy Trumpnak nincs esélye, hogy megválasszák elnöknek. És tévedett. Most úgy tűnik, nem tudja kezelni az eredményt. Talán azért, mert úgy érzi, hogy élete munkája elillan.
(1) - https://www.project-syndicate.org/onpoint/open-society-needs-defending-by-george-sor
RT