"A legtöbb vallás nem a spirituális növekedés felé irányítja az embereket. Az ébredés vagy megvilágosodás helyett rabszolgaságot teremtenek." - A Változások Könyve és a változatlan igazság
Nem lehet felfogni annak a ténynek a teljes jelentőségét, hogy a világ két nagy vallásának egyikében a nem hívők kínzása és meggyilkolása nemzedékek óta tart, míg a másik a folyamatos nemi erőszak, gyermekbántalmazás, molesztálás és a magas szintű eltussolások botrányaitól hangos. Ha spirituális vezetésünk a legrosszabb bűncselekményekben érintett többnyire büntetlenül, akkor milyen esélye van a hétköznapi embernek, hogy felülemelkedjen a jelenlegi destruktív tudatosságon?
A kognitív disszonancia mennyisége, amelyet a szellemi növekedésnek az ilyen komolyan korrupt szervezetek nyomában kell keresni, egészen elképesztő. És valahogy az emberek még mindig megjelennek a templomokban és a mecsetekben, hogy imádják ezeknek a szervezeteknek a történeteit, szimbólumait és alakjait, amelyek visszaélnek a jóhiszeműségükkel.
A spiritualitás az emberi lét egyik fő része, és vezetésre van szükségünk annak érdekében, hogy ápoljuk magunkban a legjobb erényeket. De valami elromlott.
"Az emberi világ szellemi zavara valójában a vallásaiban fejeződik ki. A vallások torzítják az őszinteség vagy az áhítat érzését: így a követőknek soha nem lesz módjuk arra, hogy pontosan elérjék a szellemi igazság csodálatos valóságát." - A Változások Könyve és a változatlan igazság
Miközben ez egy kizárólag modern problémának tűnik, a vallásos gondolkodásmódról, amely oly sok szervezett vallás formájában jelenik meg, sokan régóta felismerték, hogy mennyire mérgező és veszélyes a világ egészére. Érdemes megemlíteni a taoizmus perspektíváját.
Az ősi kínai jós szöveg, a I Ching fordításában található egy olyan rész, amely egy olyan legendát mesél el, amelyben a felemelkedett lelki tanítómesterek azt írják le, hogy miket tekintenek az emberi faj hibáinak, amelyek közül sok a vallással és annak emberiségre gyakorolt hatásaival van összefüggésben.
A legenda szerint magasan fejlett szellemi lények egy családja úgy döntött, hogy emberekként testesülnek meg a Földön egy hatezer éves periódus során annak érdekében, hogy az embereket a lelki világosság felé irányítsák. A kísérlet végén ezek a mesterek találkoznak, hogy megvitassák, mit láttak és mit tanultak az emberi életek százai során.
Vegyük például a szavaikat arról, hogy mit gondolnak az emberi faj hanyatlásáról. Ők a vallást, mint a zavar, káosz és pusztítás forrását látják világunkban.
"Szemtanúja voltam emberi barátaink növekedésének és hanyatlásának. Saját alkotásaik csapdájába estek: társadalmi rendszerek, vallások és más hasonló fegyverek. Közös problémájuk a lelki világosság hiánya. Bár képesek intelligensen kezelni a kis dolgokat, nem képesek érzékelni az egészet."
A félelemről, mint a vallás fő eszközéről a következőket mondják:
"A mesterséges vallások azt a viselkedést váltják ki az emberekből, hogy féljenek a mennyország büntetésétől. Ezt a félelmet széles körben hirdetik és ez az emberi szellemi méltóság lealacsonyítása. Így az emberek elveszítik az egyetemes élet mély belső gyökereiről meglévő valódi tudásukat."
"Mivel félrevezetik és visszaélnek lelki fókuszukkal, emberi barátaink elvesztették természetes irányukat, és keresik az ideiglenes megkönnyebbülést, amit egyes vallások kínálnak. Nem látják, hogy egy vallás legfontosabb eleme nem lehet egy távoli és mindenható istentől való félelem."
Ennek a célja a következő:
"A létrehozott vallás általános célja, hogy az embereket arra tanítsa, hogy egyetlen lelki képet imádjanak a hatalom és a tekintély érdekében ahelyett, hogy irányítanák őket, hogy valódi szellemi növekedést érjenek el. Az egyéni fejlődést megzabolázza a dogma, melynek következtében az emberek elfordulnak a szabad gondolkodású, meditatív és reflektív spirituális növekedéstől."
[post_ads_2]
A vallások szimbólumokat és bálványokat használnak az emberek megtévesztésére:
"A külső vallások arra koncentrálnak, hogyan is nézhet ki Isten, milyen öltözéket visel, milyen korona van a fején, stb. Az áhítat csupán elemi szenvedély vagy érzelem, amely támogatja a külső tekintély képi megalkotását."
