Bulgária partjainál, mintegy 2000 méter mélyen a Fekete-tenger felszíne alatt egy tengerészeti régészekből, tudósokból és felmérőkből álló csoport felfedezte a világ talán legrégebbi épen maradt hajóroncsát - egy 23 méter hosszú görög kereskedelmi hajót, amely a karbon kormeghatározás szerint több mint 2400 éves.
A Fekete-tengeri Régészeti Projekt azt állítja, hogy a roncsot az oxigénmentes körülmények őrizték meg ennyire jó állapotban. A hajó kialakítását korábban csak az ókori görög kerámiák alapján ismerhettük.
A hajó árboca és kormánylapátja is egyben van és egy "hajóroncs temetőben" található, ahol már több mint 60 másik hajót fedeztek fel.
Egy távvezérelt tengeralattjáró segítségével sikerült észlelni a hajót, amely az oldalán fekszik mintegy 80 kilométerre Bulgária partjaitól. Ha a víz anoxikus (oxigénmentes), több ezer évig képes megőrizni a szerves anyagokat.
A hajó egy kis darabját megvizsgálták és megerősítették, hogy az időszámításunk előtti 400-as évekből származik, ami a legrégebbi ép és ismert hajóroncsot jelenti.
"Egy hajó, amely sértetlenül fennmaradt a klasszikus világból, amely több mint 2 kilométernyi víz alatt fekszik olyan dolog, amit sohasem hittem volna," mondta Jon Adams professzor, a Fekete-tengeri Régészeti Projekt fő kutatója. "Ez megváltoztatja az ősi világ hajógyártásáról és a tengeri hajózásról meglévő tudásunkat."
A hajót korábban csupán ókori görög kerámiák oldalán láthattuk, mint amilyen például a "szirén váza" a British Múzeumban.
A vázán látható ábrázolással való hasonlósága spekulációkhoz vezetett Odüsszeusz hajójával kapcsolatban, és milyen közel áll a valósághoz. A vázán megfestett hajónak ugyanolyan a kialakítása, mint amelyik a tengerfenéken nyugszik.
A szirén váza festőjének, ahogy ismerjük, a leghíresebb műve a British Múzeumban található, akinek valódi neve ismeretlen, ugyanúgy születésének és halálának időpontja.
A vázán Odüsszeusz látható egy hasonló hajó árbocához kötve, amikor ellenállt a szirének hívásának.
Az Odüsszeiában Odüsszeusz a trójai háborúból tér vissza, melyet az időszámításunk előtti 8. században írt meg Homérosz görög költő.
A hajóroncsot a területen folyó három éves felmérés során találták meg a korábban nagyrészt olajipari vállalatok számára rendelkezésre álló technológiával. Állítólag 60 hajóroncsot fedeztek fel, köztük egy 17. századi kozák flottát és római kereskedelmi hajókat tele amfórákkal.
A kutató csapat állítólag ott akarja hagyni a hajót, ahol találták, de egy apró darabját a Southampton Egyetemen megvizsgálták és az eredmények megerősítették azt, hogy az emberiség által ismert legősibb ép hajóroncsról van szó.
A csapat elmondta, hogy az adatokat a Fekete-tengeri MAP konferencián fogják közzétenni Londonban október végén.
[post_ads_2]
Adams professzor azt mondta egy interjúban, hogy a hajó, amely vitorla és evezős meghajtású volt, valószínűleg egy viharban süllyedt el, mert a legénység nem tudta kimerni a vizet időben.
A régész úgy gondolja, hogy "valószínűleg 15-25 ember volt a hajón abban az időben, akiknek a maradványai ott rejtőzhetnek a környező üledékben vagy már eltüntették őket a baktériumok."
Azt mondta, azt tervezik, hogy otthagyják a hajót a tengerfenéken, mert a kiemelése költséges lenne, és szükséges lenne az illesztések elválasztása.
A hajót elsősorban kereskedelmi célokra használhatták, de a professzor úgy véli, hogy részt vehetett volna "kisebb rajtaütésekben" is, és valószínűleg az egyik ősi görög település kikötőjéből származott, ami jelenleg a bolgár partvidéken található.