Egyik éjszaka nem tudott elaludni, s azt vette észre, hogy egy fénycsík kúszik be hozzá. Narancssárga fényben úszott a szoba, mint naplemente idején. Amikor a fénycsóva az ágyához ért, valaki ezt mondta: "Megvan, mehet." Későbbről nem emlékszik semmire, mert elaludt.
Egy idő után apró tűszúrások helyeit, véraláfutásokat észlelt a testén.
Pár hétre rá arra ébredt, hogy két kis szürke alak áll előtte, hatalmas barnásfekete szemekkel, fülük, hajuk nem volt, szájuk, orruk alig látszott, mintha ráncosak lettek volna. Józsi bácsi nagyon megijedt. Az idegenek távolodni kezdtek, majd mielőtt eltűntek volna, valaki ezt mondta: "Nem értem, miért hívott, ha fél tőlünk."