Az évek során számos igazán furcsa és megmagyarázhatatlan régészeti felfedezés történt. Ezek a felfedezések, amelyeket gyakran kivizsgáltak, megkérdőjelezik az emberiség eddig ismert történelmét.
Teotihuacan korai története még ma is titokzatos, alapítóinak származását még mindig vitatják. A régészek sokáig úgy vélték, hogy a toltékok, egy korai mexikói civilizáció képviselői építették. Ez a meggyőződés az aztékok írásain alapult, amelyek a területet a toltékoknak tulajdonították. A "toltec" navatl nyelven "nagy mestert" jelent, azonban nem mindig utal a tolték civilizációra.
Azt is felfedezték, hogy Teotihuacan még a tolték civilizációt is megelőzi, kizárva, hogy ők lehettek a város alapítói. Teotihuacan legkorábbi épületei körülbelül időszámításunk előtt 200-ra datálhatók, és a legnagyobb piramist, a Nap piramisát időszámításunk előtt 100-ra fejezték be.
1983-ban régészek számos földalatti helyiséget jártak be, melyeknek a mennyezetét és falait egy rétegelt csillámpala szendvics szigetelte körülbelül 15 centiméteres vastagságban. Nem világos, hogy milyen célt szolgáltak ezek a helyiségek.
Csillámpalával szigetelt csöveket is felfedeztek, amelyek az egyes helyiségekből vezettek ki, melyeknek senki sem ismeri a funkcióját.
Nemrég szintén csillámpalát fedeztek fel Teotihuacan számos falán. A csillámpala falakon történt használata továbbra is megmagyarázhatatlan rejtély. A nagy kristályos csillámpala, amelyet Teotihuacanban számos helyen megtaláltak, igen ritka. A legnagyobb csillámpala tartalékok Afrika és Dél-Amerika bányáiban találhatók.
A Teotihuacanhoz legközelebbi bánya, ahol csillámpalát lehetett bányászni Brazíliában van, több ezer kilométeres távolságban.
Miért tettek ekkora erőfeszítést a csillámpala használatára, mikor más helyi anyagokat sokkal könnyebb volt bányászni? A törékeny csillámpala nagyméretű lapjainak több ezer kilométeren át történő mozgatása hihetetlenül nehéz lehetett fejlett szállító eszközök és infrastruktúra nélkül.
A csillámpala lemezeket ma elektromos komponensekként használják. Hasznossága ezen alkalmazásokban az egyedülálló elektromos és hőszigetelő, valamint mechanikai tulajdonságaiból fakad, amelyek lehetővé teszik a szűk tűréssel való vágását, lyukasztását és megmunkálását.
Pontosabban a csillámpala azért szokatlanul jó anyag, mivel jó elektromos szigetelő, ugyanakkor jó hővezető. A csillámpalát többnyire az elektronikus berendezések elektromos szigetelőjeként alkalmazzák. Emellett széles körben használják az energiatermelésben világszerte.
Ezért felmerül a kérdés, hogy az építők miért használták ezt az ásványt a város épületeiben?
Vajon az ősi építészek rég elfeledett energiaforrásokat ismertek és villamos energiát használtak a városukban?