"38 négyzetkilométernyi területen több ezer főt számláltak," - mondja Posner. "Adókat vetettek ki, és fizettek ezért a pazar életmódért - 700 szolgával és egy nagy, egyre növekvő bürokráciával maguk körül. Aztán 1870-ben az olasz nacionalisták forradalmat szerveztek. Kidobták a pápát, és megszabadultak a pápai államtól. A Vatikán egy birodalomból - egy földi birodalomból - egy kis, postai bélyeg méretű hely lett, amit Vatikánvárosnak neveznek."
A 2. Világháborúra az egyháznak jelentős beruházásai lettek, és létrehozták a Vatikáni Bankot annak érdekében, hogy elrejtsék az amerikai és brit nácikkal fennálló pénzügyi kapcsolataikat.
"Meglepődtem annak a mértékén, ahogy a Vatikán beágyazódott a német vállalatokba," - mondja Posner. "Összekötötték a Zsidó menekültek életbiztosítási kötvényeit, akiket Auscwitzba küldtek, más haláltáborokéval. Korai szakaszában visszaszármaztatták az államra ezeket a kötvényeket - vagyis a készpénz értéküket elvették."
Később, amikor az áldozatok túlélő gyermekei vagy unokái megpróbálták a kötvények értékét megkapni, ezt megtagadták tőlük.
"Ezek a biztosítók nem voltak hajlandóak fizetni mondván: mutassanak egy halotti bizonyítványt, amiről tudták, hogy lehetetlen," - magyarázza Posner. "Megtartották a pénzt."
Isten bankárai című könyvében Posner fényt derít arra a "véres pénzre", ami az egyházhoz került.
Néhány részlet a Posnerrel készült interjúból
A Vatikán nyerészkedése az egyenlőség jegyében
A németekkel üzleteltek, mert azt akarták, hogy a németek győzzenek. Üzleteltek mindnekivel, mert semlegesnek nevezték magukat, és úgy döntöttek, hogy bárki nyer a háború végén, nyitva fogják hagyni mindenki számára az üzleti kapcsolatokat. Aztán amikor látták, hogy a németek ellen folyik a háború, elkezdték elrejteni a kapcsolataikat. És a háború után azt mondták: "Nem csináltunk semmi rosszat."
A Vatikán tudta, hogy mit tettek a nácik, de "lefagytak a határozatlanságtól és a félelemtől"
A bank tisztviselői és azok, akik működtették a bankot nagyon keveset tudtak, de tudni akarták, hogy mi történik a háborús erőfeszítések, az üzlet és a nyereség szempontjából.
De nem kétséges, hogy voltak templomaik, helyi gyülekezeteik, amelyek a gyilkos zóna katasztrófa középpontjai voltak. A helyi papok, akik nem támogatták a mészárlást, jelenteniük kellett a püspökeiknek, hogy mi történik a területükön. Ezek napi jelentések voltak, és sajnos nagyon is világosan értették, hogy mi történik már az elején.
Le voltak dermedve a határozatlanságtól és a félelemtől. Attól féltek, hogyha beszélnek, akkor a nácik szembefordulnak a Katolikusokkal Németországban, és akár maga a pápa ellen, és mint egy rabot elviszik Németországba. De ez a félelem azt is jelentette, hogy lemondtak erkölcsi álláspontjukról, mint a világ legnagyobb vallása, különösen egy olyan időszakban, amikor folytatták az együttműködést azokkal az emberekkel, akik gyilkosságokat követtek el.
Az antikommunista Vatikán és részvétele a Szolidaritás mozgalomban Lengyelországban az 1980-as években
Az egyik ok, amiért a Vatikán félt a náciktól, és első helyen a fasisztákhoz igazodott az volt, hogy a bolsevikoktól még jobban féltek. Amikor II. János Pál jött - az első lengyel, és az első nem olasz pápa több mint 450 éve - még egy kommunista kormány volt Lengyelországban... szövetséget kötött Ronald Reagan-el. A CIA vezetőjét használták, hogy rendszeresen elmenjen a Vatikánba, és tájékoztassa őt.
A könyvben olvasható egy esemény, amelyben az olasz hírszerzés ügynökei 3,5 millió dollárnyi aranyrudat hoznak el egy svájci bankból. Egy terepjáró oldalfalaiba és aljába teszik be, és egy pap vezeti vissza Gdanskba Olaszországból, így tudták támogatni az ellenállást a kommunisták ellen Lengyelországban. Tehát volt egy valódi szövetség az amerikai hírszerzés, a szélsőjobboldaliak és a Vatikán között a kommunizmus ellen.
A pénzmosás napjai a Vatikáni Bankban
A Vatikáni Bank esetében az okozza a különbséget véleményem szerint, hogy ez alapvetően egy offshore bank, egy idegen ország közepén - így amikor a bank megalakult, azt jelentette, hogy valaki ült Olaszországban, akinek volt egy csomó pénze, és minden, amit tennie kellett, hogy talált egy papot vagy lelkészt Vatikánvároson belül, hogy egy bőröndben átvigye a készpénzt az utca túloldalára - csak megvárta, míg a lámpa pirosról zöldre vált - átsétált vele a Vatikáni Bankba, és már nem lehetett megadóztatni. Ezt már az olasz hatóságok sem tudták követni.
Mi lett ennek az eredménye? Az, hogy a Vatikáni Bank lett a pénzmosás egyik legnagyobb bankja a világon - sokszor menedék azon üzleti résztvevők számára, akik botrányokban vettek részt Olaszországban. Az elmúlt tíz évről kiderült, hogy a Vatikáni Bankban volt egy fiókja Gulio Andreottinak, aki többször volt Olaszország miniszterelnöke, a legerősebb háború utáni politikus az olasz történelemben. Volt egy titkos bankszámlája, melyen egy bizonyos időben több mint 50 millió dollárt ment keresztül, melynek legnagyobb részét barátoknak osztották szét politikai szívességekért.
Ferenc Pápának sikerült reformokat végrehajtania a Vatikáni Bankban
Úgy változtatta meg a bank szerkezetét, hogy elvesztette azt a képességét, hogy az említett botrányoknak újra középpontja legyen. Behozott néhány kívülállót. Megszüntettek több száz számlát, melyek olyan emberekhez tartoztak, akik nem rendelkezhettek volna a bankban számlával. Elfogadják az európai szabályokat a pénzügy átláthatóságért, mivel eurót használnak. Ez már egy másik korszak.
npr
Könyvajánló
A pénz és a hatalom története a Vatikánban
Gerald Posner
http://bookline.hu/
Kik ellenőrzik a Vatikán pénzügyeit?