Egy búvár készített felvételt egy népszerű indonéziai merülési helyszínen, amiről elmondta, hogy még "sosem látott ilyen mértékű"óceán szennyezést korábban.
A Rich Horner által készített videón hatalmas mennyiségű úszó műanyag szemét látható egy olyan közkedvelt búvár helyszínen, ahol az ördögráják nagy számban fordulnak elő.
A hely a Nusa Penida partja mentén található - egy kis, alacsony népességű sziget - amelyet mindössze 20 kilométernyi víz választ el Bali szigetétől és fővárosától, Denpasartól.
"Műanyag szívószálak, műanyag kosarak, műanyag zacskók, még több műanyag zacskó, műanyag, műanyag, rengeteg műanyag!" - írta Horner a Facebookon.
Horner azt mondja, hogy az adott helyszínen a műanyag szintje egész évben változott, és a száraz évszak alatt nem volt látható, de az esős szezon alatt véletlenszerűen jelent meg.
Azt mondta, hogy a felvételen látott szemét másnapra eltűnt a vízből azon a helyen.
http
Ausztrál, olasz és amerikai kutatók legújabb tanulmánya szerint az apró műanyag részecskék különösen veszélyesek a "szűrőgető táplálkozást" folytató állatok, például a Bali melletti ördögráják számára, amelyek óránként akár 90 darabot is képesek lenyelni.
A Murdoch Egyetem vezető kutatója, Elitza Germanov elmondta, hogy a mikroműanyagok - az öt milliméteresnél kisebb részecskék - mérgező vegyi anyagokat tartalmaznak, amelyek lenyelés esetén megváltoztathatják az állatok biológiai folyamatait, például a növekedésüket, fejlődésüket és szaporodásukat.
"Még mindig próbáljuk megérteni a probléma nagyságát," - mondta Germanov.
"A mikroplasztikus szennyeződés tovább képes csökkenteni e fajok egyedszámát, amelyek közül sok hosszú életet él, és ez idő alatt kevés utódot hoznak világra."
Műanyag étrend
Miután a szemét bekerül az óceánba és az áramlatok elsodorják, a folyamat gyakorlatilag visszafordíthatatlan. A sós víz, a napfény és a hő hatására a nagyobb műanyag darabok végül egyre kisebb és kisebb részekre bomlanak.
Különösen a tengeri szűrőgető táplálkozást folytató állatok, például az ördögráják, a bálnák és a cetcápák veszélyeztettek a táplálkozási szokásaik miatt. Ezek a tengeri állatok napi több ezer köbméter vizet nyelnek le, hogy kiszűrjék a planktonokat és más apró, tengerben úszó organizmusokat.
Germanov a Nusa Penida partjainál és a Komodói Nemzeti Parkban, Indonéziában található ördögrája táplálkozóhelyeken található műanyag szennyezés vizsgálatára összpontosít.
"A műanyagok itt egyértelműen fenn vannak az étlapon," - mondta.
"Az első eredmények azt mutatják, hogy a ráják 40-90 darab mikroműanyagot fogyasztanak óránként."
A Balin található Udayana Egyetem helyi kutatóinak segítségével az állatokból származó megemésztett műanyag és gyomor mintákat is gyűjtik, hogy megvizsgálják a műanyagokkal kapcsolatos toxikus kitettséget.
A kutatók egy szociális tanulmányt is folytatnak, és a helyi közösségeket kérdezik arról, hogy mennyire vannak tudatában a problémának.
"A közösségekben, az irányító testületekben és az iparágakban a tudatosság növelése segíthet megváltoztatni a viselkedési mintákat a műanyagok gyártása, kezelése és felhasználása terén," - mondta.
A műanyag hatása a turizmusra
Janis Argeswara, az Udayana Egyetem tengertudományi hallgatója elmondta, hogy megdöbbentette, amikor meglátta az ördögrájákat úszni egy "halom szemétben".
"Bali gazdasága nagyban függ a turizmusból származó jövedelemtől," - mondta.
"Ha a ráják eltűnnek Nusa Penidáról, akkor itt az emberek nem fogják tudni, hogy mit tegyenek."
A nagyméretű óceáni fajok évente több ezer vadállat rajongót vonzanak az idegenforgalmi célpontokba, például Indonéziába. Ők adják az ausztrál idegenforgalmi bevételek nagy részét is.
És míg Délkelet-Ázsia vizei a műanyag hulladék szempontjából a leginkább érintettek, a szemét az ausztrál vizekbe is eljut.
A kutatók már régóta találtak egy mikroműanyag forró pontot a világörökségi listán szereplő Ningaloo zátony közelében, amely híres a cetcápa találkozásokról.
"Az arcradírban és a fogkrémekben található mikrogyöngyök, amelyek túl kicsik ahhoz, hogy a vízkezelés során ki lehessen őket szűrni, a szennyezés másik tényezői," - mondta Germanov.
A mikroműanyagok miatt ma már sok faj veszélyeztetett. A világ legnagyobb hala, a cetcápa a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján szerepelt 2016-ban 7000 másik fajjal együtt.
A jelenlegi csökkenő egyedszámuk mellett az ördögrájákat is veszélyeztetett fajnak nyilvánították. (1)
(1) - http://www.abc.net.au/news/2018-03-06/diver-films-wave-of-plastic