Tudósok egy elméleti módszert javasoltak arra, hogy teljesen lelassítsák a fényt, amit "kivételes pontnak" neveznek.
A Physical Review Letters című folyóiratban a szerzők leírják a tanulmányukban, hogy az előző módszerek során ultrahideg nátrium atomfelhőt alkalmaztak a fény sebességének közel nullára csökkentéséhez, de ezt eddig nem sikerült egészen elérni. (1)
Az új módszerük lényege egy hullámvezető használata - egy olyan szerkezet, amely irányítja a hullámokat, más szavakkal, olyan, mint egy cső -, hogy létrehozzák a kivételes pontokat. Ezek olyan régiók, ahol két komplex hullámhossz-mintázat találkozik és egyesül.
Mit jelent ez pontosan? Nos, tudjuk, hogy a fény egy hullám (az idő nagy részében), és ezek a hullámok folyamatosan változtatják az alakjukat attól függően, hogy min haladnak keresztül.
Ha egy tartály tulajdonságait összehangoljuk, a fény összetett hullámainak összeomlását lehet okozni a tükör ikerpárjával. Lényegében kioltják egymást. És a pontot, ahol ez megtörténik, kivételes pontnak nevezik.
"Ebben a tanulmányban feltárjuk a megállított fény hatás és a kivételes pont jelensége közötti viszonyt," - írták a brazil és izraeli kutatók a tanulmányban.
A kivételes pontról korábban már kimutatták, hogy valamiféle furcsa fizikával rendelkeznek, mint például a lézerek bekapcsolása annak ellenére, hogy az energiát látszólag elvették. Két hullámműveletet küldve egy kivételes pontba olyan, mintha "egy autót vezetnénk egy jeges kétsávos alagútban, amelyben vadul csúszkálunk, de ettől mindig az út megfelelő oldalán jövünk ki."
A tudósok legfrissebb kutatása szerint elméletileg el lehet érni a fénysugarak teljes megállását a kivételes pontban a tulajdonságaik megváltoztatásával. A fény ezután újra mozgásba jöhet, ha a tulajdonságok az ellenkezőjére fordulnak.
Ez a kutatás jelenleg még elméleti, de megnyithat néhány érdekes lehetőséget az úgynevezett "lassú-fény alkalmazások" terén, amelyek hasznosak például a távközlésben. A kutatók szerint a módszer nem csak a fényhullámokra alkalmazható, hanem például a hanghullámok esetében is.
(1) - https://journals.aps.org/prl/abstract/10.1103/PhysRevLett.120.013901