Hogyan történik ez? Anil Seth idegtudós szerint mindannyian egész idő alatt hallucinálunk, és amikor elfogadjuk a hallucinációinkat, ezt nevezzük "valóságnak".
A Sussex Egyetem kognitív és számítástechnikai neurológusa és professzora Anil Seth a közelmúltban tartott egy TedTalks előadást, ahol a tudat eredetét boncolgatta. Előadását a közönséghez intézett kérdéssel kezdi, hogy hogyan jön létre a tudatosság?
"A tudomány és a filozófia legnagyobb megmaradt titkaként" utal rá, és nem ő az egyetlen, aki így látja. Az elméleti fizikus Max Planck, aki megalapozta a kvantumelméletet, a "tudatot alapvető" dolognak tekintette és kijelentette, hogy "nem tudunk a tudat mögé látni", és hogy "mindaz, amiről beszélünk, minden, amit mi létezőnek tartunk, feltételezi a tudatosságot."
Miután feltette a nyitó kérdést, Seth tovább magyarázza annak fontosságát.
"Valahogy mindannyiunk agyában több milliárd idegsejt együttes aktivitása, melyek mindegyike egy apró biológiai gép, tudatos élményt teremt. És nem csak egy akármilyen tudatos élményt - a tudatos élményt az ittről és a mostról. Hogyan történik ez? Ennek a kérdésnek a megválaszolása azért annyira fontos, mert mindenki rendelkezik tudattal. Nélküle nincs világ, nincsen én, nincs semmi."
Ahogy Planck maga mondta: "A tudatot alapvetőnek tartom. Az anyagot a tudat származékaként tekintem."
Más szavakkal, a tudat az anyag létrejöttének szükséges eleme; valahogyan ez a két látszólag különálló jelenség olyan módon összefonódik, ahogy még nem értettük meg. A Physics Essays című lektorált folyóiratban megjelent egyik tanulmány kifejti, hogy a kettős rés kísérletet többször is felhasználták, hogy feltárják a tudat szerepét a fizikai valóság természetének alakításában. (1)
Kapcsolódó cikk: Dalai Láma: A spiritualitás a kvantumfizika nélkül hiányos képet ad a valóságról
Seth továbbá azt sugallja, hogy a tudatosság és az élet elválaszthatatlanul összekapcsolódnak egymással. Míg egyesek azzal érvelnek, hogy az intelligencia és az öntudat az igazi jelzői, szerinte a tudatosságot "a biológiai mechanizmusok alakítják ki, amelyek életben tartanak".
A következőket mondja:
"Valójában úgy vélem, hogy a tudatos mesterséges intelligencia kilátásai meglehetősen távoliak. És ezt azért hiszem, mert a kutatásaim azt mondják, hogy a tudatosságnak kevés köze van a tiszta intelligenciához, sokkal inkább a természetünköz, mint élő és lélegző szervezethez. A tudat és az intelligencia nagyon különböző dolgok. Nem kell okosnak lenni, hogy valaki szenvedjen, de valószínűleg élnie kell."
Ellenőrzött hallucinációk
Seth ezután arra kéri a közönséget, hogy képzeljék el, hogy ők az agy: nincsenek fények és hangok a koponyán belül, mindössze az érzékeinkből származó elektromos impulzusok áramlására tudunk támaszkodni. Majd azzal folytatja, hogy rámutat néhány illúzióra, amelyekben az érzékszerveink egyértelműen megtévesztenek bennünket az igazsággal kapcsolatban.
Az agy folyamatosan megváltoztatja azt, amit tudatosan tapasztalunk a beérkező érzékelések alapján. Az általa használt példák lenyűgözőek és megérdemlik a figyelmet. A megfigyelések azonban azt mutatják, hogy sok esetben az agyba érkező érzékszervi információ nem változik; mindaz, ami változik, az a felfogásunk arról, amit tapasztalunk.
Platónnak igaza volt: Érzékeink valóban megtévesztenek minket. Seth azt mondja:
"Az észlelésnek tehát - feltárva, hogy mi létezik - egy olyan informált találgatású folyamatnak kell lennie, amelyben az agy egyesíti ezeket az érzéki jeleket a korábbi elvárásainkkal vagy meggyőződéseinkkel arra vonatkozóan, hogy a világ hogyan fogalmazza meg legjobban azt, ami e jeleket okozta. Az agy nem hallja a hangot, és nem látja a fényt. Amit észlelünk, az a legjobb feltevés arról, hogy mi van odakinn a világban."
