A Himalájában elrejtve mintegy 50 méterre a földtől ezek az ember által létrehozott barlangok a világ legnagyobb régészeti talányai közé tartoznak. Több ezer üreget faragtak a törékeny, homokos színű sziklákba egy olyan nagy szurdokban, amely mellett a Grand Canyon is eltörpül.
A megdöbbentő számú barlangok, melyek közül néhányat a sziklafalba véstek, más alagutakat pedig felülről faragtak ki, több ezer évesek, de hogy kik készítették őket, az a mai napig rejtély maradt.
Szintén nem ismert, hogyan jutottak fel a sziklára azok az emberek, akik ezeket az üregeket és barlangokat vájták ki mintegy 50 méteres magasságban a völgy szintje felett.
Becslések szerint 10000 ilyen titokzatos ember építette barlangot találtak a volt Musztáng Királyságban, Észak-Közép-Nepálban. Azok, akik látták a rejtélyes barlangokat azt mondják, hogy hatásuk a sziklafalon olyan, mint egy homokvár.
Pete Athans alpinista, valamint Mark Aldenderfer archeológus és egy kutatócsoport próbálja feltárni az ősi és távoli barlangok rejtett emlékeit.
A magasban található barlangok megközelítése egyáltalán nem könnyű feladat, mivel a sziklák instabilak és veszélyt jelentenek a felfedező csapat számára.
Valójában a barlangokba való bejutás olyan veszélyes, hogy Cory Richards fotográfus elvesztette lábát, elesett, és eltörte a hátát. A következő évben Lincoln Else filmest egy leeső szikla találta el, és betörte a koponyáját.
A kutatók eddig rengeteg műtárgyat fedeztek fel, köztük sértetlen selyemszövetet, bronz ékszereket és bambusz kosarakat, amelyek még mindig rizzsel voltak tele a több száz éve ott pihenő emberi csontvázak mellett.
A tudósok nemrégiben szekvenálták az ezen ősi üregekben talált nyolc ember genomját, feltárva a Himalája első lakóinak titkát. Kiderült, hogy leszármazottaik még mindig a régióban élnek.
Egyes régészeti hasonlóságok arra utaltak, hogy az első himalájai telepesek délről érkeztek. Ám az ősi DNS vizsgálata eredményeként a tudósok azt találták, hogy a Himalája első lakosai északról, a tibeti fennsík kelet-ázsiai népességéből származnak. Genetikai profiljuk leginkább a modern serpa és tibeti populációkéra hasonlít.
A szamdzongi kultúra (1750-1250 évvel ezelőtt) egy szörnyű új halálos rituálét vezetett be, az elmúlt ásatások szerint, melyeket Mark Aldenderfer vezetett. A csontokon látható vágási nyomok arra utalnak, hogy az emberi testeket megfosztották a hústól, mielőtt fából készült platformokra fektették őket.