Egy antropológus csapat arra a következtetésre jutott, hogy a távoli Húsvét-sziget, a Rapanui lakosai nem érintkeztek a külvilággal, míg az európaiak 1722-ben a szigetre nem érkeztek.
A tanulmány eredményeit a Current Biology folyóiratban hozták nyilvánosságra. (1)
A tanulmány rámutat arra is, hogy ha a rapanuik és a dél-amerikai népek között volt is kulturális kapcsolat, ennek a "génjeikben semmi nyoma" nem található.
A vizsgálat során a kutatók öt ember maradványaiból kivont DNS szekvenciákat elemeztek, közülük hármat a 14-15. századból, a másik kettő pedig a 19. és a 20. század elején született emberektől származik.
Mindegyik csonttöredékből mintegy 200 milligramm genetikai anyagot sikerült kivonniuk a kutatóknak.
Lars Fehren-Schmitz, a Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetemen antroplógus professzora szerint, aki a vizsgálatokért volt felelős, a tudósokat "tényleg meglepte" a felfedezés.
"Információink azt sugallják, hogy a mai Húsvét-sziget lakosságában megtalálható amerikai indián örökség nem volt jelen a szigeten, mielőtt az európaiakkal kapcsolatba léptek volna, és ezért a történelem legutóbbi eseményei miatt következhetett be,"- mondta Fehren-Schmitz professzor.
Hangsúlyozta, hogy "meg voltunk győződve arról, hogy közvetlen bizonyítékot találunk a dél-amerikai kapcsolatra az európai kapcsolatfelvétel előtt, de nem".
Fehren-Schmitz szerint ez a felfedezés fényt derít az evolúcióra és az emberi genetikai sokféleségre.
A tudósok azonban nem tudták meghatározni, mikor történt az első kapcsolatfelvétel, amely megváltoztatta a modern rapanuik genomját.
Jelenleg a sziget lakosságának DNS-e az őslakosoktól származó genetikai anyag 6-8% -át tartalmazza.
Ezért Fehren-Schmitz hangsúlyozta, hogy csapata tovább kíván kutatni ebben az irányban, hogy pontosabban meghatározzák, hogyan és mikor kezdődött ez a genetikai változás, amely a kontinensről érkezett, és hogy pontosan honnan származott.
"Ezen régiók lakosságának dinamikája lenyűgöző, meg kell vizsgálnunk a többi sziget ősi populációit, ha léteznek," - mondta.
Azt is hozzátette, hogy a rabszolgaság, a bálnavadászat és a tömeges deportálás olyan tevékenységek, amelyek megmagyarázhatják ezt a genetikai ujjlenyomatot.
Becslések szerint a rapanuik a Húsvét-szigetre, amely több mint 2000 km-re fekszik a legközelebbi lakott szigettől, korunk második évszázadában érkeztek.
Egyes antropológusok úgy vélik, hogy ez a civilizáció, a Moai-szobrok alkotói - amelyek a sziget legfontosabb turisztikai attrakciói - inkább a Kolumbusz előtti népekkel áll kapcsolatban, mint a régió más szigeteinek lakóival.
Az ősi rapanuik több, mint 900 szobrot hoztak létre szerte a szigeten.
A legtöbbet a Rano Raraku vulkáni kúpjából faragták ki, ahol több mint 400 moai szobor maradt elkészítésük különböző fázisaiban.
A történelmi adatok szerint a külünböző építési technikákat a szigeten fejlesztették ki időszámításunk szerint 700 és 1600 között.
Minden jel arra utal, hogy a kőbányát hirtelen hagyták el, és félig faragott szobrok maradtak a sziklákban.
(1) - http://www.cell.com/current-biology/fulltext/S0960-9822(17)31194-6