Az emberek mindig is szomjúhoztak a tudásra, erre találtak bizonyítékokat a régészek, amikor ókori sumér könyvtárakat fedeztek fel, ahol az agyagtáblákat és a tekercseket téma szerint rendezték el, és általában templomban vagy királyi palotában tárolták őket.
A klasszikus korszak leghíresebb és legnagyobb könyvtára az Alexandriai könyvtár Egyiptomban, amely a 3. században létezett, és amelyet Asszurbanipál királyi könyvtára ihletett. Ezen könyvtárak egyike sem maradt fenn, de az emberi törekvés, hogy válaszokat találjunk, végig kísérte a különböző civilizációkat.
Az ősi görögök lelkes könyvgyűjtők voltak. Arisztotelész olyan lenyűgöző magánkönyvtárat tartott fenn, hogy az egyik első volt, melyet a korai szövegekben széleskörűen megemlítettek. A rómaiak is nagy rajongói voltak a könyvtár ötletének, és hatalmas, lenyűgöző magángyűjteményeket és közkönyvtárakat hoztak létre nem csak Rómában, hanem a birodalom egész területén.
A kölni romokat eredetileg 2017-ben fedezték fel egy a város központjában lévő protestáns templom feltárása során. A helyszínen dolgozó régészek tudták, hogy a romok római eredetűek, de csak a közelmúltban azonosították, hogy könyvtárként használták.
A régészek, akik a felfedezték a könyvtárat a 2. század elejére datálták, és azt mondták, hogy akár 20000 tekercset is tarthattak ott.
A felfedezés úgy tűnik, hogy Észak-Európában a nyilvános könyvtárak egyik legkorábbi példájának számít. A kölni Római-Germán Múzeum ásatást végző csapata olyan más ókori római könyvtárakkal vonhatott párhuzamot, mint például az ősi epheszoszi könyvtár.
A kölni romok falaiba fülkéket faragtak, ahol a tekercseket tárolhatták. Dr. Dirk Schmitz a Római-Germán Múzeum régésze elmondta: "Kellett egy kis idő a párhuzamok megtalálásához, láttuk, hogy a fülkék túl kicsik ahhoz, hogy szobrokat helyezzenek el bennük. De valójában egyfajta szekrények, melyek a tekercsek elhelyezésére szolgáltak." (1)
[post_ads_2]
Köln hosszú története során mindig is fontos stratégiai helyszínnek számított. Időszámításunk előtt 38-tól már lakott volt, és római tartományi város lett időszámításunk szerint 50 körül. A város korának köszönhetően nem feltétlenül meglepő, hogy római kori romokat találnak egy ásatás során, azonban annak felfedezése, hogy az épület egy könyvtár volt olyan spekulációhoz vezetett, hogy még sok másik könyvtár rejtőzhet a föld alatt.
Németország legrégebbi működő könyvtára a Barthban, Észak-Németországban található Bibliotheca Bardensis, amelyet először 1398-ban említettek meg. A világ legrégebbi működő könyvtára az Al-Qarawiyyin könyvtár Marokkóban, amely 859-ben nyitotta meg kapuit és ma is nyitva áll a nyilvánosság számára.
Egy másik könyvtár, amely igényt tarthat erre a címre, a Szent Katalin kolostor könyvtára, az UNESCO világörökségi helyszíne, amely az 565-ös évek óta létezik a Sínai-hegy lábánál, és a Vatikán után itt található a második legnagyobb gyűjteménye az ősi kéziratoknak és kódexeknek.
Kapcsolódó cikk: A tudósok elveszett nyelveket fedeztek fel egy egyiptomi kolostorban
(1) - https://www.theguardian.com/books/2018/jul/31/spectacular