Mi lenne, ha lehetséges volna az emberi szennyvizet egészséges és környezetbarát módon megszűrni? A jó hír az, hogy létezik ilyen. Kelet-Kalkutta vizes területein (EKW) Indiában 750 ezer köbméter emberi szennyvizet kezelnek naponta egy bioremediáció nevű folyamat révén. A vizes élőhelyek nem csak megtisztítják Kalkutta szennyvizét, de egy termékeny vízi kertet is táplálnak, és megvédik az alacsony fekvésű várost az áradásoktól.
A The Better India jelentése szerint az EKW a világ egyetlen működőképes szerves szennyvízkezelő rendszere. Ami egyszer alacsonyan fekvő sós mocsarak és lassú folyók hálózata volt, az mára az ember által létrehozott vizes élőhelyek hatalmas hálózata, melyet zöld töltések szegélyeznek. (1)
"Kalkutta veséjének" működését mezőgazdasági termelők és halászok tartják fenn. A vizes élőhelyekre közel 750 millió liter városi szennyvíz érkezik naponta. A napsütés, az oxigén és a mikrobiális hatások révén a szennyvizet az élőhelyek szerves módon kezelik.
Hogyan működik?
A városi szennyvizet apró öblökön keresztül vezetik be, amelyek mindegyikét egy halászati társulás irányítja. Ezek a társulások felelősek a szennyvíz beáramlásáért. Miután a szennyvíz leülepszik, csak a tiszta víz felső rétegei áramlanak be a sekély vizes élőhelyekre. Parabolikus halkapuk vannak kiépítve, hogy elválasszák a vizes élőhelyet a szennyvíztől. Céljuk, hogy megakadályozzák a halaknak az oxigénhiányos városi szennyvízbe való bejutását, mivel ott elpusztulnának.
20 napnál kevesebb időt vesz igénybe, hogy a természet elvégezze a munkáját. A bejutás helyén található szerves hulladék leülepszik, ahol részben lebomlik a meleg, sekély vízben. Ezután egy sor biológiai lépcsőn keresztül a hulladék átalakul hal táplálékká. A talajban lévő baktériumok, makroalgák, növényi baktériumok és növények maguk is hozzájárulnak a hulladék lebomlásához. Az ökológiai folyamatok akkor gyorsulnak fel, amikor a napfény áthatol a leülepedett vízen.
A bioremediáció folyamata után a megtisztított, tápanyagban gazdag vizet tavakba terelik, amelyeket bheriesnek neveznek, ahol algák és halak élnek. A víz egy részét arra használják, hogy rizst és zöldségeket termesszenek a vizes élőhelyek partján.
Továbbá amellett, hogy megtisztítják Kalkutta szennyvizét és műtrágyát biztosítanak a termesztéshez, a vizes élőhelyek természetes árvízvédelmi rendszerként működnek. Amikor árvizek fenyegetik Kalkuttát, a gravitációs erők a város keleti oldala, a vizes élőhelyek felé mentesítik a területet. Bizonyos értelemben az EKW természetes túlfolyóként szolgál. Ez a funkció alapvető fontosságú a monszun szezon alatt, amikor az egész Gangesz delta veszélyben van az árvíz miatt.
Hasznosságuk ellenére a vizes élőhelyek veszélyben vannak. Az ingatlanok iránti mohó étvágy veszélyezteti a halastavakat, ahol a vevők igyekeznek építkezni. Annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet erre a problémára és a vizes környezetvédelmi szolgáltatások óriási értékére, az egykori városi higiéniai mérnök, Dhrubajyoti Ghosh elkötelezte magát, hogy megmenti az egyedülálló ökoszisztémát. Az elmúlt néhány évtizedben technológiai lehetőségeket fejlesztett ki a szennyvíz akvakultúra hagyományos gyakorlatát felhasználva. Eddig négy másik város vette át a szennyvíz kezelésére kidolgozott terveit.
http
Ghosh egészen a közelmúltig a vizes élőhelyek megőrzése érdekében dolgozott.
"Még mindig tanulom, hogyan működik ez a finom ökoszisztéma, hogyan lehet tovább finomítani, és egyes helyek miért működnek jobban, mint mások. Örömmel adok tanácsot, vagy teljesen ingyenes segítséget, mert ez a legjobb rendszer a világon, és millióknak segíthet. Ha egy dologban kudarcot vallok, az csakis az lehet, hogy nem fog elég ember tudni róla, vagy kihasználni ezt a lehetőséget," - mondta Ghosh.
Sajnos munkáját már nem folytathatja, mert 2018 február 16-án egy kalkuttai kórházban elhunyt. Ghosh élete és munkája megmutatta, hogy a megoldások sokszor olcsóbbak, mint gondolnánk. A kulcs a hétköznapi emberekben rejlik. Mindössze olyan vezetőkre és tisztviselőkre van szükség, akik készek arra, hogy nyitott szemmel járjanak a világban. (2)
Dr. Dhrubajyoti Ghosh (1947-2018)
(1) - https://www.thebetterindia.com/84746/east-kolkata-westland
(2) - http://indianexpress.com/article/opinion/columns/dhrubajyoti