Bizonyos esetekben ezek a rejtélyek nem csak elbűvölnek és meglepnek minket, hanem új ajtókat nyitnak a sejtek, csontok és ásványi anyagok megértéséhez. Az emberi test titokzatos és nagyrészt feltérképezhetetlen területének nagy és mély rejtélyei közül az egyik leglenyűgözőbb egy teljesen hétköznapi nő szokatlan esete, akinek a teste meglehetősen furcsa anomáliákkal rendelkezett, amely az orvosi technológiát egy új korszakba vezette. Ez egy teljesen normális, hétköznapi nő története, akinek az egyedülálló élettani felépítése be fog vonulni a történelemkönyvekbe.
1951 januárjában a 31 éves dél-virginiai Henrietta Lacks, aki egy szegény, fekete dohányfarmer volt, a Marys Hopkins Gyógyászati Klinikára került Marylandben, Baltimore-ban, hogy kivizsgálják a fájdalmas csomót a hasában, és aki súlyos vérzésben szenvedett.
 |
| Henrietta Lacks |
Mindezek ellenére szomorúan próbálta titokban tartani családja előtt ördögi betegségét, miközben tudta, hogy valójában haldoklik. Azt azonban nem tudhatta, hogy ő lesz a történelem egyik legnagyobb orvosi csodája, amely számos fontos úttörő felfedezést és az orvosi kutatások forradalmát hozza el.
Dr. George Otto Gey a kórház szövetkultúra laboratóriumának igazgatója volt, ahol akkoriban Henriettát kezelték. Gey már régóta próbált emberi sejtkultúrákat tenyészteni a szervezeten kívül laboratóriumi környezetben annak érdekében, hogy kutatást végezhessen a rák kezelésével kapcsolatban, amit nagyon szeretett volna elérni évtizedek óta.
A probléma az, hogy az emberi sejtek nem sokáig maradnak életben az emberi testen kívül, fokozatosan kiszáradnak és elhalnak annak ellenére, hogy mindent megtesznek az életben tartásukért. Gey-t ez már régóta nagyon frusztrálta, és olyan sejteket próbált kitenyészteni, amelyek hosszabb ideig élnek ilyen körülmények között, hogy folytathassa fontos kutatásait, de Henrietta Lacks segítségével végül olyan felismerésre jutott, amely valóban megrázta az orvosi világot.
Henrietta saját orvosa titokban mintákat vett a méhnyakrákból, amelyet a beteg tudta nélkül szerzett meg. Ez hihetetlenül rossz dolognak tűnhet, és ma talán nem is hallhatunk ilyesmiről, de abban az időben nem létezett olyan törvény, amely ezt tiltotta volna, vagy az orvosoktól megkövetelte volna, hogy engedélyt kérjenek egy betegtől vagy hozzátartozóiktól a sejtek kutatási célra történő felhsználásához.
Abban az időszakban ez egyszerűen jellemző eljárás volt, mivel úgy vélték, hogy maguk a szövetek nem tartoznak a pácienshez, és nem volt szokás, és nem is várták volna, hogy egy családot tájékoztassanak, ha sejtmintákat gyűjtenek. Az orvosok csak mentek előre és azt tették, amit akartak, és nagyon kevés szó esett mindennek az etikai vonzatáról annak idején.
Tehát függetlenül mindentől a mintákat elküldték Gey-nek és megvizsgálták, amely után valóban egy sokk érte őket. Úgy tűnt, hogy ahelyett, hogy elpusztulnának 40-50 ciklusnyi osztódás után, mint például a normál emberi sejtek esetében, Henrietta sejtjei csak folyamatosan osztódtak és osztódtak, ami mindenkit megdöbbentett, aki látta a sejteket. Nem csak, hogy életben maradtak a természetes környezetük nélkül, hanem potenciálisan határozatlan ideig szaporodtak a testen kívül.
 |
| George Otto Gey |
Nem csak folytatták az emberi testen kívüli osztódásukat és szaporodásukat sokkal hosszabb ideig, mint azt valaha bárki is látta vagy elképzelte, de hosszú ideig le is fagyaszthatták anélkül, hogy az a sejtekre bármilyen káros hatással lett volna.
Szinte megállíthatatlannak tűntek mindaddig, amíg a megfelelő és alapvető életfeltételek biztosítva voltak, mint például a táplálék és a stabil környezet, ezért arra gondoltak, hogy többé-kevésbé örökké élhetnek, és ez vezetett az első "halhatatlannak" nevezett sejtvonalakhoz. Valójában a HeLa sejtek soha nem látott nagyteljesítményű replikátorok és gyors növekedésű organizmusok, amelyek még a legagresszívebb ráksejteken is túlszárnyaltak azon képességük révén, hogy korlátlan módon képesek osztódni és terjedni.
