Az északi sarkvidéki Longyearbyenben, amely a norvég Spitzbergák fővárosa, a hatóságok egy rendkívül szokatlan döntéssel törvénytelennek nyilvánították a halált.
1950 óta jogilag senkinek nem hagyták, hogy meghaljon a városban. Még akkor is, ha valaki egész életében ott élt és végzetes betegségben szenved, el kell hagynia a szigetet, és máshol kell leélnie az utolsó napjait. Ha esetleg valaki hirtelen meghal Longyearbyenben, a testét máshol temetik el.
Miért tette ezt a szokatlan lépést a város? Nos, a többi lakos védelme érdekében.
1950-ben felfedezték, hogy a városi temetőben levő testek a fagyott talaj miatt nem bomlanak le. Ennek eredményeként a testeken belül halálos vírusok maradhattak életben, és újra megfertőzhették az élő lakosságot, amikor a talaj felengedett.
http
Úgy hangzik, mint egy horrorfilm forgatókönyve, de ez máshol már megtörtént. 2016 augusztusában Észak-Szibériában lépfene járvány tört ki, amely megölt egy fiút és mintegy 90 másik ember került kórházba. Emellett 2300 rénszarvas pusztult el a betegségtől.
A legutóbbi járvány előtte 1941-ben történt. A 2016-os járvány a régiót sújtó hőhullám során jelentkezett, amiből a hatóságok arra következtettek, hogy egy lépfene által megölt rénszarvas kiolvadt, melynek eredményeként a baktérium kiszabadult a környezetbe.
http
1950-ben Longyearbyen tisztviselői amiatt aggódtak, hogy hasonló dolog történhet azokkal a baktériumokkal és vírusokkal, amelyek a temető lakóiban rejtőznek.
Nemrégiben spanyolnátha mintákat találták a betegség áldozatainak tüdejében, akiknek testét 1918-ban temették el az alaszkai fagyott talajban. A nyomait Longyearbyenben is megtalálták az 1917-es járvány idején meghalt egyik személy testében.
Bár valószínűtlen, hogy a Longyearbyenben kiolvadó testek spanyolnátha járványt okoznának, 1998-ban a vírust kutató tudósok egy csapata további óvintézkedéseket tett. Miközben a sírokból származó mintákat kivonták, módosított űrruhákat viseltek és biztosították, hogy a szövetek ne olvadjanak ki, amíg el nem érik az USA egy speciális létesítményét.
Nem világos, hogy mekkora veszélyt jelentenek a holttestekben található vírusok és baktériumok a lakosokra nézve (a lépfene különösen szívós, mert spórákat képez, amelyek akár egy évszázadon keresztül is fertőzhetnek), de 1950-ben a város úgy döntött, hogy az óvatosság érdekében a halált törvényen kívül helyezik.
Longyearbyenben továbbra is törvénytelen dolog meghalni, hogy megvédjék az élő lakosokat a halálos betegségeket okozó járványoktól.