Az archeológusok igencsak vakarták a fejüket, miután egy egyiptomi szfinx darabjait tárták fel Észak-Izraelben. A lelettel kapcsolatban azon töprengenek az egyiptológusok, hogy miként kerülhetett oda a kőbe vésett mitikus lény sok-sok kilométerre eredeti származási helyétől.
Egyesek közülük azt gondolják, hogy az egyiptomiaktól lopták el több ezer évvel ezelőtt, míg mások szerint valószínűleg Egyiptom adta ajándékként szomszédainak.
Majdnem egy évig tartott, mire a gránit szobor ujjait és lábait megfelelően helyreállították, melynek során hieroglifikus írást találtak rajta. Az írásból kiderül, hogy a szfinxet az egyiptomi Menkauré fáraónak szentelték, aki időszámításunk előtt 2500 körül uralkodott, és Gíza három nagy piramisa közül a legkisebbnek volt az építője.
Ez az első olyan szobor, amelyet valaha találtak és Menkaurénak készítettek, és az első alkalom, hogy egy egyiptomi szobrot fedeztek fel az ősi Levante régióban, a mai Izrael, Libanon és Szíria területén.
Az írás azt is mondja: "Heliopolisz isteni lelkei által szeretett."
Egyiptom csodálatos piramisai - minden idők talán legfontosabb mérnöki csodái - Gízában, Kairón kívül találhatók. A piramisokat általában a fáraók sírjainak, vagy az őket feltámasztó gépezetnek tekintették, hogy az uralkodók újjászülethessenek.
A figyelemre méltó és zavarba ejtő tárgyra a Hácór ásatási helyszínen dolgozó régészek bukkantak rá az izraeli Galileában még 2012 augusztusában.
De csak most, miután gondosan eltávolították a lerakódásokat lettek képesek arra, hogy világosan elolvassák rajta a feliratokat.
Amnon Ben-Tor, a Héber Egyetem régészeti professzora elmondta, hogy a szfinxet eredetileg Menkauré templomában helyezték el.
Övé a legkisebb piramis a három közül Gízában, Kairóban.
[post_ads_2]
Eddig csak a lábainak és az arcának egyes részeit találták meg, de a régészek remélik, hogy a szfinx többi darabjára is rábukkannak az ásatások során. Ben-Tor úgy véli, hogy a szfinxet 3000 évvel ezelőtt vitték Hácórba, vagy háborús zsákmányként vagy ajándékként adta Hácór akkori uralkodójának egy ősi egyiptomi király.
"Az, hogy Menkauré napjaiban került volna ide valószínűtlen, mivel akkoriban egyáltalán nem volt kapcsolat Egyiptom és a világ ezen része között," - mondta Ben-Tor.
Egyiptom kapcsolatokat tartott fenn Libanonnal, különösen az ókori Büblosz kikötőjén keresztül, hogy cédrusfát importáljanak a Földközi-tengeren, ezért kihagyták "a mai Észak-Izraelt," - mondta.
Egy másik lehetőség, hogy a szobrot a kánaániták lopták el, akik az időszámításunk előtti 17. század végén és a 16. század elején uralták Alsó-Egyiptomot, mondta a szakértő.
"Az egyiptomi feljegyzések arról árulkodnak, hogy ezek a külföldi uralkodók kifosztották és megalázták a helyi templomokat, és mindenféle szörnyű dolgokat csináltak, és lehetséges, hogy a fosztogatások során olyan szobrokat is elvittek, mint ez."
De Ben-Tor számára az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy a szfinx úgy került Hácórba, hogy egy későbbi egyiptomi uralkodó adta ajándékba.
"A harmadik lehetőség az, hogy a királyság i.e. 1550-es kezdete után nem sokkal érkezett Hácórba, amikor Egyiptom uralkodott Kánaánban, és szoros kapcsolatokat tartott fenn a helyi uralkodókkal, akik a trónjukon maradhattak," - mondta.
"Ebben az esetben lehetséges, hogy az egyiptomi uralkodó küldte el Hácór királyának, a régió legfontosabb uralkodójának."
Ben-Tor szerint a szobrot valószínűleg szándékosan törték össze Hácor új megszállói, hogy dacoljanak a régi uralommal.
A szfinx megtalálása "váratlan" - mondta Ben-Tor -, de illeszkedik a régészeti tényekhez és megállapításokhoz. "Amikor bankban vagy, akkor pénzt is találsz," - mondta.
Shlomit Blecher régész, aki a Selz Alapítvány Hácór Ásatásait kezeli volt az, aki 2012 augusztusában feltárta a leletet.
"Az ásatás utolsó napjának utolsó órája volt," - mesélte a lelet megtalálásának pillanatát. "Mindannyian örömmel és boldogan ugráltunk, mindenki izgatott volt."
"Reméljük, hogy a többi darab itt van, és hogy megtaláljuk őket a közeljövőben," - mondta.
(1) - http://www.dailymail.co.uk/news/article-2359396/