Ezeken a példákon keresztül Seth azt mutatja meg, hogy "nem csak passzívan érzékeljük a világot, hanem aktívan létre is hozzuk azt. A világ, amelyet tapasztalunk, legalább annyira, ha nem nagyobb mértékben jön létre belülről kifelé, mint kívülről befelé."
Továbbá azt állítja, hogy "mindannyian folyamatosan hallucinálunk, beleértve a jelen pillanatot is. Csak ha elfogadjuk a hallucinációinkat, akkor nevezzük ezt valóságnak. Így az önmagunkról alkotott sajátos tapasztalatunk az agy által létrehozott szabályozott hallucináció is egyben."
Sokan ezen a területen kénytelenek elismerni, hogy valamilyen módon még nem értjük teljesen, hogy a világegyetem és a fizikai anyagi világ tapasztalatai valójában mentális konstrukciók lehetnek, vagy legalábbis, hogy a tudat alapvető szerepet játszik a létrehozásukban.
R. C. Henry, a Johns Hopkins Egyetem fizika és a csillagász professzora egy 2005-ös cikkében a következőket írta a Nature folyóiratban:
Sir James Jeans úttörő fizikus a következőket írta: "A tudás folyama egy nem mechanikus valóság irányába halad. Az univerzum sokkal inkább kezd úgy kinézni, mint egy nagy gondolat, semmint egy nagy gép. Az elme nem úgy tűnik, mint egy véletlen betolakodó az anyag birodalmába, ehelyett inkább az anyagi birodalom teremtőjeként és kormányzójaként kellene üdvözölnünk. Tegyük túl magunkat rajta, és fogadjuk el a vitathatatlan következtetést. Az univerzum anyagtalan - mentális és spirituális." (2)
Kapcsolódó cikk: Mit mond számunkra a tudomány a szív intuitív intelligenciájáról
Az agy és a test idézi elő a tudatosságot?
A hipotézis, hogy az agy hozza létre a tudatot, uralja a többségi materialista tudomány világát annak ellenére, hogy rengeteg adat bizonyítja, hogy az agy (és ami azt illeti, a teljes fizikai valóság) a tudat terméke lehet.
Az alábbiakban egy nagyszerű idézet illusztrálja, hogy mit jelent az "anyagi" tudomány, amelyet a "Kiáltvány egy posztmaterialista tudomány számára" című összegző írásban neves tudósokból álló csoport fogalmazott meg.
"A modern tudományos világnézet túlnyomórészt a klasszikus fizikával szorosan összefüggő feltevésekre támaszkodik. A materializmus - az a gondolat, hogy az anyag az egyetlen valóság - egyike ezeknek a feltevéseknek. Egy kapcsolódó feltevés a redukcionizmus, az a meggyőződés, hogy az összetett dolgok megérthetők azáltal, hogy részei kölcsönhatásaihoz, vagy egyszerűbb vagy lényegesebb dolgokhoz, például apró anyagi részecskékhez kapcsolódnak." (3)
Az alábbiakban Dr. Gary Schwartz, az Arizonai Egyetem professzora elmélkedik arról, hogy a tudat az agy terméke vagy annak a "vevőkészüléke." Ez egy rövid áttekintés egy olyan témáról, amely tele van szakértői tudományos kutatásokkal, amelyet csupán néhány ember képes áttekinteni. Valójában szinte lehetetlen volna átvenni az egészet.
"Néhány materializmusra hajlamos tudós és fizikus nem akar tudomást venni ezekről a jelenségekről, mert nem felelnek meg a kizárólagos világképüknek. A természet posztmaterialista vizsgálatának elutasítása, vagy azon szilárd tudományos eredmények közzétételének megtagadása, melyek a posztmateriális keretet támogatják, ellentétesek a tudományos kutatás valódi szellemiségével, amely szerint a tapasztalati adatokkal mindig megfelelően kell foglalkozni. Olyan adatokat, melyek előzetesen nem illenek bele a kedvelt elméletekbe és hiedelmekbe, nem lehet elutasítani. Az ilyen elutasítás az ideológia birodalma, és nem a tudományé." - Dr. Gary Schwartz
Kapcsolódó cikk: A tudatosság az agy terméke, vagy az agy a tudat vevőkészüléke?
Holografikus univerzum és az emberi tudat kapcsolata
(1) - https://www.researchgate.net/publication/258707222_Consciousness_and_the_double-slit
(2) - http://www.newdualism.org/papers/R.Henry/436029a.html
(3) - http://www.opensciences.org/about/manifesto-for-a-post-materialist-science