Pár éven belül a szupersejteket elküldték különböző laboratóriumokba és orvosi intézményekbe országszerte és külföldre, lényegében forgalomba hozva őket, amely az első ilyen eset volt az orvostudomány történetében. Bár Gey először többé-kevésbé ingyen adta a kultúrákat, és úgy tűnt, hogy a sejtek senkihez sem tartoznak. Ugyanakkor az első olyan emberi szövetminták voltak, amelyeket később megvásároltak és értékesítettek, és amelyek egy jövedelmező iparág kezdetét jelentették.
A HeLa sejtek nemsokára számtalan laboratóriumba elkerültek világszerte, fontos orvosi kutatásokat végeztek velük, forradalmasították a különböző orvosi területeket, és lehetővé tették a különböző betegségek emberi sejtekre gyakorolt hatásainak soha nem látott kutatását. A sejtek ezáltal hozzájárultak az összes betegség újfajta kezelésének kialakulásához, mivel mindenfajta kórokozó esetében kipróbálhatták, és ha elpusztultak, könnyen cserélhetők, újra növeszthetők és tartósíthatók voltak.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni a HeLa sejtek felfedezésének fontosságát, és az ezen sejtekkel végzett kutatásokkal kapcsolatos csodák hosszú listáját. Az egyik legjobb és leghatásosabb példa 1953-ban történt egy virológussal a Nemzeti Gyermekparalízis Alapítványnál. Jonas Salk egy vakcinát keresett az akkoriban terjedő gyermekbénulás járványra. Az úttörő vakcina teszteléséhez Salknak óriási mennyiségű emberi sejtet kellett kipróbálnia, mielőtt bármilyen emberi kísérlet sikeresen elvégezhetett volna, és a HeLa sejtek pont megfeleltek erre a célra.
Ennek eredményeképpen született meg az első gyermekbénulás vakcina, amely nagy hatással volt a degeneratív betegségek kezelésére, és számtalan életet mentett meg a folyamat során. Ugyanebben az évben a HeLa sejtek vezettek annak megértéséhez, hogy a normális emberi sejtek csak 46 kromoszómával rendelkeznek, ami nem kis teljesítmény, mivel addig azt gondolták, hogy ez a szám 48, csakúgy, mint a gorillák és a csimpánzok esetében.
1955-ben a HeLa sejtek voltak az első emberi sejtek, amelyeket sikeresen klónozott Theodore Puck és Philip I Marcus a Colorado-i Egyetemen, Denverben. Azóta az évek során a HeLa sejteknek tulajdonított orvosi áttörések és csodák listája egyre csak növekszik.
Számos betegség esetében játszottak fontos szerepet, többek között a rák és a HIV, a Parkinson-kór és a tuberkulózis, valamint a méhnyakrák elleni védőoltások és a rák egyéb típusainak mélyebb megértése és olyan tényezők területén, mint például a sugárzás és a toxinok hatása az emberi testre, az emberi érzékenységgel kapcsolatban a különböző vegyi anyagok és kozmetikumok esetén, a gén feltérképezésében és a nulla gravitáció hatásának vizsgálatában az emberi sejtek területén, és még sok más területen.
Jonas Salk
Az orvosi haladás minden területen valamilyen módon Henrietta Lacks halálának tulajdonítható hihetetlenül egyedi sejtjeinek köszönhetően, és az ezekkel az eredményekkel megmentett életek száma kiszámíthatatlan.
A dolgok azonban nem mindig mentek olyan simán, mivel a HeLa sejtek időnként kezelhetetlennek bizonyultak. Az 1970-es években felismerték, hogy a HeLa sejtek nemcsak rendkívül egészségesek és tartósak, hanem rendkívül mobilak és erősen invazívak más sejtkultúrákra nézve. Megállapították, hogy megfelelő intézkedések nélkül a HeLa sejtek könnyedén átterjedhetnek más mintákra, beszennyezve és teljesen elnyomva őket, megsemmisítve más sejtkultúrák egész sorát, ezért a "HeLa bomba" baljós becenevet kapta. Ez az oka annak, hogy Henrietta Lacks valódi kiléte és az egész orvosi forradalomban betöltött szerepe hosszú évekig lappangott a homályban, amire végül fény derült.
Amikor a tudósok elkezdték észrevenni, hogy a HeLa sejtek szüntelenül támadják és megsemmisítenek más sejtkultúrákat és egész vonalakat, eljutottak Henrietta családjához, hogy megpróbálják a család DNS mintáit megszerezni és kitalálni, hogy mi folyik itt.
Egészen addig Henrietta családjának fogalma sem volt róla, hogy az elképesztő orvosi haladás részei voltak. Nem csak hogy teljesen tudatlanok voltak ezen ténnyel kapcsolatban és éveken át sötétben tartották őket, de nem értették meg teljesen a fogalmakat sem, hiszen a férj hamisan azt gondolta, hogy a felesége még mindig él. Nem voltak műveltek, nem értették az orvosi zsargont és az egész halandzsát, és teljesen felkészületlenek voltak arra a figyelemre, amit ez számukra hozott.
