A kutatók úgy vélik, hogy a mikrofosszíliáknak, melyeket a kanadai Nuvvuagittuq földkéreg övezetben találtak meg, ami a legrégebbi ismert üledékes kőzetnek ad otthont a Földön, 3,77 és 4,29 milliárd év között lehet a kora.
A felfedezés vezette a tudósokat arra a következtetésre, hogy az élet már a bolygó újszülött korában is jelen volt, ami becslések szerint 4,57 milliárd éve keletkezett.
Ha a kormeghatározások pontosak, akkor ez azt jelenti, hogy az "élet szinte azonnal megjelent" az óceánok kialakulása után, mondta Matthew Dodd a tanulmány vezető szerzője.
A talált mikrofosszíliák vastagsága fele akkora, mint egy emberi hajszálé, és akár fél-egy milliméter hosszúak is lehetnek. Megjelenésükben vérvörös csövecskék és szálak, melyeket az óceánban élő vassal táplálkozó baktériumok hoztak létre.
A kormeghatározás a fosszíliákat néhány száz millió évvel korábbra teszi, mondta Dominic Papineau, a University College London professzora, aki a felfedezésről egy videóban számolt be.
Még "a felfedezett fosszíliák alacsonyabb tartománya is mintegy 300 millió évvel idősebb," mint bármely más korábbi bizonyíték, mondta Papineau.
http
Kvarc struktúrákba záródva találták ezeket a mikrofosszíliákat, amit hajdan meleg víz ért az óceán fenekén lévő nyílásoknál, leggyakrabban a mélyebb vizekben.
A megállapítás arra a feltételezésre vezette a tudósokat, hogy az ilyen nyílások lehettek a legkorábban lakható környezetek a bolygón.
Az egyik kutató azonban elismerte, hogy van némi szkepticizmus azzal kapcsolatban, hogy az ilyen fosszíliák biológiai természetűek, vagy csupán természetes ásványi képződmények.
"Az egyik nagy kérdés, amikor a korai élet tanulmányokra kerül sor, hogy a szerves szén, amit ezekben a kőzetekben találunk biológiai eredetű-e vagy sem," - mondta Dodd.
Dodd és kollégái több módszert is alkalmaznak, hogy megválaszolják ezt a kérdést, többek között lézeres képalkotó elemzést használtak, hogy elemezzék az ásványt, ami a szerves anyaghoz kapcsolódik.
Arra a következtetésre jutottak, hogy különösen két ásvány jelenléte - apatit és karbonit - erős bizonyítékot szolgáltat az életre.
Sőt, a tudósok megjegyezték, hogy a mikrofosszíliák struktúrája nagyon hasonlít a modern baktériumokéra, amelyek vasban gazdag hidrotermikus források közelében élnek.
Annak a lehetőségét, hogy a mikrofosszíliák a hőmérséklet és a nyomás hatására alakultak ki, miközben az üledék képződött, szintén megvizsgálták és kizárták.
Talán a legérdekesebb része a kutatásnak az, hogy Dodd úgy hiszi, nem zárható ki, hogy hasonló bizonyítékokat találnak a korai életre más bolygókon is.
"Arra számíthatunk, hogy bizonyítékokat találunk a Marson a korábbi életre 4 milliárd évvel ezelőttről," - mondta Dodd jelezve, hogy a Föld és a Mars felszínén egyidejűleg volt jelen a víz.
"Ha az élet ilyen gyorsan kialakult a Földön, akkor azt várhatjuk, hogy ez egy egyszerű folyamat, amely elkezdődhetett más bolygókon is," - mondta.
Elismerte azonban, hogy a Föld "egy speciális eset."
A felfedezés jelentős mérföldkő, mivel a legrégebbi mikrofosszíliák, melyeket korábban Nyugat-Ausztráliában találtak, 3,46 milliárd évesek. Egyes kutatók azonban azt állítják, hogy azok nem biológiai eredetűek.
A kutatók legújabb eredményeiket a Nature című tudományos folyóiratban hozták nyilvánosságra szerdán. (1)
(1) - http://www.nature.com/nature/journal/v543/n7643/full/nature21377.html