Az olmék kőfejek egyike azon régészeti leleteknek, melyeket a hivatalos archeológusok minden tekintetben próbálnak elkerülni. A főáramú elméletek az egykor hihetetlen ősi civilizáció nagyszerűségének befeketítésére korlátozódnak, amelyek teljesen abszurd és nevetséges teóriákat eredményeztek.
Az olmék kultúra ma alig ismert, egy olyan kultúra, amelyről úgy gondolják, hogy Krisztus születése előtt 1200 évvel virágzott Mezoamerikában, és amely megelőzi a mesés Maja, Inka és Azték kultúrákat. Az olmék civilizáció az első, ha nem a legelső kultúra mezoamerikában, amely valójában kevés olyan településsel rendelkezett, amely elhelyezte őket a történelemben.
Számos elmélet veszi körül a titokzatos civilizációt és rejtélyes építészetüket, illetve szobraikat. A legismertebb tárgyak kétségtelenül a híres olmék kőfejek, melyek tömege 20 és 40 tonna közötti, elérve akár a három méteres magasságot. Ezeket a hatalmas fejeket bazalt kőzetekből faragták ki. A hivatalos elméletek az olmék fejeket legalább 3000 évesnek tartják. A kutatások többségét a Tres Zapotes, La Venta, San Lorenzo és Laguna de los Cerros régészeti helyszíneken végezték.
A gigantikus fejek mellett az olmékok nagyszerű művészi értékeket hagytak maguk után, például trónokat, oltárokat és emberi alakokat, de érdekes módon egyetlen más kultúra sem érte el azt a tökéletességet és szintet, melyet az olmék mesterek műveltek a szobrászat terén. A kérdés az, hogy ez az ősi civilizáció hogyan volt képes egy olyan tökéletességet elérni, amelyet a mai mérnökök sem nagyon tudnak megismételni?
A hivatalos régészet szerint más ókori civilizációk a világon abban az időben rézvésőkkel rendelkeztek, hogy kialakítsák azokat a hihetetlen emlékeket, amelyeket ma látunk. Amikor az olmékokról beszélünk, egy olyan ókori civilizációról van szó, amely nem ismerte a bronz és más eszközöket, csak a "kő eszközökkel" történő faragás ismerete volt a birtokukban. Látva a hihetetlen ősi civilizáció fenséges munkáját, nehéz elhinni, amit a hivatalos régészet állít róluk.
A másik komoly probléma az, hogy az ókori olmékok hogyan szállították ezeket a hatalmas fejeket? Mindez azért is érdekes, mert a legközelebbi hely, ahol az ókori olmékok be tudták szerezni a szükséges anyagokat a kolosszális fejekhez, az a Sierra de los Tuxtlas vulkáncsoport, amely Veracruz déli részén található a jelenlegi Mexikóban, mintegy 70 km-re onnan, ahol az olmék fejeket eredetileg találták. Ha figyelembe vesszük, hogy az olmék fejek kifaragásához használt kövek 20 és 40 tonna között vannak, felvetődik a kérdés, hogyan szállították őket? A történelem szerint az ősi olmékok nem ismerték a kereket.
A hivatalos kutatók számos olyan elméletet javasoltak, amelyek erősen vitathatók. Az egyik ilyen elmélet a híres "fa görgős elmélet". A kutatók szerint az ókori olmék civilizáció fából készült hengereket használt, hogy ezeket a gigantikus kőzeteket a rendeltetési helyükre szállítsák. A kőzet alatt egy sor fahengert helyeztek el a súrlódás minimalizálása és a könnyebb szállítás érdekében. Az egyetlen probléma ezzel az elmélettel, hogy ehhez hatalmas mennyiségű fa lenne szükséges.
Egy nemrégiben készült tanulmány szerint 20 emberre volt szükség ahhoz, hogy egy fél tonna súlyú sziklát elszállítsanak. Hány ember kellett volna a múltban egy 40 tonnát meghaladó kőzet szállításához? A másik probléma az, hogy azok a helyek, ahol az olmékok laktak, tele van lápokkal és mocsarakkal, ami lehetetlenné teszi, hogy a sziklákat ezen nedves helyeken szállítsák. A hivatalos régészet rámutat arra, hogy az ókori olmékok nagyon képzett hajósok voltak, akik kenukat használtak ezeknek a hatalmas kőzeteknek a víz felett történő szállítására, ami szintén egy olyan elmélet, amelynek mások szerint nem sok köze lehet a valósághoz.
1869-ben, amikor Jose Melgar felfedezte az óriási faragott fejeket, gyorsan rámutatott azok furcsa alakjára, amelyek mindenre hasonlítottak, csak nem a régió bennszülötteire. Úgy tűnt, hogy inkább az afrikai kontinens bennszülötteire emlékeztetnek. A kutatók gyorsan arra hivatkoztak, hogy hasonló titokzatos arcokat és szobrokat fedeztek fel Teotihuacanban, ahol a helyi bennszülöttek hasonló tipikus jellemzőkkel rendelkeztek.
Rejtélyes módon ezeket a gigantikus fejeket mélyen a felszín alatt temették el, szinte úgy, mintha alkotóik szándékosan el akarták volna rejteni a hatalmas, kolosszális szobrokat. De miért rejtették el őket?
