A piros szín a szív gyorsabb dobogását okozza. Gyakran találkozunk ilyen és ehhez hasonló állításokkal a különböző színek emberi elmére és testre gyakorolt hatásával kapcsolatban.
De vannak-e tudományos bizonyítékok és adatok az ilyen állítások alátámasztására?
Az emberi színlátást alátámasztó élettani mechanizmusokat már egy évszázada viszonylag jól megértettük, de az elmúlt néhány évtizedben felfedeztük és elkezdtük megérteni a színek nem vizuális hatásait. (1)
Kapcsolódó cikk: Hogyan befolyásolja a Nap az elménket?
A fülhöz hasonlóan, amely egyben az egyensúlyi érzékünket is biztosítja, most már tudjuk, hogy a szem is két funkciót lát el.
A retinában a szem hátsó részén lévő csapokként ismert fényérzékeny sejtek elektrokémiai jeleket küldenek elsősorban az agy azon területére, amely látókéregként ismert, ahol a vizuális képek kialakulnak.
Most már azonban azt is tudjuk, hogy néhány retinális ganglion sejt a fényre reagálva jeleket küld főként egy olyan központi agyterületre, amelyet hipotalamusznak neveznek, és amely nem játszik szerepet a vizuális képalkotásban.
A hipotalamusz kulcsfontosságú része az agynak, amely számos hormon kiválasztásáért felelős, amelyek a szervezet önszabályozásának számos aspektusát irányítják, beleértve a hőmérsékletet, az alvást, az éhséget és a cirkadián ritmust.
Kapcsolódó cikk: Az őseink nem úgy aludtak, ahogy mi - Valamit rosszul csinálunk?
A reggeli fénynek és különösen a kék/zöld fénynek való kitettség a kortizol hormon felszabadulását serkenti és tart ébren, miközben gátolja a melatonin felszabadulását. Késő este, amikor a napfényben lévő kék fény mennyisége csökken, melatonin szabadul fel a véráramba, melynek következtében álmosak leszünk.
A retinasejtek, amelyek nem képalkotó vizuális útvonalakat alkotnak a szem és a hipotalamusz között, szelektíven érzékenyek a látható spektrum rövid (kék és zöld) hullámhosszaira.
Ez azt jelenti, hogy egyértelműen létrejön egy fiziológiai mechanizmus, amelyen keresztül a színek és a fény befolyásolhatják a hangulatot, a pulzusszámot, az éberséget és az impulzivitást, csak hogy néhányat említsünk.
Például, ez a hipothalmuszhoz vezető nem képalkotó vizuális út feltételezhetően részt vesz a szezonális affektív rendellenességben, olyan hangulati rendellenességben, amely bizonyos embereket érint a sötét téli hónapokban, és sikeresen kezelhető reggeli fény segítségével.
Hasonlóképpen olyan adatok is vannak, amelyek azt mutatják, hogy a normál lefekvés előtt néhány órával a fényes, rövid hullámhosszú fény megvilágítás növelheti az éberséget, és ezáltal befolyásolhatja az alvás minőségét.
A rossz minőségű alvás egyre inkább elterjedt a modern társadalomban, és az elhízás, a cukorbetegség és a szívbetegségek fokozott kockázati tényezőivel függ össze.
Van némi aggodalom, hogy az okostelefonok és a tabletek túlzott használata a késő esti órákban szintén befolyásolhatják az alvás minőségét, mivel jelentős mennyiségű kék/zöld fényt bocsátanak ki olyan hullámhosszon, amely gátolja a melatonin felszabadulását, és így megakadályozza az álmosságot.
Ez a kék/zöld fény egyik hatása, de sokkal több kutatásra van szükség ahhoz, hogy alátámasszuk a többi színre vonatkozó számos állítást.
Szín tapasztalás
A Leeds Egyetem Experience Design kutatócsoportjának van egy fény laboratóriuma, amelyet kifejezetten a fény emberi viselkedésre és pszichológiára gyakorolt hatásának felmérésére terveztek. (2)
A világítási rendszere egyedülálló az Egyesült Királyságban, mivel képes egy szobát bármilyen speciális hullámhosszú megvilágítással elárasztani (a többi színes világítás általában vörös, zöld és kék fény nyers keverékét használja).
A csoport által végzett legújabb kutatások a színes fény kisebb hatását észlelték a pulzusszám és a vérnyomás esetében: a piros lámpa emeli a pulzusszámot, míg a kék fény csökkenti azt. A hatás kicsi, de egy 2015-ös vizsgálat során ezt egy másik kutató csoport is megerősítette Ausztráliában. (3)
2009-ben kék fényeket telepítettek a Tokió Yamanote vasútvonalon az öngyilkosság előfordulásának csökkentése érdekében. (4)(5)
Ezeknek a lámpáknak a sikere (az öngyilkosságok 74% -kal csökkentek azon az állomáson, ahol a kék lámpákat telepítették) hasonló volt azokhoz a színes világításokhoz, amelyeket a Gatwick repülőtér vasúti platformján szereltek fel. (6)
http
Ezekre a lépésekre azon állításra alapozva került sor, hogy a kék fény kevésbé impulzívvá és nyugodtabbá teszi az embereket, de egyelőre kevés tudományos bizonyíték van arra, amely alátámasztja ezeket az állításokat. Nicholas Ciccone, a Leeds Egyetem kutatója egy három éves tanulmány során azonban bizonyítékot talált a színes világítás impulzivitásra gyakorolt hatására.
Hasonló vizsgálatok folynak ugyanebben a laboratóriumban, hogy feltárják a színek kreativitásra, a diákok osztálytermi tanulására és az alvás minőségére gyakorolt hatását.
Nyilvánvaló, hogy a fény és a színek kifejezetten olyan módon hatnak ránk, ami messze túlmutat a rendes színlátáson.
A nem képalkotó vizuális útvonal felfedezése új lendületet adott a kutatásnak, amely feltárja, hogyan reagálunk fiziológiailag és pszichológiailag a körülöttünk lévő színekre.
A színes világítás növekvő elérhetősége és használata a LED technológiák fejlődéséből adódóan növelte a szigorú kutatások elvégzésének szükségességét ezen a területen, de egyre nehezebb elválasztani a színek adatok által alátámasztott hatását azoktól, amelyek az intuíción vagy a hagyományon alapulnak. (7)
(1) - http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/cote.12289/full
(2) - http://www.design.leeds.ac.uk/design-research-area/experience-design/
(3) - http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/col.21949/abstract
(4) - https://psychcentral.com/blog/archives/2008/12/13/can-blue-colored-light-prevent-suicide/
(5) - http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0165032714004741
(6) - http://luxreview.com/article/2014/11/can-blue-light-make-britain-s-railways-safer
(7) - https://theconversation.com/does-colour-really-affect-our-mind-and-body-a-professor-of