A kender belső szárából származó rostokat mész bázisú kötőanyaggal keverik össze, hogy létrejöjjön a végső, negatív szénlábnyomú termék. A kenderbeton jóval sokoldalúbb és rugalmasabb, mint a beton, így könnyebben lehet dolgozni vele. Valójában a földrengések sem képesek kárt tenni a kenderbetonból készült szerkezetekben, mivel háromszor annyira ellenállóak a károsodásnak, mint a hagyományos beton.
A kenderbeton előállítása emellett kevesebb energiát is igényel, mivel a meszet nem kell ugyanolyan mértékben felmelegíteni, mint az ipari beton esetében. Ráadásul, mivel cellulózt tartalmaz, a kenderbeton megköti a szenet. Növekedése során a kender nagy mennyiségű szenet vesz fel, amit azután a házakba vagy épületekbe építenek be. A szén így tárolásra kerül, nem pedig a légkörbe, és ennek következtében egy ház kenderbetonból való felépítésével körülbelül 9000 kg szén köthető meg.
Erős, könnyű és légáteresztő, ezért a kenderbeton vitathatatlanul kiváló építőanyag. Ha kültéri falakhoz használják, a víz belekerülhet rothadás vagy egyéb károsodás nélkül. Ráadásul a külső falak szigetelése helyett egyszerűen csak kenderbetont kell használni. Mivel a nedvességet a külső környezetből veszi fel, a kenderbeton képes megtartani ezt a páratartalmat, amíg ismét fel nem szabadul, amikor a levegő újra száraz nem lesz.
Kapcsolódó cikk: A kender felhasználásának 9 módja, amiről alig beszélnek
Miközben a mész hosszabb ideig keményedik, mint a beton, mivel cellulózzal van összekeverve, hihetetlenül erős. Idővel a mész lényegében visszaalakul kőzetté, így az anyag keményebbé válik, amíg teljesen meg nem kövesedik. Ez azt jelenti, hogy a fal több ezer évig fog tartani a mai szabványos építőanyagok 40-100 évéhez képest.
A kenderbeton más módon is sokoldalú. Ha túl sokat kevernek be az építés során, egyszerűen visszajuttatható a keverék a talajba, mint egy nagyszerű műtrágya. És mivel a kender mindössze 14 hét alatt teljesen kifejlődik, ezért egy nagyon hatékony, olcsó és fenntartható megoldás.
A kender termesztése ráadásul nem igényel semmiféle műtrágyát, gyomirtó vagy gombaölő szert, és szinte korlátlan kapacitással használható. A kendermagban Omega-3 olaj, aminosavak, fehérjék találhatók és rostokban gazdag, míg a külső rostjait ruhákhoz, papírhoz és sok más hétköznapi tárgyhoz lehet felhasználni. Ez valóban figyelemre méltó növény, melynek használata nem kap kellő figyelmet.
Azt gondolhatnánk, hogy ha a kormányok és a vállalatok valóban aggasztónak találják a klímaváltozást és annak hatalmas hatását, melyet állítólag az egész élővilágra gyakorol, akkor elkezdik lehetővé tenni ennek az építőanyagnak az alkalmazását amilyen gyorsan csak lehetséges, és újra legalizálják a kender széleskörű használatát.
Ám úgy tűnik, hogy nem ez a helyzet. Talán túloznak az éghajlatváltozásról, és hogy milyen hatással van rá a szén? Vagy inkább annyira aggódnak a rendszerük miatt, hogy attól tartanak, hogy ez teljesen megváltoztatná a dolgokat? Akárhogy is, itt valami nincs rendben.