Az áhítat túlzó nyilvános megjelenítésével a vallások becsapják az embereket, hogy elfogadják a tekintélyelvűséget:
"Az áhítat kinyilatkoztatása és látványa nem jelent valós szellemi növekedést. Az ilyen emberekről közismert, hogy bírálják, támadják és meggyilkolják a különböző hitűeket, hogy demonstrálják a saját áhítatukat. A valóságban teljesen elveszettek."
"Egy olyan társadalmi koncepció, melyet a korábbi vezetők 'vallásnak' neveztek, nem lehet jó minden időben és ember számára. Minden olyan rendszer, amely a társadalomra merev szabályokat kényszerít, elkerülhetetlenül szenvedést, nyomást és feszültséget eredményez. Bármilyen előnyét, beleértve a katonai 'erőt' végül semmissé teszik a rugalmatlan körülmények. Összehasonlítva ezt egy olyan társadalommal, amely természetes módon szabad és kevesebb fegyveres erővel rendelkezik, az emberek nyitottak, szabadok, természetesek és harmonikusak."
A vallásos gondolkodásmódot nem könnyű megkérdőjelezni vagy letagadni, ha a valóság részeként elfogadják azt:
"A nemrég megtértek vagy egy adott vallásba beleszületett emberek általában nem objektívek a vallásukkal kapcsolatban. Olyan történetek hatnak rájuk, amelyek ideiglenesen valamilyen módon megfelelnek saját érzelmeiknek és életvitelüknek. Mint erős szimpatizánsok és szilárd hívők, erősítik érzelmi mintáikat, és követik az általuk választott vallás konkrét sorsát. Életük iránya nem a spirituális növekedésen vagy a mély egyéni tudatosságon alapul."
Az emberi lények hihetetlenül változatosak az elképzeléseikben és a kultúrájukban, de a dogmatikus vallások jelenléte konfliktust teremt, mivel sérti az egyén tapasztalatának igazságát.
"Senkit sem lehet arra kényszeríteni, hogy elfogadja az igazság egyetlen értelmezését. Vallásos konfliktusok azért léteznek, mert az emberek ragaszkodnak ahhoz, hogy az ő értelmezésük az egyetlen."
Könyvajánló
I Ching - A Változások Könyve és a változatlan igazság - 2. kiadás
Ni Hua-Ching
A I Ching egy olyan ősi könyv, amely megismertet bennünket a természet, az emberi társadalom és az egyének életének változásaival és a változatlan, örök igazsággal. A régi idők szellemi mesterei a I Chinghez fordultak útmutatásért. Lassanként áItalános, az egyes élethelyzetekben hasznosnak és hatékonynak bizonyuló útmutatások körvonalazódtak, mivel a I Ching a szellem természetes fogékonyságának elvére alapult, külsőleg és belsőleg egyaránt. Rejtett szellemi szintjei szinte vég nélküliek. Ezért jelent nagy kihívást a tanulmányozása. A szavakat nem nehéz megérteni, de ami a sorok között rejlik, azt már sokkal nehezebb. Aki valóban megérti a I Ching nyelvezetét, az előtt nem csak a személyes problémák természete, hanem a mindenség is feltárul. A Változások Könyve az egyetemes valóság sűrített látomása, amely egyben az emberi élet kitágult szemlélete is. Terjedelme olyan hatalmas, mindent felölelő, hogy a legkisebbre és a legnagyobbra egyaránt alkalmazható, saját életünk és elménk nyitottságától függően. A I Ching rendszeres tanulmányozásával az igazság különböző szintjei fokozatosan feltárulnak. Kulcsként használható a lélek belső helyiségeinek feltárásához, amelyek szorosan kapcsolódnak a mindenség rejtett zugaihoz. A fejlődés egy bizonyos szakaszában a tudatunk, lelkünk mélyén eltemetett igazságot nem mindig könnyű meglátni, észlelni. A I Ching azonban segíthet ennek és sok minden másnak is a feltárásában. Semmi sem kerülheti el finom és mélyreható tekintetét. Irányíthatjuk-e szerencsénket és sorsunkat? A I Ching tanulmányozásából ráébredünk, hogy a szerencse teljes mértékben azon múlik, hogyan közelítjük meg, és kezeljük el változásokat. Az emberek szeretnének jobb életet, és remélik, hogy minden az elképzeléseik szerint alakul. Ha azonban nem ragaszkodnának mindig ahhoz, hogy a dolgok az elképzeléseik szerint alakuljanak, a jó dolgok természetszerűen megtörténnének. A I Ching célja nem az, hogy jós váljon belőlünk, hanem, hogy helyreálljon elménk, szellemünk teljessége, és így jobban irányíthassuk, kézbe vehessük az életünket.