Jelenleg minden űrkilövés során két vagy három darab marad az űrhajókból a földközeli űrben. Ez lehet egy rakéta fokozat, egy felső rész vagy leválasztható üzemanyagtartály. Ezek a darabok hosszú ideig keringenek a Föld körül, ami problémát okozhat az űrállomások és a műholdak számára.
Oleg Gorskov, a Központi Gépgyártási Tudományos Kutatóintézet igazgatója szerint a probléma nagyon komoly, mivel legalább 17800 nagy objektum (tíz centiméternél nagyobb) volt található Föld körüli pályán 2016 közepén. Oroszország, az Egyesült Államok és Kína az a három ország, amely a legtöbb űrszemetet termeli.
"Az űrjármű ion hajtóművekkel rendelkezik az ellentétes oldalán. A műhold megközelít egy működésképtelen űrhajót, és aktiválja a hajtóműveit a túlsó oldalon. A tisztító űrhajó a helyén marad, miközben beindítja az egyik hajtóművét, és 'lefújja' a hulladék objektumot a pályáról. Az utóbbi így veszít a sebességéből és letér az útjáról," - mondta Gorskov.
Elmondása szerint a mintegy 5kW teljesítményű hajtóműnek legfeljebb 15 napig tart, hogy elmozdítson egy használaton kívüli objektumot a tömegétől és méretétől függően. A Roszkoszmosz már régóta tervezi, hogy megvalósítják az űrszemét tisztító projektet. Az úgynevezett "Likvidátor" nevű projekt a 2016-2025-ös Föderációs Űrprogramban is szerepel.
Orosz tudósok egy olyan négy tonna súlyú űrjárművet is fejlesztenek, amely tíz év alatt képes lesz legalább 200 használaton kívüli műholdat eltávolítani Föld körüli pályáról. A projekt megvalósulásának pontos dátuma egyelőre nem ismert.
Ivan Mojszejev, az Űrpolitikai Intézet tudományos tanácsadója szerint először arra van szükség, hogy nemzetközi szinten megegyezés szülessen arról, hogy ki a felelős az űrszemétért, és hogy az ezzel járó felelősséget ki viseli.
"Olyan sok szemét van az űrben, hogy a programnak nagyszabású, nemzetközi eseménynek kell lennie. Úgy gondolom, hogy a közeljövőben közös intézkedéseket kell kidolgozni a földközeli űrben keringő szemét ellen," - mondta Mojszejev.
Jelenleg csupán két ország van a világon, amely képes figyelemmel kísérni a világűr szennyezettségi szintjét, Oroszország és az Egyesült Államok. Rendkívül fontos detektálni az űrszemetet, mert a felügyelet nélküli objektumok letérhetnek pályájukról, és a működő űrhajók útjába kerülhetnek.
Szakértők szerint a használaton kívüli űr objektumok jelentős mértékben letérhetnek a pályájukról. A keringési pályájuk 54 év alatt akár 30 fokot is változhat. November elején például több nagy fémtárgy hullott le Kachin államban Észak-Mianmarban. A szakértők szerint ezek a kínai Hosszú Menetelés-11 rakéta darabjai voltak, melyet november 9-én indítottak útjára a Csiucsüan űrkikötőből.
A külső orbitális törmelékek számának aránya ennél jóval magasabb. Szakértők elismerik, hogy az 1-10 centiméter nagyságú törmelékek száma meghaladhatja a 200.000 darabot, míg az ennél kisebb részecskékből akár tízmillió darab is lehet.
1983-ban egy kis szemcse, ami kevesebb, mint 1 milliméter átmérőjű volt, komoly repedést okozott az amerikai űrsikló kabinablakán. 1996 júliusában egy francia műhold egy francia Ariane rakéta harmadik fokozatának egy darabjával ütközött össze mintegy 600 kilométeres magasságban.
2001-ben a Nemzetközi Űrállomásnak szerencséje volt, hogy elkerülte az ütközést egy 7 kilogrammos készülékkel, amit amerikai űrhajósok vesztettek el. 2006 március 29-én az Express-AM11 műhold járt szerencsétlenül, miután összeütközött egy űrszeméttel. A külső ütközés eredményeképpen a hőmérséklet-szabályozó rendszer folyadék hálózatában lecsökkent a nyomás, az űrhajó jelentős dinamikus impulzust kapott, elvesztette térbeli orientációját és kontrollálatlanul forogni kezdett.
2009 február 10-én az amerikai kereskedelmi Iridium műhold, amit 1997-ben indítottak, összeütközött a Koszmosz-2251-es orosz katonai kommunikációs műholddal. Az utóbbit 1993-ban lőtték fel és 1995-ben állították le.
Pravda