Az olaszokról világszerte ismert, hogy kiváló cipészeik vannak. Termékeik általában a luxus kategóriában érhetők el, mivel a dizájner cipőik általában egy kicsit többe kerülnek, mint amit egy átlagos ember megengedhet magának.
Ugyanakkor az olasz félszigeten élő elődeik, a rómaiak is tehetséges cipőkészítőnek bizonyultak amellett, hogy lelkes mérnökök, építészek és szobrászok is voltak.
Ráadásul a római lábbelik nem csak funkcionális voltak, hanem olyan értelemben divatosak, amelyeket ma is szívesen hordanánk.
A németországi Saalburg-i régészeti lelőhelyen nemrégiben napvilágra került felfedezés megerősíti, hogy a rómaiak valóban szépen kialakították a női cipőket, amelyek - a védelem és a melegség mellett - egyben stílusosak is voltak, és egyfajta polgári státuszt fejeztek ki.
A Saalburg-i felfedezés csak egy a sok közül, mivel ez a helység egy jelentős római előőrs volt a birodalom határán. Az időszámításunk szerint 90 körül épült település virágkorában mintegy 2000 lakossal rendelkezett, akik mind az erőd falán belül, mind pedig a körülötte lévő faluban éltek. Az erőd egészen i.sz. 260-ig aktív maradt.
Saalburg 2005 óta az UNESCO világörökségi védelme alatt áll, és az erődöt a korábban ismert alakja és formája alapján rekonstruálták.
Ami a cipőt illeti, az ősi településen belül egy kútnál találták meg. Ma a 2000 éves lábbeli a Saalburg-i múzeum állandó kiállításának részeként látható. (1)
A 2000 éves cipő, amit a római erődben találtak
A régimódi római katonai szandálra/cipőre, a caligae-ra alapozva, a Saalburg-i cipő nehéz talppal rendelkezik, ami azt jelenti, hogy kültéri használatra készült, szemben a könnyebb talpú beltéri papucsokkal, amelyekről ismert, hogy népszerűek voltak a Római Birodalom gazdagabb lakói körében.
A formatervezés hasonló - a talptól eltekintve a Saalburg-i cipőn lyukak találhatók a fűzők számára, amelyeket túlnyomórészt a nők használtak. Mint a legtöbb római lábbeli esetében jellemző, bőr felső résszel és szeggel kivert talppal rendelkezik, amely kényelmet és funkcionalitást biztosított a viselője számára.
[post_ads_2]
A cipőn található hímzés nagy részletességgel készült, amely ismételten azt jelzi, hogy ez valószínűleg egy gazdag emberhez tartozó lábbeli volt. A minták között vannak háromszögek és körök, amelyek ennek a régmúlt időből származó cipőnek adják a szépségét, ami jól mutatja készítőjének szakértelmét, de egyben tulajdonosának társadalmi státuszát is, hiszen ez a színvonal biztosan a meredekebb árkategóriába tartozott.
A jogosan úttörőnek számító római cipészeket jól ismerték, és művészetüket nagyra értékelték egész Európában és azon túl. A stílus nyilvánvalóan a hódítással együtt terjedt, mivel ezt a lábbelit a birodalom szélén találták meg.
A tehetséges kézművesek könnyedén kivívták a római patriciusok, az uralkodó elit tiszteletét, amely lehetővé tette számukra, hogy felemelkedjenek a társadalmi hierarchiában.
(1) - http://www.saalburgmuseum.de/