A háttérben meghúzódó emberi dráma egészét azonban teljesen felülmúlták a figyelemre méltó sejtek által lehetővé tett előrelépések. Miután a család teljesen megértette, hogy édesanyjuk sejtjei az orvosi forradalom kezdetét jelentették és egy több milliárd dolláros ipar alapjait jelentik, érthetően eléggé le kellett volna törniük, mivel egész életükben szegénységben éltek és egyetlen fillért sem kaptak Henrietta hozzájárulásából, sőt nem is engedhették meg maguknak a különféle kezeléseket, melyeket a saját családtagjuknak köszönhettek. Az egész történet egyik előnye emellett az volt, hogy pusztító jellegük ellenére a HeLa sejtek radikális változásokat hoztak a laboratóriumi sejtkultúrák kezelésének elszigetelési módszereiben és szabályaiban.
Mindezek fényében az emberi dráma bemutatására született Rebecca Skloot "Henrietta Lacks örök élete" című könyve, amely részletesen elmagyarázza a családdal történt színfalak mögötti zavaros eseményeket, miközben a tudomány kérlelhetetlenül menetelt előre rokonuk sejtjeinek köszönhetően.
A családot soha nem kompenzálták igazából anyagilag mindezekért, és az egyetlen csekély győzelem az volt, hogy 2008-ban képesek voltak elérni, hogy teljes körűen tegyék hozzáférhetővé Henrietta szekvenált genomját. Hogy ez a szegény család tragikusan elvesztette a szeretett embert, és a sejtjeit anélkül használták fel, hogy engedélyt adtak volna rá, és ezután egy virágzó iparág és számtalan orvosi előrelépés történt a családtag sejtjeinek köszönhetően anélkül, hogy valaha is láttak volna bármilyen kárpótlást, minden bizonnyal komoly vitákat fog eredményezni az orvosi etikával kapcsolatban.
Időközben a tudósok és a kutatók úgy tűnik, hogy nem rendelkeznek elég HeLa sejttel. A modern időkben a világon több más sejtvonalat tenyésztettek, még néhány további halhatatlant is, amelyeket többnyire mesterséges eszközökkel, például kémiai vagy genetikai manipulációval hoztak létre, de Henrietta Lacks sejtjei az első természetes halhatatlan sejtek, sőt évtizedek után is a legelterjedtebbek, amelyek mindegyike ettől a figyelemre méltó és titokzatos nőtől származik.
A becslések szerint több mint 50 millió tonna HeLa sejtet tenyésztettek laboratóriumokban a világ minden táján, ugyanolyan tömegben, mint 100 felhőkarcoló, vagy ami elég lenne ahhoz, hogy háromszor körbeérje a Földet. Ezek a sejtek számtalan kutatási projektet és felfedezést tápláltak, valamint milliónyi tanulmány, szabadalom és tudományos tézis alapjául szolgáltak.
Könyvajánló
Rebecca Skloot
"Halott nő többet még nem tett az élőkért. Szívszorító történet, fontos könyv." - The Guardian
"A való életből merített krimi, mely az orvosi kutatás faji és erkölcsi kérdéseit feszegeti." - Nature
"Szobám falán van egy fénykép egy nőről, akivel sohasem találkoztam. A kép szakadt jobb sarkát celluxszal ragasztották meg. A nő mosolyogva néz szembe a fényképezőgéppel, kezét a csípőjére teszi; ruhája gondosan vasalt, ajka erősen ki van rúzsozva. Nincs még harmincéves. A kép az 1940-es évek végén készült. A nő halványbarna bőre sima, szeme pajkos. Még nem tud a benne növekvő rosszindulatú daganatról, amely árvává teszi majd öt gyermekét, az orvostudomány jövőjét pedig döntően befolyásolja. A fénykép aláírása: "Henrietta Lacks, Helen Lane vagy Helen Larson".
Nem tudni, ki készítette ezt a fotót, de több százszor megjelent már képes újságokban és tudományos könyvekben, blogokon és a laboratóriumok falán. A rajta szereplő nőt általában Helen Lane-ként említik, de sokszor nem is adnak neki nevet. Többnyire csak HeLaként emlegetik őt is, akárcsak az első halhatatlan emberi sejteket, melyeket az ő méhnyakából metszettek ki pár hónappal a halála előtt. Valójában Henrietta Lacksnek hívták."
Az orvosok sejteket vettek le tőle, az engedélye nélkül. Ezek a sejtek sosem pusztultak el, és forradalmasították az orvostudományt. Több millió dolláros üzletág épült rájuk. Minderről Henrietta gyermekei csak húsz év múlva értesültek. Életük egyszer s mindenkorra megváltozott.
Rebecca Skloot sodró lendületű sikerkönyve erkölcsi, faji és orvosi kérdésekről szól, tudományos felfedezésekről és kuruzslókról. S végül, de nem utolsó sorban egy nőről, Deborah-ról, aki égett a vágytól, hogy minél többet megtudjon az édesanyjáról, akit alig ismert.