Nem érünk véget, miután a fizikai testünk meghal és hamuvá válik. A test meghal, de a lélek nem. Ez a részünk az asztrális testünk formájában létezik tovább, melyet az indiai vallás Devalokának vagy a Második Világnak nevez. Anélkül, hogy belemennénk a Második Világ filozófiai leírásába, ez az a hely, ahol a személyünk maradványai - a lelkünk - meghatározza, hogy mit legyen a következő lépés.
Az asztrális és kauzális testek
A lélek emlékei az asztrális testben vannak. Ez különbözik a kauzális (oksági) testtől és a fizikai testtől.
Paramahansza Jógánanda a "Karma és Reinkarnáció" című könyvében azt írja:
"A fizikai test tartalmaz elrejtve két másik testet, az asztrális testet és a spirituális (gondolati) testet. Ha egy pohár sós vizet helyezünk egy korsóba és lezárjuk, majd ezt egy másik nagyobb edénybe helyezzük és azt is lezárjuk, majd ezt a két edényt végül egy harmadik, nagyobb edénybe tesszük, és ezt a három edényt elhelyezzük az óceánban, a belső pohárban levő sós víz nem keveredhet a tengervízzel, ha a külső edény eltörik."
"Mindhárom bezárt edényt el kell törni, hogy a víz összeolvadhasson az óceánnal. Hasonlóképpen, a fizikai test rendelkezik az asztrális és a gondolati vagy kauzális testtel; a lélek végül be van ágyazódva a gondolati testen belül, és a tudatlansággal van lezárva."
Ezért a fizikai test még nem szabad amikor meghalunk. Még mindig vannak olyan korábbi tapasztalataink, amelyeket le kell zárnunk.
A testen kívüli élmények és a halálközeli esetek általában az asztráltest tapasztalatainak emlékei, amikor visszatér a fizikai formába.
Ezeket tudományosan is leírták, sőt fMRI képalkotással le is fényképezték. Andra M. Smith és Claude Messierwere az Ottawa-i Egyetemen írta le az egyik vizsgált alany képességét (az asztrális testének megtapasztalását) a Humán Idegtudomány Határai című folyóiratban:
"Képes volt látni önmagát, ahogy a teste felett forog a levegőben, amely egyenesen feküdt, és egy vízszintes sík mentén gördül. Néhányszor beszámolt róla, hogy látta magát mozogni felülről, de tudatában volt a mozdulatlan 'valódi' testének. A résztvevő nem mutatott különösebb érzelmeket a tapasztalatokkal kapcsolatban." (1)
Más szóval, az asztrális testünk, amelynek "tapasztalata" van, csak a szokásos módon működik.
A kauzális és az asztrális test közötti különbség megértése segíthet megérteni a reinkarnáció jelenségét.
A lélek, amely a Szellem tiszta tükröződése, a kauzális (ok-okozati) síkon jelenik meg, nem az asztrális síkon.
A lélek asztrális vágyai - amelyek beburkolják és korlátozzák - teszik lehetővé az asztrális test létezését (mint ahogy Jógánanda metaforája leírja). Ezeket a vágyakat még mindig ki kell dolgozni az asztrális síkon. Amikor a lélek útja az asztrális síkon eléri természetes végét, az asztrális test leválik, és a lélek nyugovóra emelkedik a kauzális síkon, hogy újra megtestesüljön az asztrális síkon, ha vannak még asztrális vágyai.
Miután a lélek minden fizikai és asztrális vágyat levetett, a kauzális síkra költözik, melyet a boldogság síkjaként ismernek, ahol az egyetlen megmaradt "vágy" a tiszta lélek elkülönültsége a Szellemtől. A lélek könnyedén összeolvadhat Istennel a kauzális síkról, és már nem kell újra fizikailag reinkarnálódnia. A fizikai síkba szó szerint ezen szabályok szerint lépünk be.
Reinkarnáció és karma
Ádi Sankara poszt-védikus filozófus a Brahma szútrákról szóló kommentárjában azt mondja, hogy a lélek cselekedetei végtelenül messzire vezetnek (egyesek ezt karmának nevezhetik):
"Mert bár a lélek tevékenysége nem független, a lélek azonban cselekszik. Az Úr (a multiverzum végtelen szervező elve) az, aki valójában cselekvésre készteti, de önmaga cselekszik. Ráadásul az Úr a cselekvésre való törekvés során figyelembe veszi a korábbi erőfeszítéseit, amelyeket egy korábbi létezésben tett; egy olyan regresszió, amely ellenére Samsara örökkévalóságát figyelembe véve nem lehet kifogást emelni." (2)
Lefordítva - a lélek választja ki a következő életet, mivel végtelen számú tanulsága van a korábbi választásainak, amelyekből tanulni szeretne, ezzel csökkentve a további újjászületések ciklusait anyagi formába, mielőtt visszatérne a végtelenbe, ahonnan jött. A lélek bizonyos tanulságokat választ, akár még bonyolultabbakat és fájdalmasabbakat, mert ha nem teszi, akkor a lecke megmarad, amit meg kell tanulnia egy későbbi időpontban a lélek életének és halálának ciklusain belül.
Ez az oka annak, hogy egy lélek emlékezhet a korábbi életére, az emberekre, a helyekre, ahol élt és még több dologra. Mindezt a fizikai agyon túl hordozza magában.
Isteni kegyelem
Az isteni kegyelem e leckéket a lehető legkellemesebbé teszi, miközben még mindig biztosítja, hogy a megtanulandó tanulságokat minden alkalommal magunkévá tegyük. Az isteni kegyelem felülmúlja a karma törvényeit, sőt a reinkarnációt is.
Edgar Cayce kifejtette:
"A kegyelem törvénye felülírja a karma törvényét. Ha egy ponton rájövünk, hogy rosszat tettünk, és valóban megtanultuk a leckét, a kegyelem beavatkozásával találkozhatunk. Ez az, amikor a karma korrekciós tetteit 'kikerülhetjük', mert rájöttünk, hogy tévedtünk, és ezt a dolgot meg kell oldani. Azonban a kegyelem nem mentség arra, hogy elkerüljük felelősségünket, és később pótoljuk őket. Csak akkor részesülhetünk benne, amikor valóban szert tettünk a megértésre, és lépéseket teszünk, hogy használjuk ezt a megértést az életünkben."
"A kegyelem tudatossága eljöhet hozzánk, amikor nehéz helyzetbe kerülünk és segítséget hívunk. Abban a pillanatban úgy érezhetjük, mintha valaki hatalmas súlyt emelne le a vállunkról, vagy úgy érezzük, hogy minden rendben lesz. Egy olyan időpontban érkezhet, amikor szomorúnak érezzük magunkat, és hirtelen erőt érzünk, hogy folytassuk, vagy egy inspiráló pillanatban. Ha megnyílunk a kegyelemre, az könnyebbé teheti utazásunkat."
Összefoglalva, nem vagyunk a fizikai testünk. A fizikai testünk az a szép csomag, amellyel bejuthatunk a fizikai síkra, miközben az asztrális vágyainkon dolgozunk (amelyek, miközben tudatosan növekszünk, nem mások, mint a formátlan végtelen kreatív erő vagy Isten). Miután minden vágyunkat megéljük és levonjuk a hozzájuk kapcsolódó tanulságokat, nem kell többé reinkarnálódnunk.
(1) - http://journal.frontiersin.org/article/10.3389/fnhum.2014.00070/full
(2) - https://books.google.hu/books?id=fDA9HMjeRIgC&pg=PA244&lpg
tmu