A 2000 lakos mindegyikének több mint egymillió jüanja (40 millió forint) van a bankban, és minden családnak van egy autója és egy villája, amit a hatóságok adnak, miután valaki beköltözött.
De a dolog hátulütője az, hogy ha egy lakó elköltözik, elveszíti az összes vagyonát.
Huaxi, amely szigorú szocialista rendszer szerint működik, tavaly ünnepelte 55. évfordulóját. A falu közigazgatásilag Jiangyin városhoz tartozik Csiangszu tartományban egy olyan tengerparti régióban, amely hagyományosan gazdag mezőgazdasági erőforrásairól és gyönyörű tájairól ismert. Két órás autóútra található Kína gazdasági motorjától, Sanghajtól.
Huaxit a kínai hatóságok évek óta használják, mint sikeres bemutatót annak bizonyítására, hogy a kommunista rezsim hogyan tudott egy szegény falut egy fél évszázad alatt egy szuperhatékony régióvá alakítani.
Huaxi bejárata felett egy hatalmas transzparensen "Az első számú falu az ég alatt" felirat olvasható. Ez egy másik becenév, melyet az ország adott a falunak.
Huaxi gazdagsága hatalmasnak tűnik. A falu 2003-ban hirtelen vált közismertté az országban, amikor bejelentették, hogy a gazdaság éves volumene elérte a 100 milliárd jüant (4000 milliárd forint), a "Modern kínai gazdasági stratégia és gyakorlat" című kiadvány szerint. (1)
Egy évvel később Huaxi bejelentette, hogy lakóinak éves átlagbére 122,600 jüan (4,9 millió forint), ami körülbelül 40-szerese a kínai mezőgazdasági termelők átlagos jövedelmének.
Hogy a falu megmutassa gazdasági erejét, három milliárd jüanért (120 milliárd forint) 2011-ben saját felhőkarcolót építettek. A 72 emeletes épületet Huaxi Függő Falujának nevezik. A 328 méter magas égig emelkedő lenyűgöző épület négy méterrel magasabb, mint az Eiffel-torony (324 m) Párizsban, kilenc méterrel magasabb a New York-i Chrysler épületnél (319 m), és 18 méterrel magasabb, mint a Shard (309 m) London központjában.
A hatalmas épületben található a "szuper ötcsillagos" Long Wish Nemzetközi Hotel. A 826 szobás szálloda 16 elnöki lakosztályt és egy "arany" elnöki lakosztályt tartalmaz, amely 100 ezer jüanba (4 millió forint) kerül a vendégnek egyetlen éjszakára.
Az elnöki lakosztályok a gazdagság kínai elképzelésének tipikus ábrázolásai: nagy kristálycsillárok, aranyozott polcok, márványfürdők és mahagóni bútorok. A 60. emeleten az arany elnöki lakosztály szintjén nem csak csodálatos a kilátás, hanem egy csillogó, egy tonna tiszta aranyból készült ökröt ábrázoló szobor is található.
2011-ben Huaxi alapításának 50. évfordulóját azzal ünnepelték, hogy egy pazar szórakoztató gálát rendeztek, és meghívták az A-listás kínai sztárokat énekelni és táncolni.
A falunak saját luxus szállítmányozó társasága is van, amely nem autókból, hanem helikopterekből áll, melyekkel a lakosokat szállítják. Az üzemeltető, a Tongyong Légitársaság elmondta, hogy a környező városokba kevesebb mint 10 perc alatt el lehet így jutni.
És ha mindez nem lenne elég, a faluban egy olyan vidámparkot is felépítetek, amelyben híres műemlékek, például a Nagy Fal és a Tiltott Város másolatai találhatók. Emellett egy 800 ősi emléket bemutató múzeum is épült, amely kinézetre Kína remek Palota Múzeumához hasonló.
Hogy Huaxi hogyan lett vidéki faluból egy gazdag település, továbbra is rejtély marad. A faluban élők szigorú titokként kezelik gazdagságukat. A média belépése igen szigorú, mivel az újságíróknak nem szabad meglátogatniuk a közösséget anélkül, hogy a helyi tisztviselők alaposan meg nem vizsgálnák.
