Az emlékek gyors vagy pontos előhívása minden bizonnyal olyasvalami, ami hasznos az iskolában, amikor valami olyasmit teszünk, mint például a szorzótábla megtanulása. A munkahelyen is hasznos, amikor megpróbálunk emlékezni valakinek a nevére.
A nevek vagy a mókás tények elfelejtése azonban a legjobbakkal is megesik. Amikor ez megtörténik, nem szokatlan dolog, hogy kissé butának érezzük magunkat az agyunk kihagyása miatt.
Végtére is, nincs annál kellemetlenebb, mint amikor eljutunk a boltba, és elfelejtjük a legfontosabb dolgot, amit venni szerettünk volna.
Ha te is furcsának tartod, mint ahogy a legtöbben, hogy miért felejtünk el látszólag könnyű dolgokat, a válasz az, hogy valószínűleg nincs ezzel semmi baj.
A Neuron Journal című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány azt sugallja, hogy a felejtés valójában egy természetes agyi folyamat, amely a nap végén akár még okosabbá is tehet bennünket.
Blake A. Richards és Paul W. Frankland, a Torontói Egyetem két professzora azt állapította meg, hogy a tökéletes memóriának semmi köze sincs az intelligenciához. Valójában, ha elfelejtünk bizonyos alkalmi részleteket, talán még okosabb is lehetünk. (1)
Hagyományosan azokat tartjuk a legokosabbaknak, akik a legtöbb dologra emlékeznek.
A tanulmány során azonban úgy találták, hogy az alkalmi részletek elfelejtése teljesen normális. Tény, hogy a nagyobb, átfogóbb képre emlékezni a kis részletekkel ellentétben jobb az agy számára és a biztonságunk szempontjából hosszú távon.
Tehát láthatjuk, hogy az agyunk valójában sokkal okosabb, mint gondolnánk. Az agyunk olyan okos, hogy a hippocampus, ahol az emlékek tárolódnak, kiszűri a legfontosabb részleteket. Vagyis segít nekünk abban, hogy "optimalizáljuk az intelligens döntéshozatalt azzal, hogy megtartjuk a fontos dolgokat, és elengedjük azokat, amelyek nem".
Ennek az elméletnek akkor van értelme, amikor arra gondolunk, hogy fontosabb emlékezni valakinek az arcára, mint a nevére.
Mindkettő ideális lehet társadalmi célból, de ha az állatvilágban lennénk, és valakinek az arcára kellene emlékeznünk, ami egy fenyegetéshez kapcsolódik, sokkal fontosabb az életben maradásunk szempontjából, mintha a nevére emlékeznénk.
Az agy nem csak eldönti, hogy mire fontos emlékezni, hanem valójában az új emlékeket megtartva felülírja a régieket.
Ha az agy emlékekkel van túlzsúfolva, nagyobb valószínűséggel ütköznek és zavarják a hatékony döntéshozatalt.
A "nagyobb kép" emlékeinek megőrzése egyre kevésbé fontos számunkra a technológiai fejlődés és az információhoz való hozzáférés könnyedsége miatt.
Evolúciós szempontból hasznosabb számunkra tudni, hogyan keressünk rá egy szó helyesírására, vagy hogyan kell egy zuhanyzófejet felszerelni, mint pontosan emlékezni minden apró részletre, mit hogyan kell csinálni.
Semmiképpen sem arról van szó, hogy el kell felejtenünk mindent, de tökéletesen rendben van és egészséges, ha olykor figyelmen kívül hagyunk vagy elfelejtünk egy-egy apró részletet.
Tehát a következő alkalommal, amikor elfelejtesz valamit, emlékezz rá, hogy az agyad csupán a munkáját végzi.
(1) - http://www.cell.com/neuron/abstract/S0896-6273(17)30365-3