Számos kérdés maradt az ókori olmék civilizációval és az óriási kőfejekkel kapcsolatban. Hogyan voltak képesek kifaragni és szállítani őket, és miféle probléma adódott, amiért el kellett rejteniük a szobrokat a föld alatt?
Az olmék kultúra ma alig ismert, egy olyan kultúra, amelyről úgy gondolják, hogy Krisztus születése előtt 1200 évvel virágzott Mezoamerikában, és amely megelőzi a mesés Maja, Inka és Azték kultúrákat. Az olmék civilizáció az első, ha nem a legelső kultúra mezoamerikában, amely valójában kevés olyan településsel rendelkezett, amely elhelyezte őket a történelemben.
Számos elmélet veszi körül a titokzatos civilizációt és rejtélyes építészetüket, illetve szobraikat. A legismertebb tárgyak kétségtelenül a híres olmék kőfejek, melyek tömege 20 és 40 tonna közötti, elérve akár a három méteres magasságot. Ezeket a hatalmas fejeket bazalt kőzetekből faragták ki. A hivatalos elméletek az olmék fejeket legalább 3000 évesnek tartják. A kutatások többségét a Tres Zapotes, La Venta, San Lorenzo és Laguna de los Cerros régészeti helyszíneken végezték.
A gigantikus fejek mellett az olmékok nagyszerű művészi értékeket hagytak maguk után, például trónokat, oltárokat és emberi alakokat, de érdekes módon egyetlen más kultúra sem érte el azt a tökéletességet és szintet, melyet az olmék mesterek műveltek a szobrászat terén. A kérdés az, hogy ez az ősi civilizáció hogyan volt képes egy olyan tökéletességet elérni, amelyet a mai mérnökök sem nagyon tudnak megismételni?
A hivatalos régészet szerint más ókori civilizációk a világon abban az időben rézvésőkkel rendelkeztek, hogy kialakítsák azokat a hihetetlen emlékeket, amelyeket ma látunk. Amikor az olmékokról beszélünk, egy olyan ókori civilizációról van szó, amely nem ismerte a bronz és más eszközöket, csak a "kő eszközökkel" történő faragás ismerete volt a birtokukban. Látva a hihetetlen ősi civilizáció fenséges munkáját, nehéz elhinni, amit a hivatalos régészet állít róluk.
A másik komoly probléma az, hogy az ókori olmékok hogyan szállították ezeket a hatalmas fejeket? Mindez azért is érdekes, mert a legközelebbi hely, ahol az ókori olmékok be tudták szerezni a szükséges anyagokat a kolosszális fejekhez, az a Sierra de los Tuxtlas vulkáncsoport, amely Veracruz déli részén található a jelenlegi Mexikóban, mintegy 70 km-re onnan, ahol az olmék fejeket eredetileg találták. Ha figyelembe vesszük, hogy az olmék fejek kifaragásához használt kövek 20 és 40 tonna között vannak, felvetődik a kérdés, hogyan szállították őket? A történelem szerint az ősi olmékok nem ismerték a kereket.
A hivatalos kutatók számos olyan elméletet javasoltak, amelyek erősen vitathatók. Az egyik ilyen elmélet a híres "fa görgős elmélet". A kutatók szerint az ókori olmék civilizáció fából készült hengereket használt, hogy ezeket a gigantikus kőzeteket a rendeltetési helyükre szállítsák. A kőzet alatt egy sor fahengert helyeztek el a súrlódás minimalizálása és a könnyebb szállítás érdekében. Az egyetlen probléma ezzel az elmélettel, hogy ehhez hatalmas mennyiségű fa lenne szükséges.
Egy nemrégiben készült tanulmány szerint 20 emberre volt szükség ahhoz, hogy egy fél tonna súlyú sziklát elszállítsanak. Hány ember kellett volna a múltban egy 40 tonnát meghaladó kőzet szállításához? A másik probléma az, hogy azok a helyek, ahol az olmékok laktak, tele van lápokkal és mocsarakkal, ami lehetetlenné teszi, hogy a sziklákat ezen nedves helyeken szállítsák. A hivatalos régészet rámutat arra, hogy az ókori olmékok nagyon képzett hajósok voltak, akik kenukat használtak ezeknek a hatalmas kőzeteknek a víz felett történő szállítására, ami szintén egy olyan elmélet, amelynek mások szerint nem sok köze lehet a valósághoz.
1869-ben, amikor Jose Melgar felfedezte az óriási faragott fejeket, gyorsan rámutatott azok furcsa alakjára, amelyek mindenre hasonlítottak, csak nem a régió bennszülötteire. Úgy tűnt, hogy inkább az afrikai kontinens bennszülötteire emlékeztetnek. A kutatók gyorsan arra hivatkoztak, hogy hasonló titokzatos arcokat és szobrokat fedeztek fel Teotihuacanban, ahol a helyi bennszülöttek hasonló tipikus jellemzőkkel rendelkeztek.
Rejtélyes módon ezeket a gigantikus fejeket mélyen a felszín alatt temették el, szinte úgy, mintha alkotóik szándékosan el akarták volna rejteni a hatalmas, kolosszális szobrokat. De miért rejtették el őket?
Számos kérdés maradt az ókori olmék civilizációval és az óriási kőfejekkel kapcsolatban. Hogyan voltak képesek kifaragni és szállítani őket, és miféle probléma adódott, amiért el kellett rejteniük a szobrokat a föld alatt?