2016-ban Araceli Damián kongresszusi képviselő támogatta és "bemutatta a mexikói alkotmány megreformálásáról szóló kezdeményezést, ami jogot teremtene az univerzális állampolgári jövedelem bevezetésére". A javaslat legfrissebb változatában ez egy valódi emberi jog, amellett érvelve, hogy egyetlen emberi lény túlélése sem függhet semmilyen állapottól," még azon ötlettől sem, hogy az embernek társadalmilag hasznosnak kell lennie". (1)
A cél az, hogy az alapjövedelmet "a szociálpolitika központi elemévé tegyék, hogy szembenézzenek a jelenlegi válsággal és ellenőrizzék a mexikói alkotmányba való beillesztésének következményeit".
A mexikói társadalom által tapasztalt problémák általában minden más régióban azonosak, melyeket a kapitalista rendszer sújtott: az automatizálás és a globalizáció miatti munkanélküliség, az alacsonyabb gazdasági teljesítmény (hogy helyreálljon az egyenlőség az erőforrások újraelosztásában), a munkaerőt érintő bizonytalanság és a jelenlegi szociálpolitikák, melyek a szegénység csökkentése érdekében születtek.
Ezen komor forgatókönyv miatt, amely egyre súlyosbodott az elmúlt évtizedekben, az Országos Szociálpolitikai Tanács már rámutatott arra, hogy az alapjövedelem-szerű politikákat meg kell vizsgálni, mellyel kapcsolatban elkészítették a 2014-es Szociálpolitikai Értékelő Jelentést. (2)
Az 1948-as Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatához kapcsolódó jelentés szerint ez a Mexikói Egyesült Államokra vonatkozó alapjövedelem végrehajtási javaslat azon alapul, hogy "minden személynek joga van az életszínvonallal összeegyeztethető jóléthez". Ez Araceli Damián szerint lehetővé tenné Mexikó számára, hogy "létrehozza a Szociális Jogok Jóléti Államát", és összeegyeztesse a mexikói alkotmányt a nemzetközi emberi jogi normákkal.
Araceli Damián
A megvalósítás első szakaszaként a javaslat szerint egyéni pénzátutalásra kerülne sor, amely az alapvető (normalizált) élelmiszer szükségleteket fedezi. Ezt az első lépést 20 év alatt hajtanák végre, négy alfejezet szerint (ötévente kiterjesztve a lefedettséget), figyelembe véve a lakóhelyet (városi / vidéki), az életkort és a nemet. Második szakaszban és további 20 év alatt az alapjövedelmeket fokozatosan osztanák el, amíg a normalizált alapvető szükségletek minden ember esetében nem teljesülnek. A cél az, hogy minden mexikói alapvető igényei 2050-re teljesüljenek.
Araceli Damián és partnere, Norma Colín kiszámították mind a költségeket, mind a hasznot, amely az alapjövedelem fokozatos bevezetésével járna Mexikóban. A költségekhez extra költségvetési erőfeszítések társulnak egy ilyen politika finanszírozásához, miközben az előnyök közé tartozik, hogy bizonyos költségek elkerülhetők a közegészséggel, a biztonsággal és a társadalombiztosítással kapcsolatban.
A javaslat megvalósításának első lépéseként, amely az alapvető táplálkozási szükségleteket tartalmazza, egy személy számára 1765 mexikói peso (92 dollár/hónap) elegendő lenne. Ez magában foglal egy 15%-os árrést az élelmiszerek megőrzésének, előkészítésének és fogyasztásának biztosítására.
A fent említett alfejezetek szerint a vidéki lakosság, az idősek és a gyermekek prioritást élveznek, amelyeket már részben a meglévő szociális segélyprogramok fedeznek. A felnőtt nők lefedettsége is elsőbbséget élvez a felnőtt férfiakhoz képest az ismert strukturális hátrányok, illetve a nők és férfiak közötti gazdasági függőségek csökkentése miatt.
Az alapvető élelmiszerszükséglet lefedettség már az első szakaszban jelentősen csökkentené a szegénységet az elejétől fogva. A számítások azt mutatják, hogy a teljes szegénység körülbelül a felére csökkenthet (2014-ben 72,7%, szemben a 39,5%-al a teljes népességben, az első végrehajtási lépés mindhárom alfejezetét befejezve).
Ez a program nem érintené különösebben a népesség magasabb jövedelemszintjeit, miközben a szélsőséges szegénység szinte teljesen nullára (36,3% -ról 0,7% -ra) csökkenne. Ez a lépés a bruttó nemzeti termék (GDP) 13,2% -át jelentené, ha ma érvénybe lépne, ami az OECD országok átlagánál alacsonyabb, melyek a GDP-jük 21,9%-át költik szociális védelemre. A végrehajtási költségek fokozatosan emelkedni fognak a GDP 1%-ától (2018) a GDP legfeljebb 9,4%-ig 20 évet követően.
Araceli és Norma számításai szerint Mexikóban a teljes alapjövedelem jelen pillanatban az összes állami bevétel 54,4%-át tenné ki. A részleges alapjövedelmet jelentő élelmiszerellátás finanszírozására több forrás került meghatározásra (éves értékek): a jelenlegi társadalombiztosítás szerkezetátalakításából származó megtakarítások (minden kormányzati szinten, körülbelül 7000 millió peso (360 millió amerikai dollár)), a kormányzati túlköltekezés (mintegy 697 000 millió peso (35 800 millió amerikai dollár)) csökkentése, az adócsalás csökkentése (több mint 484 000 millió peso (24 900 millió amerikai dollár) és progresszív fiskális reform (van még lehetőség a költségvetés növelésére a mai 19,6%-os GDP-ről legalább 25%-os GDP-re).
A tanulmány szerint ez az élelmiszertámogatási alapjövedelem segítené a bruttó kereslet stabilizálását, különösen a legszegényebbek között. Ez a meglévő erőforrások jobb kihasználását is serkenti anélkül, hogy növelné a vállalatok működési költségeit, miközben jelentősen csökkentené az egyenlőtlenséget és a szegénységet. Arra is számítanak, hogy az alapjövedelem Mexikóban történő bevezetése legalább 3%-al fogja növeli a foglalkoztatást.
"Minden személy, születésétől fogva jogosult egy univerzális alapjövedelemre. Az állam garantálja ezt a jogot pénzátutalások útján, mely érték elegendő ahhoz, hogy minden ember méltóságteljes minimális életminőséget érjen el. A törvényben szerepelnie kell az összegnek, gyakoriságnak és átruházási módnak, valamint egy programnak a fokozatos bevezetésére," - írja Araceli és Norma a javaslatban, amellyel átírnák a mexikói alkotmány 4. cikkelyét. (3)
(1) - http://gaceta.diputados.gob.mx/Gaceta/63/2017/sep/20170912
(2) - https://www.coneval.org.mx/Informes/Evaluacion/IEPDS_20
(3) - http://basicincome.org/news/2018/05/mexico-universal-basic