A szerzetesek laboratóriumban való vizsgálata egy emberi és tudományos kaland története. Lehetővé teszi számunkra, hogy górcső alá vegyük a tudományos kutatás, a személyes egészségi állapot, az elme és a lélek határait. Miért érdeklődik a mai tudomány a meditáció iránt? Miért jó a meditáció az egészségnek? Miért engedik a buddhista szerzetesek, hogy a nyugati kutatók különféle technológiák segítségével tanulmányozzák az agyukat és a testüket?A buddhisták már legalább 2500 éve fürkészik az emberi elme és lélek mélységeit mindenféle technológia nélkül. Olyan meditációs technikákat fejlesztettek ki, amelyek növelik a tudatos figyelmüket és átalakítják az érzelmeiket. De ezek a technikák sokáig nem voltak ismertek nyugaton, vagy csak egyszerűen figyelmen kívül hagyták őket.
A mai tudományos kutatók egyre többet foglalkoznak az érzelmek és az elme egyre nyugtalanítóbb egyetemes kérdéseinek természetével. A buddhista tapasztalat és tudás mindinkább előtérbe került az elmúlt évtizedekben. De mik azok az "érzelmek"? Mit értünk "elme" alatt?
A "Szellem és élet" projekt kutatói, akik a meditatív állapotokat tanulmányozzák, élen járnak a maguk területén. Megpróbálják megérteni azon mechanizmusokat, hogy az elme hogyan befolyásolja a testet, és felfedezni az agy rendkívüli képlékenységét.
Mathieu Ricard egykori biológus és buddhista szerzetes Katmanduban él, és már több mint 40 éve gyakorló buddhista, mellesleg a dalai láma személyes francia nyelvű tolmácsa 1989 óta. Ő az első szerzetes, aki együttműködött a Princeton Egyetem idegtudományi laboratóriumával. Ebben a laboratóriumban egy csapat tanulmányozza a figyelmet és a kognitív kontrollt. Vajon a meditáció segít a gyakorlatban, hogy növeljük a koncentrációs képességet? Ez az a kérdés, melyre a csapat pszichológusa Jonathan Cohen megpróbál válaszolni. A kísérlet két meditatív állapotra épül, a "fókuszált figyelemre"és az "éber jelenlétre". Az éber jelenlét egy nagyon mély meditációs technika, melyet az ősi Nyingma hagyományokban gyakoroltak.
A buddhista szerzetes Rene Feusi is csatlakozik Clifford Saron neurológushoz, hogy tanulmányozzák az érzelmeket, amely mára az idegtudomány központi kérdésévé vált. Milyen mechanizmusok szabályozzák az érzelmeket? A tudósok hipotézise szerint az érzelmeink szabályozásának képessége megváltoztathatja a jellemvonásainkat és a boldogság kulcsa. A buddhisták által 2500 éve gyakorolt érzelmi tréning nem csak vonzza a nyugati pszichológusokat, de kihívást is jelent számukra.
http