Ha valaki említést tesz az érzéstelenítésről, akkor valószínűleg rögtön a fájdalomcsillapításra gondolunk, de sokkal több történik ezen komplex vegyületeknek a hatására, mint a kellemetlen érzés egyszerű semlegesítése.
Míg számos olyan vegyi anyag létezik, amelyek emberek esetében érzéstelenítést válthatnak ki, addig továbbra is tisztázatlan, hogy ezek a nem kapcsolódó vegyületek hogyan okozzák a tudat hiányát.
És a rejtély tovább mélyült, miután kutatók rájöttek, hogy az érzéstelenítők nem csak az emberekre és az állatokra vannak hatással, hanem a növényekre is.
Az ősi társadalmakban az emberek több ezer évvel ezelőtt is használtak olyan dolgokat, mint a gyógynövények különböző nyugtató célokra, de a modern anesztézia gyökerei a 19. század közepéig nyúlnak vissza, amikor az orvosok a betegeknek a műtéti beavatkozások során dietil-étert kezdtek adni.
[post_ads_2]
Csupán néhány évtizeddel később tudósok rájöttek, hogy a növényekre hasonló hatással van az éter, és a francia fiziológus Claude Bernard arra a következtetésre jutott, hogy a növények és az állatok közös biológiai esszenciával rendelkeznek, amelyet az érzéstelenítők megzavarhatnak.
150 évvel később a tudósok még mindig vizsgálják ezt a furcsa közös vonást alapvetően azzal, hogy érzéstelenítőt adnak a növényeknek, hogy cselekvésképtelenné tegyék őket.
Egy új tanulmány szerint japán és európai kutatók számos növényt vettek filmre, amelyek a gyors mozgás jelenségét mutatják, hogy megfigyeljék, hogy milyen fajta érzéstelenítő van rájuk hatással. (1)
Az érzékeny szemérmes mimóza növény általában összezárja leveleit az érintési inger hatására, de a dietil-éternek való kitettség következtében a növény teljesen elvesztette ezt a választ, mozdulatlanul állt és a mozgásválasz csak 7 óra elteltével tért vissza a normál értékre.
Egy külön kísérletben az érzékeny növényeknek a lidokain oldat hatására szintén mozdulatlanná váltak a levelei.
Hasonlóképpen, a Vénusz légycsapója (Dionaea muscipula) is elvesztette azt a képességét, hogy összezárja a csapdáját, amikor dietil-éternek volt kitéve, amikor a kutatók ismétlődően erre késztették, de a mechanizmus mindössze 15 percen belül visszaállt.
Egy másik húsevő növény, a Fokföldi harmatfű (Drosera capensis) a levelein lévő ragadós csápokkal ejti csapdába áldozatait, de a kísérletek azt mutatták, hogy elvesztette a képességét arra, hogy behajlítsa a leveleit és csápjait az éter hatásának kitéve.
Hogy a növények eme vegyi anyagok hatására miért válnak mozgásképtelenné, a kutatók azt feltételezik, hogy az akciós potenciálok gátlásával van összefüggésben, amikor akadályozva vannak az elektromos impulzusok, amelyek segítenek a növények biológiai rendszereinek működésében.
"A bioelektromosság és az akciós potenciálok nem csak az embereket és az állatokat, hanem a növényeket is élettel telítik," - magyarázzák a kutatók.
"Hogy az állatok/emberek és a növények is akciós potenciálon keresztül válnak elevenné, az nagy jelentőséggel bír a növényi mozgások és a növényi specifikus kogníció/intelligencia viselkedés megfoghatatlan természetének végső megértéséhez."
Végső soron a csapat úgy gondolja, hogy ezek a hasonlóságok az érzéstelenítő vegyületek növényi és állati reakciói között olyan jövőbeli kutatásokhoz vezethetnek, ahol a növények helyettesítő modellként vagy tesztrendszerként működhetnek az emberi érzéstelenítés feltárására, amivel kapcsolatban a tudósok még mindig eléggé bizonytalanok.
(1) - https://academic.oup.com/aob/advance-article/doi/10.1093
(2) - https://www.sciencealert.com/plants-respond-anaesthetics