Dr. Ben R. Rich, a Lockheed Skunk Works egykori igazgatója a következő kijelentéseket tette:
"Már megvannak az eszközeink a csillagközi utazáshoz, de ezek a technológiák fekete projektek részét képezik, és valami isteni cselekedetre lenne szükség, hogy valaha is az emberiség javát szolgálják. Bármit, amit el tudunk képzelni már tudjuk, hogyan kell megvalósítani."
"Már rendelkezünk a technológiával, hogy elérjük a földönkívüliek otthonát. Nem kerül egy életnyi időbe, hogy valaki ezt megtegye. Van egy hiba az egyenletekben. Tudjuk, hogy mi az. Már megvan a képességünk, hogy a csillagokhoz utazzunk. Először is meg kell érteni, hogy nem fogjuk elérni a csillagokat vegyi hajtóanyagok segítségével."
"Amit a Star Trekben vagy a Star Warsban látni lehet, azt már elértük és megtettük."
"Vannak dolgaink a nevadai sivatagban, amelyek jóval távolabb állnak attól a gondolkodásmódtól, ami a Star Trekben látható."
Kapcsolódó cikk: A Lockheed Skunk Works második igazgatója döbbenetes megjegyzéseket tett az UFO technológiáról
Mark McCandlish egy nemzetközileg elismert művész volt, aki a légi közlekedésre és a koncepcionális művészetre szakosodott a védelmi és az űriparon belül az elmúlt harminc évben, miközben sok vezető amerikai vállalat igényeit kiszolgálta ebben a tekintetben.
Az egyik egykori művészeti iskolai barátja Brad Sorenson egy légibemutatóra ment a Norton Légibázisra 1988 november 12-én. Brad szerint a légibemutató alatt neki és más fontos személynek kizárólagos belépést tettek lehetővé egy különleges hangárba, melyet nagy fekete függönyök takartak el.
Brad állítólag látta a Lockheed Pulsar-t (Aurora) valamint más kísérleti repülőgépet és végül "három repülő csészealjat, amelyek a padló felett lebegtek." Bradnek egy videófelvételt is mutattak, melyen a legkisebb 7,5 méteres jármű volt látható "miközben három kicsi gyors, ugráló mozdulatot tett," mielőtt felgyorsított az ég felé és eltűnt szem elől.
Mark találkozott Braddel, miután telefonon beszéltek, és Brad elmondta Marknak, hogy a három közül a legkisebb csészealjnak eltávolították a paneleit, így mindenki láthatta a hajó belsejét, és metszeti rajzok voltak kirakva. Brad lerajzolta, amit látott.
Mark McCandlish a Brad Sorensonnal történt találkozója után egy metszeti tervrajzot készített a járműről (Fluxliner).
A villamos energia rendszer beindítására úgy vélik, hogy két mély ciklusú tengeri hajózásban használatos akkumulátor szolgál, amely feszültség alá helyezi a primer tekercset. A középső oszlop ellenirányban forgó folyékony vagy higanygőz nullponti reaktort tartalmazhat.
Az alábbi dokumentumfilm ennek a technológiának a történetét járja körbe.
"Már megvannak az eszközeink a csillagközi utazáshoz, de ezek a technológiák fekete projektek részét képezik, és valami isteni cselekedetre lenne szükség, hogy valaha is az emberiség javát szolgálják. Bármit, amit el tudunk képzelni már tudjuk, hogyan kell megvalósítani."
"Már rendelkezünk a technológiával, hogy elérjük a földönkívüliek otthonát. Nem kerül egy életnyi időbe, hogy valaki ezt megtegye. Van egy hiba az egyenletekben. Tudjuk, hogy mi az. Már megvan a képességünk, hogy a csillagokhoz utazzunk. Először is meg kell érteni, hogy nem fogjuk elérni a csillagokat vegyi hajtóanyagok segítségével."
"Amit a Star Trekben vagy a Star Warsban látni lehet, azt már elértük és megtettük."
"Vannak dolgaink a nevadai sivatagban, amelyek jóval távolabb állnak attól a gondolkodásmódtól, ami a Star Trekben látható."
Kapcsolódó cikk: A Lockheed Skunk Works második igazgatója döbbenetes megjegyzéseket tett az UFO technológiáról
Mark McCandlish egy nemzetközileg elismert művész volt, aki a légi közlekedésre és a koncepcionális művészetre szakosodott a védelmi és az űriparon belül az elmúlt harminc évben, miközben sok vezető amerikai vállalat igényeit kiszolgálta ebben a tekintetben.
Az egyik egykori művészeti iskolai barátja Brad Sorenson egy légibemutatóra ment a Norton Légibázisra 1988 november 12-én. Brad szerint a légibemutató alatt neki és más fontos személynek kizárólagos belépést tettek lehetővé egy különleges hangárba, melyet nagy fekete függönyök takartak el.
Brad állítólag látta a Lockheed Pulsar-t (Aurora) valamint más kísérleti repülőgépet és végül "három repülő csészealjat, amelyek a padló felett lebegtek." Bradnek egy videófelvételt is mutattak, melyen a legkisebb 7,5 méteres jármű volt látható "miközben három kicsi gyors, ugráló mozdulatot tett," mielőtt felgyorsított az ég felé és eltűnt szem elől.
Mark találkozott Braddel, miután telefonon beszéltek, és Brad elmondta Marknak, hogy a három közül a legkisebb csészealjnak eltávolították a paneleit, így mindenki láthatta a hajó belsejét, és metszeti rajzok voltak kirakva. Brad lerajzolta, amit látott.
Mark McCandlish a Brad Sorensonnal történt találkozója után egy metszeti tervrajzot készített a járműről (Fluxliner).
A villamos energia rendszer beindítására úgy vélik, hogy két mély ciklusú tengeri hajózásban használatos akkumulátor szolgál, amely feszültség alá helyezi a primer tekercset. A középső oszlop ellenirányban forgó folyékony vagy higanygőz nullponti reaktort tartalmazhat.
Az alábbi dokumentumfilm ennek a technológiának a történetét járja körbe.