Láthatatlan genetikai információk pulzáló hullámai vesznek körül bennünket, mely hullámok mikroszkopikus gravitációs erőket hoznak létre, amelyek behúzzák az atomokat és a molekulákat a környezetükből, hogy megalkossák a DNS-t.
Az egyik tudós, akinek sikerült megfigyelnie ezeket a mikrogravitációs erőket működés közben, Dr. Szergej Leikin volt. Leikin 2008-ban (1) különböző típusú DNS-eket helyezett sós vízbe, és mindegyik típust különböző fluoreszcens színekkel jelölte meg, majd a DNS molekulákat szétszórta a vízben. A kísérlet fő meglepetése az volt, hogy az összeillő DNS molekulák megtalálták a társukat és párba rendeződtek. Rövid idő után azonos színű DNS molekulák teljes csoportjai alakultak ki. Leikin meggyőződése szerint valamiféle elektromágneses töltés tette lehetővé az azonos színű molekulák csoportokba rendeződését. Más kísérletek azonban azt mutatják, hogy ez nem így van. Legnagyobb valószínűséggel a gravitáció okozza. Hadd magyarázzuk el.
2011-ben a Nobel-díjas Dr. Luc Montagnier bizonyította, hogy DNS spontán módon alakulhat ki csupán hidrogénből és oxigénből. Tiszta, sterilizált vízzel kezdte egy hermetikusan lezárt csőben, majd egy másik lezárt csövet helyezett mellé, melynek vizében már egy kis mennyiségű DNS úszott. Montagnier ezután mindkét csövet gyenge, 7 hertzes elektromágneses mezőnek tette ki és várt. 18 órával később kis DNS darabok nőttek az eredeti csőben, amelyben csupán a tiszta, sterilizált víz volt! (2)
Ez az új tudomány azt mondja, hogy az univerzum folyamatosan szövetkezik, hogy biológiai életet hozzon létre amikor és ahol csak tud. A világegyetem bármely adott területén ezek a rejtett mikrogravitációs hullámok kezdik el összegyűjteni az atomokat és a molekulákat, hogy létrehozzák a DNS-t, és így az életet.
Egy másik hihetetlen felfedezés akkor történt, amikor Dr. Fritz-Albert Popp megfigyelte, ahogy a DNS éppen fotonokat húz be (az energia apró csomagjai, amelyek létrehozzák a látható fényt). Az új tudomány felfedi, hogy a fotonok elengedhetetlenek a DNS alapvető egészségéhez és működéséhez, és szemmel látható módon küldhet és fogadhat információkat az egész szervezetben. Popp azt találta, hogy minden egyes DNS molekula legfeljebb 1000 fotont tárol magában, hasonlóan egy kis üvegszálas kábelhez. A fotonok fénysebességgel mozognak oda-vissza a molekulán belül, és addig tárolják, ameddig szükség van a használatukra. (3)
1984-ben Dr. Peter Gariaev orosz tudós felfedezte, hogy amikor egy DNS molekulát helyezett egy kis kvarc tartály belsejébe, az természetes módon felszívott minden fotont a szobában. (4) A lenyűgöző analógia erre az lehetne, hogy egyetlen személy áll egy nagy stadionban és valahogy minden foton közvetlenül ehhez a személyhez hajlik el, így az adott személy teste szó szerint fényesen ragyog, miközben a stadion teljesen sötét lesz.
A hagyományos tudomány számára csupán egyetlen erő ismert, amely képes meghajlítani a fényt, a gravitáció, és ez csak egy fekete lyuk körül történhet meg. Úgy tűnik tehát, hogy a DNS mikrogravitációs hatást generál, amely vonzza és foglyul ejti a fényt. A cikkben említett Dr. Leikin által végzett első kísérletre visszatérve azt látjuk, hogy valóban lehetséges, hogy nem az elektromos töltés kényszerítette és tette lehetővé, hogy az azonos DNS molekulák vonzzák egymást, hanem ennek sokkal valószínűbb oka a gravitáció, mivel az elektromos töltések még soha nem voltak képesek meghajlítani a fényt, ahogy mozgott a térben.
A leghihetetlenebb része Dr. Gariaev kísérletének az volt, amikor azt hitte, hogy már vége. Kihúzta a DNS-t a kvarc tartályból, majd visszapillantott a tartályba és azt találta, hogy a fotonok még mindig ott spiráloztak pontosan azon a helyen, ahol a DNS volt. Úgy tűnik, hogy valamiféle gravitációs hatás tartotta ott a fotonokat konkrétan azon a helyen, ahol előtte a DNS volt. Ezt később "DNS fantom hatásnak" nevezték el. Tehát a DNS egy energetikai erőt hoz létre, amely elnyeli a fotonokat és behúzza őket egyenesen a molekulába, de magára a DNS-re ráadásul nincs is szükség. Egy láthatatlan erő vagy valamiféle hullám, amely vonzza és megtartja a fényt (fotonokat) teljesen magától.
Dr. Gariaev úgy találta, hogy fel tudja "robbantani" ezt a fantomot szuperhideg folyékony nitrogén gázzal, és a fotonok elszöknek az erőtérből. 5-8 percen belül azonban újabb fotonokat ejtett foglyul és az egész fantom újból megjelent. Tehette ezt ameddig csak akarta, de az új fotonok folyamatosan megjelentek. Valójában 30 napig csinálta, mire a fotonok nem jelentek meg többé.
Ezt az utolsó kísérletet több mint 30 évvel ezelőtt végezte el, a jelentősége azonban még ma is érezhető. Az első két kísérlet még viszonylag fiatal és még teljes körűen ki kell értékelni őket. Nyilvánvaló azonban, hogy az univerzumról és az életről kialakult véleményünk folyamatosan változik, ahogy ezeket a fogalmakat egyre több ember kezdi megérteni.
(1) - https://phys.org/news/2008-01-genetic-telepathy-bizarre-property-dna.html
(2) - http://archive.larouchepac.com/node/19140
(3) - http://www.viewzone.com/dnax.html
(4) - http://www.rexresearch.com/gajarev/gajarev.htm
TMU