Kína államilag irányított médiája, köztük a People's Daily és a Xinhua hírügynökség Huaxit a kommunista vezetés sikerének világgá kürtölésére használja fel, és "szocialista modell falunak" nevezik.
A Kínai Pénzügyi és Gazdasági Kiadó 2014-ben kiadott könyve a "Modern kínai gazdasági stratégia és gyakorlat" ad magyarázatot Huaxi titokzatos társadalmi rendszerére. A könyv szerint Huaxi egy szigorú kollektív gazdasági vállalkozást követ.
A 70-es évek végén, közvetlenül a hírhedt kulturális forradalom után a falu vezetése céltudatos döntést hozott - az összes mezőgazdasági munkát 30 falu között osztották fel, és a többi munkát a közelgő gyártási ágazathoz rendelték. Úgy tűnik, hogy ez helyezte Huaxit a többi falu és város elé gazdaságilag.
A könyv azt is elmondja, hogy Huaxit magát egy kereskedelmi vállalatként hozták létre 1994-ben, ahol acélt, hegesztett csöveket, textíliát és ruházatot gyártanak. 1999-ben nyilvánosan is bevezették a Sencseni Tőzsdén.
Korábbi beszámolók szerint a faluban mindenki legalább 1 millió jüan (40 millió forint) megtakarítással rendelkezik, és egy autót illetve egy villát kapnak, miután a hatóságok hivatalosan is lakosokká nyilvánítják őket.
A könyv a jólét mögött rejlő elvet is elmagyarázza. Úgy tűnik, hogy Huaxi lakosai, akik többsége a falu tulajdonában álló vállalatoknál dolgoznak, csak bérük 30% -át tudják készpénzben felhasználni, a vagyonuk többi részét pedig a falu vállalatai forgótőke formájában kezelik.
Emellett a lakosok éves bónusza, általában a bérük háromszorosa szintén nem használható fel. Ehelyett vállalati részvények formájában kapják meg. Röviden, a falu vagyonát a vezetői irányítják és kezelik, és a lakók nem vihetik el azt, ha úgy döntenek, hogy elköltöznek.
Huaxi rendkívül központosított gazdasági és társadalmi rendszere szintén vitát váltott ki. Néhány média azt gondolja, hogy a kommunista párt a falut a propaganda eszközeként használja, és egy valóságos Truman Show.
A Southern Weekly magazin 2011-ben egy jelentésben feltárta a Huaxival kapcsolatos igazságot. A cikk azt állította, hogy Huaxi sikerét a közeli falvak gyors összevonása táplálta. Huaxi központosított vezetése alatt új falvak bevonásával a tisztviselők 33 000 lakostól tudták elvenni a vagyonukat, és felhasználhatták arra, hogy befektessenek az eredeti, mintegy 2000 lakosú Huaxi faluba. A jelentés szerint Huaxi új lakóit egy tisztességtelen és félelmetes helyzetben hagyták.
Gu Zhijian, Csiangszu tartomány emberjogi aktivistája elmondta az amerikai székhelyű kínai New Tang Dynasty Televíziónak, hogy Huaxi vagyonának 90% -a valójában Wu Renbao családjának tulajdonában van.
Gu azt mondta: "Wu különleges helyzetben van. Kihasználta a kormány azon kívánságát, hogy egy példaszerű faluban mutassák be a állami tulajdonú társadalmi rendszert." Gu szerint Wu ugyanúgy működteti Huaxit, mint ahogyan a Kommunista Párt irányítja Kínát, és Huaxi lakosait valójában megfosztották a gazdasági és társadalmi szabadságuktól.
A People's Daily fórumán egy internetes felhasználó szerint a Huaxiban lakók nem használhatják a készpénzüket. A központosított gazdaság következtében engedély nélkül nem tudnak kivenni készpénzt, és még ha sikerült is, csak a Huaxi tulajdonában lévő vagyontárgyakat, például földet és részvényeket vásárolhatnak készpénzért.
Több mint öt évtizeddel azután, hogy Wu Renbao megalapította a falut, Huaxi továbbra is Kína egyik leggazdagabb, legtitokzatosabb és legellentmondásosabb közössége maradt.
(1) - https://books.google.com.hk/book