Mindig azt mondják, hogy óvakodjunk a napfénytől, de egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a napsütésnek megvannak a maga egészségügyi előnyei. Akkor mennnyi számít túl sok napozásnak?
A brit Nemzeti Egészségügyi Intézet (NICE) jelenleg nagyon rövid időtartamú napon tartózkodást javasol a fehér vagy világos bőrű emberek számára, és kissé hosszabb időt a sötétebb bőrtípusúak esetében. Ennek célja, hogy egyensúlyba kerüljön a bőrrák kockázat azzal, hogy a bőrünk D-vitamint termel, melyre szükségük van az egészséges csontoknak és fogaknak.
Vajon ezek az iránymutatások elegendőek, vagy túl messzire mennek?
Két kutató véleményét kérték ki ezzel kapcsolatban, akik egymásnak ellentmondó nézetei jobban segítenek megértik, milyen tényezőket kell mindannyiunknak figyelembe vennünk, amikor eldöntjük, mennyi időt töltünk a napon.
 |
| Dr. Richard Weller |
Mind több tény támasztja alá azt megfigyelést, hogy a napfénynek való kitettség valójában meghosszabbíthatja az életet. Az Egyesült Királyságban sokkal nagyobb valószínűséggel hal meg valaki agyvérzésben vagy szívrohamban mint bőrrák miatt, és egyre több bizonyíték mutatja azt, hogy a napfény csökkentheti e betegségek kockázatát.
Weller kutatása szerint ennek oka az lehet, hogy a bőr nitrogén-monoxidot szabadít fel, amikor napfénynek van kitéve. A nitrogén-monoxid fontos szerepet játszik a szív- és érrendszeri aktivitás szabályozásában a szervezetben, ezért potenciális szerepet játszhat a napfény egészségre gyakorolt hatásában.
De mi a helyzet a bőrrák kockázatával?
Kétféle bőrrák létezik; a melanomás és a nem-melanomás. A leégés, különösen a gyermekkorban, a melanoma kockázati tényezője, ezért Dr. Weller úgy véli, hogy a napon történő leégés elkerülése, különösen gyermekkorban nagyon fontos. A melanoma halálozási aránya körülbelül 20%, így a bőrrák nagyobb kockázati formáját jelenti.
A nem-melanomás bőrrák évente körülbelül negyed millió embert érint az Egyesült Királyságban, de ennek a rákos megbetegedésnek a halálozási aránya hihetetlenül kicsi. Ezek a rákos elváltozások egyszerűen kivághatók és eltávolíthatók. Dániában egy négymillió emberen végzett kutatás azt sugallja, hogy a várható élettartam valójában magasabb lehet a nem melanomás bőrrákal diagnosztizált embereknél, és Dr. Weller úgy véli, hogy ez a napsugárzásnak köszönhető. Azt is megállapították, hogy ezek a páciensek kisebb valószínűséggel kapnak szívrohamot egészséges társaikhoz képest.
A vita másik oldalán Charlotte Proby, a Dundee-i Egyetem bőrgyógyász professzora áll, aki úgy véli, hogy a NICE iránymutatások nem mennek elég messzire, és még óvatosabbnak kellene lennünk a napsugárzás mértékét illetően.
Ő nem ért egyet Dr. Weller véleményével a nem-melanomás bőrrákkal kapcsolatban, és azt sugallja, hogy ha a napsütés valóban meghosszabbítaná az életünket, akkor a napsütéses országokban különbségeket látnánk a halálozási arányok között. Úgy véli, hogy az ausztrál és a brit várható élettartam közötti különbségek inkább az életmóddal és az étrenddel kapcsolatosak, mint a napsütéssel.
 |
| Dr. Charlotte Proby |
Akkor vajon lehetséges-e biztonságosan lebarnulni? Proby professzor azt mondja, hogy "nem", hacsak nincs valakinek természetesen sötét bőre, amely soha nem ég le. Azt ajánlja, hogy a világos bőrű emberek használjanak minden nap napvédőt március közepétől egészen szeptember végéig, függetlenül az időjárástól. Valamint magasabb fényvédő faktort javasol, hogy a lehető legnagyobb védelmet nyújtsa a bőrkárosodás és az öregedés ellen. Rámutat arra, hogy a szeplők a bőr állandó károsodásának jelei, és ha valaki könnyen szeplős lesz vagy vöröshajú, mindig meg kell óvnia a bőrét a naptól. (1)
(1) - http://www.bbc.co.uk/programmes/articles/3zfSSLSp5