Az Európai Unió végrehajtja az úgynevezett blokkoló intézkedéseket, hogy megóvják az Iránban működő európai cégeket az Egyesült Államok szankcióitól.
A megújított amerikai szankciók első fordulóban kedden lépnek hatályba amerikai keleti idő szerint éjfélkor, majd a legszigorúbb szankciók várhatóan november elején kerülnek bevezetésre. Washington visszaállítja az Iránnal szemben feloldott büntető intézkedéseket, miután egyoldalúan kivonult a történelmi nukleáris megállapodásból, amelyet Teheránnal kötöttek több éves tárgyalások után.
A 2015-ös "Átfogó közös cselekvési tervet" (JCPOA) Irán nukleáris programjával kapcsolatban az Egyesült Államok, Oroszország, Kína és az Európai Unió is aláírta. Washington kilépését a nukleáris megállapodásból széles körben elítélte az EU és az egyezmény többi aláírója.
Az Európai Bizottság kijelentette, hogy az amerikai szankciók ellenére az európai vállalatok továbbra is folytatják törvényes tevékenységüket Iránban Brüsszel védelme alatt.
"A nukleáris vonatkozású szankciók feloldása a megállapodás lényeges eleme - célja, hogy pozitív hatással járjon nem csak az Iránnal való kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokra, de legfőképpen az iráni nép életére. Eltökélt szándékunk, hogy megvédjük az Iránnal folytatott törvényes üzleti tevékenységet folytató európai gazdasági szereplőket az uniós joggal és az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2231. sz. Határozatával összhangban,"- mondta az Európai Bizottság hétfőn.
"Ezért lép hatályba augusztus 7-én az Európai Unió által frissített blokkoló alapszabály, hogy megvédje az Iránnal való legális üzleti tevékenységet folytató uniós társaságokat az Egyesült Államok területén kívüli szankciók hatásától," - tette hozzá a bizottság.
Brüsszel májusban bejelentette, hogy augusztustól kezdve lehetővé fogja tenni a blokkolási szabályzatot. A törvényt először 1996-ban fogadták el, és tiltja az uniós vállalatoknak, hogy betartsák az amerikai szankciók extraterritoriális hatásait. Lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy visszaszerezzék az ilyen szankciókból eredő károkat, és semmissé tegyék az azokon alapuló külföldi bírósági ítéletek EU-n belüli hatását.
Az európaiak "elkötelezettek az Iránnal meglévő hatékony pénzügyi csatornák megőrzésével és fenntartásával, valamint Irán olaj- és gáz exportjának folytatásával kapcsolatban".
[post_ads_2]
Az EU azt mondja, hogy az iráni nukleáris megállapodás fenntartása "a nemzetközi megállapodások tiszteletben tartása és a nemzetközi biztonság kérdése".
A blokkoló rendeletet azonban soha nem használták a gyakorlatban, és nehéz lehet érvényesíteni. A törvényt először frissíteni kell, hogy magában foglalja az USA nukleáris vonatkozású szankcióit Irán ellen. Ezután megköveteli, hogy a 28 EU-tagállam egyetértésre jusson, amely hosszú folyamat lehet.
A legnagyobb probléma az, hogy az európai vállalatok valószínűleg meghajolnak az Egyesült Államok nyomás alatt és elhagyják Iránt a brüsszeli biztosítékok ellenére is. Ezek a cégek az USA által uralt nemzetközi bankrendszerektől és a nemzetközi pénzügyi piacoktól függenek. Számos nagy európai vállalat már állítólag abbahagyta az üzleti tevékenységét Iránban, hogy elkerüljék, hogy az Egyesült Államok szankcióinak célpontjaivá váljanak, és mert félnek az amerikai piac elvesztésétől. (1)
(1) - https://www.rt.com/business/435198-eu-blocking-us-sanctions-against-iran/
Brüsszel májusban bejelentette, hogy augusztustól kezdve lehetővé fogja tenni a blokkolási szabályzatot. A törvényt először 1996-ban fogadták el, és tiltja az uniós vállalatoknak, hogy betartsák az amerikai szankciók extraterritoriális hatásait. Lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy visszaszerezzék az ilyen szankciókból eredő károkat, és semmissé tegyék az azokon alapuló külföldi bírósági ítéletek EU-n belüli hatását.
Az európaiak "elkötelezettek az Iránnal meglévő hatékony pénzügyi csatornák megőrzésével és fenntartásával, valamint Irán olaj- és gáz exportjának folytatásával kapcsolatban".
[post_ads_2]
Az EU azt mondja, hogy az iráni nukleáris megállapodás fenntartása "a nemzetközi megállapodások tiszteletben tartása és a nemzetközi biztonság kérdése".
A blokkoló rendeletet azonban soha nem használták a gyakorlatban, és nehéz lehet érvényesíteni. A törvényt először frissíteni kell, hogy magában foglalja az USA nukleáris vonatkozású szankcióit Irán ellen. Ezután megköveteli, hogy a 28 EU-tagállam egyetértésre jusson, amely hosszú folyamat lehet.
A legnagyobb probléma az, hogy az európai vállalatok valószínűleg meghajolnak az Egyesült Államok nyomás alatt és elhagyják Iránt a brüsszeli biztosítékok ellenére is. Ezek a cégek az USA által uralt nemzetközi bankrendszerektől és a nemzetközi pénzügyi piacoktól függenek. Számos nagy európai vállalat már állítólag abbahagyta az üzleti tevékenységét Iránban, hogy elkerüljék, hogy az Egyesült Államok szankcióinak célpontjaivá váljanak, és mert félnek az amerikai piac elvesztésétől. (1)