Emlékszem még az 1970-es évekre, amikor mikrohullámú sütő nélkül készítettük az ételeket. A tűzhelyen vizet forraltunk, a csirkét a sütőben sütöttük, a zöldségeket pároltuk, sütöttük vagy pirítottuk. Az étel teljes volt és friss. És akkor a modern tudomány és technológia elhozta nekünk a mikrohullámú sütőt, amely gyorsan melegít 30 másodperctől mindössze néhány percig.
Az iparág azt állította, hogy a mikrohullámú főzés megvédi az élelmiszerek tápanyagtartalmát. Valahogy azonban a mikrohullámú sütőben előállított ételek kóstolásakor azt vettük észre, hogy a textúrájuk megváltozott, ahogy az ízük is. A mikrohullámú sütőkben főzött vagy újramelegített ételek gumiszerűvé váltak és nem rendelkeztek elegáns illatokkal és harmonikus ízekkel, amelyek a lassúbb és hosszabb főzés esetében megmaradtak.
Ugyanakkor az emberek vásárolni kezdték a kényelmi szempontok, a sebesség, az egyszerű melegítés és a készételek miatt. Az élelmiszeripar által támogatott tudomány azonban továbbra is azt állította, hogy a mikrohullámú főzésnek igenis vannak egészségügyi előnyei. Ugyanakkor a közelmúltból, megbízható forrásból származó adatok megkérdőjelezik a mikrohullámmal készített élelmiszerek egészségügyi előnyeit.
Akkor ez azt jelenti, hogy a mikrohullámmal melegített ételek károsak? Nem valószínű. De mi a helyzet azzal a folyamatos étkezéssel, amikor ilyen magas hőmérsékleten főzött ételeket fogyasztunk? Az élelmiszerben található érzékeny vegyületek, például aminosavak, zsírsavak, vitaminok és fitotápanyagok megváltoznak? Úgy tűnik igen. A közelmúlt tudományos irodalmát olvasva egészen lehangoló kép alakul ki a termesztés, az élelmiszer-feldolgozás, a mikrohullámú főzés, valamint a friss, természetes, nyers, szerves egészséges ételek fogyasztásának egészségre gyakorolt hatásaival kapcsolatban.
✔ Az élelmiszerösszetétel történetét vizsgáló három tanulmány kimutatta, hogy néhány ásványi anyag esetében 5-40%-os csökkenés tapasztalható a friss termékekben, és egy másik tanulmány hasonló csökkenést mutatott a fehérjeforrásainkban. (1)
✔ Egy 1999-es skandináv tanulmány szerint a mikrohullámú sütés csökkentette a vitaminok mennyiségét a spárgában. (2)
✔ A fokhagyma tanulmányozásakor a 60 másodperces mikrohullámú melegítés elegendő volt az allináz inaktiválásához, ami a fokhagyma fő rákellenes hatóanyaga. (3)
✔ A Journal of the Science of Food and Agriculture című folyóirat 2003. novemberi számában közzétett tanulmány megállapította, hogy a brokkoli mikrohullámú sütőben való párolása egy kis vízzel az előnyös antioxidánsok 97%-os csökkenését okozza. Összehasonlításképpen, a párolással készült brokkoli 11%-nyi vagy annál kevesebb antioxidánst veszített. Szintén csökkentek a fenolos vegyületek és a glükozinolátok, de az ásványi anyagok sértetlen maradtak. (4)
✔ Egy friss ausztrál tanulmány kimutatta, hogy a mikrohullámok magasabb fokú "fehérje roncsolódást" okoznak, mint a hagyományos főzés. (5)
✔ A mikrohullámú melegítés elpusztíthatja az anyatejben lévő alapvető betegség elleni szereket, amelyek védelmet nyújtanak a baba számára. 1992-ben Quan megállapította, hogy a mikrohullámozott anyatej elveszítette a lizozim aktivitást, az antitesteket, és elősegítette a potenciálisan kórokozóbb baktériumok növekedését. (6)
Quan kijelentette, hogy a tej mikrohullámmal való melegítése több kárt okozott, mint más melegítési módszerek esetében, és végül azt állapította meg: "A mikrohullámú melegítés ellenjavallt magas hőmérsékleten, és biztonsági kérdései még alacsony hőmérsékleteken is fennállnak."
[post_ads_2]
A szakemeber nem javasolják, hogy az ételeket mikrohullámú sütőkben főzzük, bár az enyhén melegített ételek nem ugyanazokat a problémákat vetik fel, mint a fentiek. Továbbá a műanyag edényekben lévő zsíros élelmiszerek mikrohullámú melegítése dioxinok (ismert rákkeltő anyagok) és egyéb toxinok felszabadulásához vezetnek. A gyakori mikrohullámozható élelmiszerek közé tartoznak a pizzák, a csipszek és a pattogatott kukorica. A felszabaduló vegyi anyagok közé tartozik a polietilén-terpesztalát (PET), a benzol, a toluol és a xilol.
Ezen kívül a mikrohullámú sütés új vegyületeket hoz létre, amelyek nem találhatók meg az emberben vagy a természetben, az úgynevezett radiolit vegyületek. Még nem tudjuk, hogy ezek a vegyületek mit okoznak a szervezetben, de nem támogatják az egészséget.
Friss, nyersen vagy minimálisan melegített gyümölcsök és zöldségek, diófélék és magvak, gyógynövények és fűszerek fogyasztása kell, hogy képezze az étkezésünket. A teljes kiőrlésű gabona és hüvelyes ételeket főzzük tűzhelyen forralva és párolva.
A húsos ételek esetében a párolás, sütés, leveseknél és pörkölteknél a keverés melletti lassú főzés ajánlott. A tejtermékek, például a kecske, tehén vagy juh nyerstej sajtok a leginkább akkor táplálóak, ha nincsenek melegítve. A nyers, szerves sajtot leginkább salátákhoz, magvakhoz, hüvelyesekhez vagy zöldségekhez lehet adni anélkül, hogy fel kellene melegíteni vagy mikrohullámú sütőben kezelni. (7)
(1) - http://hortsci.ashspublications.org/content/44/1/15.short
(2) - https://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/09064719
(3) - https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/11238815
(4) - https://onlinelibrary.wiley.com/doi/abs/10.1002/jsfa.1585
(5) - https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/18240290
(6) - https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/1557249
(7) - http://www.greenmedinfo.com/blog/studies-show-micro