Egyre többen érzik manapság, hogy valami nincs rendben az oktatási rendszerünkkel. De mi lehet az?
Nos, elküldjük a gyerekeinket az iskolába, hogy felkészüljenek a valódi világra, ami nagyon gyorsan változik. De az iskoláink nem változtak az elmúlt pár száz év alatt.
Valójában a világ vezetői egyetértenek abban, hogy a jelenlegi oktatási rendszert az iparosodás korában tervezték meg, főleg a gyári munkások számára. És az iparosodás korának tömegtermelési és tömeges irányítási mentalitása az, amely még mindig mélyen áthatja az iskolákat.
Az iparosodás korának értékei
A gyerekeket csoportokban oktatjuk, és csengőkkel szabályozzuk az életüket. A diákok egész nap nem tesznek mást, csak követik az utasításokat. "Ülj le, vedd elő a könyveidet, lapozz a 40-ik oldalra, oldd meg a hármas feladatot, ne beszélj!"
Az iskolában akkor jutalmaznak, ha pontosan azt teszed, amit mondanak. Ezek az iparosodás korabeli értékek valóban fontosak voltak a gyári munkások esetében. A sikerük az utasítások követésétől függött és attól, hogy pontosan azt tették, amit mondtak nekik.
De a mai világban milyen messzire juthat valaki, ha csak simán követi az utasításokat? A modern világ azokat az embereket értékeli, akik képesek közölni az elképzeléseiket és együtt tudnak működni másokkal.
De a gyerekek nem kapnak esélyt, hogy kifejlesszék az ilyen jellegű képességeiket egy olyan rendszerben, amely az iparosodás korának értékein alapul.
A önállóság és az irányítás hiánya
Az iskolában a gyermekeink az önállóság és az irányítás teljes hiányát tapasztalják. Egy gyermek életének mindent percét szorosan ellenőrzi a rendszer.
De a mai világban ha fontos munkát végzel, akkor te kezeled a saját idődet. Te hozod meg a saját döntéseidet arra vonatkozóan, hogy mit csinálsz és mikor.
De az iskolában egészen máshogy néz ki az élet. A rendszer egy veszélyes üzenetet közvetít a gyermekeinknek, vagyis, hogy nem ők felelősek a saját életükért. Csak követniük kell azt, amit mondanak nekik ahelyett, hogy ők felelnének az életükért és hoznának döntéseket.
Szakértők szerint az önállóság hihetetlenül fontos a gyerekek számára. Nincs miért csodálkoznunk azon, hogy a gyermekeink unatkoznak az iskolában és egyáltalán nem motiváltak.
El tudod képzelni, milyen érzés lehet, ha mindig pontosan megmondják, hogy mit tegyél életed minden egyes percében?
Helytelen tanulás
A legtöbb tanulás, ami az iskolákban folyik manapság nem helyes, mivel a memorizálásra és az ismétlésre támaszkodik. A rendszer meghatározza az általános ismereteket, amit minden gyermeknek tudnia kell.
Majd néhány hónappal később vizsgák révén felmérjük, hogy mennyi maradt meg bennük.
Ma már tudjuk, hogy ez a tanulás nem helyes, mert a legtöbb dolgot a vizsga után úgyis elfelejtik. A tanulásnak sokkal mélyebbnek és valódibbnak kellene lennie. Sokkal többnek kell lennie, mint csupán memorizálás és ismétlés.
De ez az egyetlen dolog, amit mérünk, és a teszteredmény az egyetlen dolog, amit értékelünk. Ez egy rendkívül egészségtelen kultúrát teremtett a diákok, a szülők és a tanárok számára.
A gyerekek végtelennek tűnő órákig tanulnak, fennmaradnak egész éjszaka, hogy felesleges tényeket memorizáljanak, melyeket nagyon gyorsan elfelejtenek.
Nincs hely a szenvedélynek és az érdeklődésnek
Egy rendkívül szabványosított rendszerrel rendelkezünk, ahol minden gyereknek ugyanazt kell megtanulnia egyazon időben és ugyanúgy, ahogy mindenki másnak. Nem tartja tiszteletben azt az alapvető tényt, hogy mindannyian egyediek és a magunk módján különbözőek vagyunk.
Mindenkinek mások a szenvedélyei és az érdeklődési köre. És az élet beteljesedésének kulcsa az, hogy megtaláljuk a saját szenvedélyünket.
De vajon az iskolák segítenek ma megtalálni gyermekeinknek a saját szenvedélyüket?
Úgy tűnik, hogy a jelenlegi oktatási rendszerben nincs hely az élet legfontosabb kérdései számára:
Miben vagyok jó? Mit akarok tenni az életben? Hogyan illeszkedhetek be ebbe a világba?
A rendszert úgy tűnik, ez nem érdekli. Rengeteg tehetséges ember van, akik elkallódnak a hagyományos oktatási rendszerben. Szerencsére sokuknak sikerül leküzdeni ezeket a kudarcokat. De nem mindenki képes erre.
Nincsenek felmérések arról, hány tehetség, mennyi potenciál marad rejtve a jelenlegi rendszerben.
Különbségek a tanulásban
Mindannyian különbözünk abban, hogyan tanulunk, mennyi időt töltünk valaminek a megtanulásával, és milyen eszközök illetve források a legjobbak számunkra.
De a rendszerben nincs hely az ilyen különbségekre. Szóval, ha kicsit lassabb vagy a tanulásban, akkor hibának számítasz, miközben csak arra van szükséged, hogy egy kicsit több időd legyen felfogni a dolgokat.
Oktatás
A jelenlegi rendszerben a gyerekeket több mint öt órán át oktatják. De van néhány probléma ezzel az oktatással.
Sal Khan, a Khan Akadémia alapítója az oktatást "egy alapvetően embertelen tapasztalatnak" nevezi.
"30 gyerek ujjával a száján, akiknek nem engedik meg, hogy kölcsönhatásba lépjenek egymással."
Ugyanakkor minden egyes osztályban különböző diákok vannak eltérő megértési képességekkel. Nos, bármit is tesz a tanár, óhatatlanul lesznek olyan diákok, akik unatkoznak, mert előbbre tartanak, vagy össze vannak zavarodva, mert lemaradtak.
Az internetnek és a digitális médiának köszönhetően a gyermekeink kezénél van az összes információ, ami a világon fellelhető. A technológia lehetővé tette mindenki számára, hogy megtanuljon bármit, de attól tartva, hogy elveszti az irányítást, a rendszer nem használja ki ezeket a hihetetlen erőforrásokat.
Az oktatási rendszerünk, mely az iparosodás korában fejlődött ki, elavult és hatástalan.
Ha fel akarjuk készíteni gyermekeinket a modern világra, ha meg akarjuk tanulni, hogyan legyünk hatékonyak és vonzók, akkor nincs kétség afelől, hogy alapjaiban kell megváltoztatnuk az oktatási rendszerünket.