"A CIPS létrehozása fontos mérföldkő a jüan nemzetközivé válásában, mely egy olyan infrastruktúrát biztosít, amely összeköti a globális jüan felhasználókat egyetlen rendszerben," - idézte a Financial Times Helen Wong-ot, a HSBC egyik kínai vezérigazgatóját.
A CIPS elfogadja a határokon átnyúló kereskedelmi, közvetlen befektetési, pénzügyi és személyi átutalási fizetéseket. A rendszer naponta 11 órán keresztül áll nyitva a pénzügyi műveletek számára. Az első CIPS tranzakciót a Standard Chartered Bank végezte a svéd IKEA számára.
Tizenkilenc bank már jogosult használni a CIPS-t; nyolc közülük külföldi bankok kínai leányvállalata, köztük a Citi, a Deutche Bank, a HSBC, és az ANZ.
A nemzetközi CIPS bejelentését megelőzően a kínai valuta átutalásokat többnyire honkongi, szingapúri és londoni offshore elszámolási bankokon keresztül lehetett végezni. Míg ez az eljárás lassú és költséges volt, az új rendszer várhatóan jelentősen csökkenti a költségeket és a pénzátutalások idejét.
Kína ezzel együtt csökkenteni igyekszik a SWIFT globális tranzakciós szolgáltatások szervezetére való támaszkodást.
Kína megpróbálja nemzetközileg is támogatni valutájának jelenlétét. A jüan volt a negyedik leggyakrabban használt valuta a határokon átnyúló fizetések tekintetében augusztusban, több mint 100 országban használták a tranzakciók során.
A kínai valuta megelőzte a japán jent, de még mindig messze elmarad az amerikai dollártól, az eurótól és a fonttól. A jüannal kihívást jelenteni a dollárral szemben a pénzügyi rendszerben már 2010 óta Peking egyik ambíciója. Az ország már megnyitotta elszámolási csomópontjait Londonban és Frankfurtban.
Kína keményen dolgozik, hogy felvegyék a jüant a Nemzetközi Valutaalap (IMF) valutakosarába. Míg az IMF szerint a jüan még mindig nem felel meg egy szabadon felhasználható valuta kritériumainak, a szervezet vezetője Christine Lagarde azt mondta, hogy "nem a hogyan a kérdés, hanem a mikor."
RT