Hatalmas lábnyomokat véstek az Ain Dara templom bejárata elé, ami valószínűleg a hely fontosságára és rejtélyére hívja fel a figyelmet.
Ezek a lábnyomok a rég elfeledett idők emlékeztetőjéül szolgálnak, amikor "istenek" jártak az emberek között, vagy talán csak bizonyságként készültek azért, hogy a következő generációk ne felejtsék el vagy tagadják le, hogy óriások éltek a Földön.
Az egykor figyelemre méltó épület romjai a szíriai Ain Dara falutól nyugatra, illetve Aleppótól északnyugatra fekszenek.
Először 1955-ben keltette fel a figyelmet, amikor egy hatalmas bazalt oroszlán került véletlenül napvilágra a területen. Úgy állt ott, mint egy ősi kultúra büszke emlékeztetője, ezért a régészeket hamarosan érdekelni kezdte.
A régészeti feltárások 1980 és 1985 között folytak, és amit felfedeztek, nagyon hasonlított a bibliai Salamon templomára, noha később bebizonyosodott, hogy nem azok az épületek voltak.
"A hasonlóság az Ain Dara templom és a Bibliában leírt templom között valóban feltűnő," - számolt be a Bible History Daily. (1)
http
Mindkét épületet hatalmas mesterséges platformra építették a saját városuk legmagasabb pontján. A platformot, melyen a templom állt, minden oldalról oroszlánok, szfinxek, hegyi istenek és más, hosszú karmokkal rendelkező misztikus lények szobrai őrizték, melyeknek csak a lábai maradtak meg, és mindegyiket nagy bazalttömbökből faragták ki.
A templom oszlopcsarnokába a mindkét oldalán megtalálható széles lépcsősoron lehetett belépni, mellettük egy szfinx és két oroszlán. A középső terem ezt követően vált elérhetővé, amit egy nagyobb terem követett, a végében egy belső szentély állt díszes kultikus szobrokkal.
A legérdekesebb aspektusai az Ain Dara templomnak azok a hatalmas, közel 1 méter hosszú lábnyomok, melyeket a templom kőpadlójába véstek. Egy pár lábnyomot faragtak a templom bejárat előtt, majd ahogy az ember belép a szentély előcsarnokába, egy bal lábat is talál kifaragva, majd 9 méterre az előcsarnok és a főcsarnok küszöbénél egy jobb lábnyomot.
Kilenc méteres ugrással lehetne eljutni egyik pár lábnyomtól a másikig, vagy csak egy sima lépéssel, ha azt egy 20 méter magas óriás tette volna meg.
A történészek azt mondják, hogy ezeket a lábnyomokat nem igazi óriások hagyták, akik a Földön éltek az ősi időkben, de még így is komoly rejtély, amit nem tudnak megérteni vagy megmagyarázni.
Az Ain Dara templomot vélhetően a vaskor elején emelték időszámításunk előtt 1300 és 1000 között. Később a szír-hettiták bővítették ki, akik egy csoport voltak a Hettita Birodalom bukása után.
Ők lettek a domináns erő a kelet-mediterrán térségben, amíg az Újasszír Birodalom nem okozta bukásukat az időszámításunk előtti 8. század vége felé.
http
(1) - http://www.biblicalarchaeology.org/daily/biblical-sites-places/temple-at-jerusalem/searching
Ezek a lábnyomok a rég elfeledett idők emlékeztetőjéül szolgálnak, amikor "istenek" jártak az emberek között, vagy talán csak bizonyságként készültek azért, hogy a következő generációk ne felejtsék el vagy tagadják le, hogy óriások éltek a Földön.
Az egykor figyelemre méltó épület romjai a szíriai Ain Dara falutól nyugatra, illetve Aleppótól északnyugatra fekszenek.
Először 1955-ben keltette fel a figyelmet, amikor egy hatalmas bazalt oroszlán került véletlenül napvilágra a területen. Úgy állt ott, mint egy ősi kultúra büszke emlékeztetője, ezért a régészeket hamarosan érdekelni kezdte.
A régészeti feltárások 1980 és 1985 között folytak, és amit felfedeztek, nagyon hasonlított a bibliai Salamon templomára, noha később bebizonyosodott, hogy nem azok az épületek voltak.
"A hasonlóság az Ain Dara templom és a Bibliában leírt templom között valóban feltűnő," - számolt be a Bible History Daily. (1)
http
Mindkét épületet hatalmas mesterséges platformra építették a saját városuk legmagasabb pontján. A platformot, melyen a templom állt, minden oldalról oroszlánok, szfinxek, hegyi istenek és más, hosszú karmokkal rendelkező misztikus lények szobrai őrizték, melyeknek csak a lábai maradtak meg, és mindegyiket nagy bazalttömbökből faragták ki.
A templom oszlopcsarnokába a mindkét oldalán megtalálható széles lépcsősoron lehetett belépni, mellettük egy szfinx és két oroszlán. A középső terem ezt követően vált elérhetővé, amit egy nagyobb terem követett, a végében egy belső szentély állt díszes kultikus szobrokkal.
A legérdekesebb aspektusai az Ain Dara templomnak azok a hatalmas, közel 1 méter hosszú lábnyomok, melyeket a templom kőpadlójába véstek. Egy pár lábnyomot faragtak a templom bejárat előtt, majd ahogy az ember belép a szentély előcsarnokába, egy bal lábat is talál kifaragva, majd 9 méterre az előcsarnok és a főcsarnok küszöbénél egy jobb lábnyomot.
Kilenc méteres ugrással lehetne eljutni egyik pár lábnyomtól a másikig, vagy csak egy sima lépéssel, ha azt egy 20 méter magas óriás tette volna meg.
A történészek azt mondják, hogy ezeket a lábnyomokat nem igazi óriások hagyták, akik a Földön éltek az ősi időkben, de még így is komoly rejtély, amit nem tudnak megérteni vagy megmagyarázni.
Az Ain Dara templomot vélhetően a vaskor elején emelték időszámításunk előtt 1300 és 1000 között. Később a szír-hettiták bővítették ki, akik egy csoport voltak a Hettita Birodalom bukása után.
Ők lettek a domináns erő a kelet-mediterrán térségben, amíg az Újasszír Birodalom nem okozta bukásukat az időszámításunk előtti 8. század vége felé.
http
(1) - http://www.biblicalarchaeology.org/daily/biblical-sites-places/temple-at-jerusalem/searching