2000 év gyakorlat után a buddhista szerzetesek tudják, hogy a boldogság egyik titka az, hogy oda kell rá figyelni.
Mi a boldogság, és hogyan érhetjük el?
A boldogságot nem lehet leegyszerűsíteni néhány kellemes érzésre. Inkább annak a módja, hogy megéljük és megtapasztaljuk a világot egy olyan mélységes beteljesüléssel, amely áthat minden pillanatot, és az elkerülhetetlen kudarcok ellenére is kitart.
A boldogság keresése során megtett út gyakran vezet frusztrációhoz és szenvedéshez. Megpróbálunk olyan külső feltételeket teremteni, amelyek szerintünk boldoggá tesznek bennünket. De maga az elme az, amely lefordítja a külső feltételeket a boldogságra vagy a szenvedésre. Ezért lehetünk mélyen boldogtalanok, még akkor is, ha "mindenünk megvan," - gazdagság, hatalom, egészség, jó család stb., És fordítva, továbbra is erősek és nyugodtak lehetünk a nehézségek dacára.
Bárki, aki megpróbálja egyensúlyba hozni és kitisztítani az elméjét, képes lesz a tiszta tudat megtapasztalására.
A hiteles boldogság a létezés egyik módja és egy készség, melyet művelni kell. Amikor először nekivágunk, az elme sérülékeny és vad, mint egy nyughatatlan gyermeké. Szüksége van arra, hogy elérjük a belső békét, a belső erőt, az önzetlen szeretetet, türelmet és más tulajdonságokat, amelyek hiteles boldogságot eredményeznek.
Őszentsége a dalai láma gyakran azt tanítja, hogy bár vannak korlátai annak, hogy mennyi információt lehet megtanulni és milyen fizikai teljesítményre vagyunk képesek, az együttérzésünk azonban határtalanul fejlődhet.
A boldogság gyakorlása
A kezdet nem nehéz. Csak időről időre le kell ülni, befelé kell fordítani az elménket és hagyni, hogy a gondolataink lenyugodjanak. A figyelmünket egy kiválasztott objektumra kell fókuszálni. Lehet ez egy tárgy a szobában, a lélegzetünk vagy az elménk. Elkerülhetetlen, hogy az elménk közben elkalandozik, amikor ezt tesszük. Ilyenkor minden alkalommal óvatosan vissza kell térni a koncentráció tárgyához, mint egy pillangó, amely újra és újra visszatér egy virághoz.
A jelen pillanat frissességében a múlt eltűnik, a jövő még nem született meg, és ha az ember ebben a tiszta tudatosságban és szabadságban marad, a zavaró gondolatok jönnek és nyom nélkül eltűnnek. Ez az alapvető meditáció.
A tartalmak nélküli tiszta tudatosság az, amit megtapasztalhat bárki, aki rendszeresen és komolyan meditál. Ez nem csupán egyfajta buddhista elmélet. És bárki, aki időt szán elméjének kiegyensúlyozására és kitisztázására, képes lesz megtapasztalni. A tudat ezen feltétel nélküli aspektusán keresztül az elme tartalmát gyakorlatok segítségével átalakíthatjuk.
A meditáció ugyanakkor azt is jelenti, hogy ápoljuk az alapvető emberi tulajdonságainkat, például a figyelmet és az együttérzést, valamint a világ megtapasztalásának új módjait. Ami igazán fontos, hogy egy személy fokozatosan változik. Hónapok és évek alatt egyre kevésbé leszünk türelmetlenek, kevésbé hajlamosak a haragra, kevésbé fogunk tépelődni a reményeink és félelmeink között. Egy másik személynek való szándékos károkozás pedig elképzelhetetlenné válik. Egy önzetlen magatartást fejlesztünk ki és egy sor minőséget alakítunk ki, amelyek segítenek átjutni az élet hullámvölgyein.
A lényeg az, hogy olyan tudatossággal tekinthetünk a gondolatainkra, beleértve az erős érzelmeket is, amely nem kapcsolódik a gondolatok tartalmához.
Vegyük például a rosszindulatú dühöt. Általában a haraggal azonosítjuk. A harag kitölti a lelkünket és egy torz valóságot vetít ki az emberekre és az eseményekre. Amikor elönt bennünket a düh, nem tudunk elszakadni tőle. Állandósítjuk a szenvedésnek ezt az ördögi körét minden alkalommal, amikor látjuk vagy emlékezünk arra a személyre, aki feldühített bennünket. A szenvedés okának rabjai leszünk.
De ha elvonatkoztatunk a dühtől és tudatosan nézzük, akkor felismerjük, hogy a düh az nem is düh, és láthatjuk, hogy a harag csak egy csomó gondolat. A harag nem vág, mint egy kés, nem ég, mint egy tűz, vagy törik össze, mint egy szikla; nem más, mint az elménk szüleménye. Ahelyett, hogy dühösek "lennénk" megértjük, hogy nem mi vagyunk a harag, ugyanúgy, ahogy a felhők sem az égbolt.
Tehát a harag kezelésével elkerüljük, hogy elménket újra és újra elhomályosítsa a düh. Aztán magára a dühre tekintünk, és figyelemmel kísérjük. Ha nem teszünk több fát a tűzre, és csak figyeljük, a tűz ki fog aludni. Hasonlóképpen, a harag is el fog tűnni anélkül, hogy erőszakkal elnyomnánk vagy engednénk, hogy kirobbanjon.
[post_ads_2]
Nem az a kérdés, hogy vannak-ek érzelmeink, hanem az, hogy a rabjaivá válunk-e. Hagyjuk feltörni az érzelmeket, de engedjük meg nekik, hogy megszabaduljanak a fájdalmas összetevőjüktől: az eltorzult valóságtól, a zavartságtól, a ragaszkodástól és a szenvedéstől önmagunk és mások irányába.
Nagy erény származik abból, ha időről időre megpihenünk a jelen pillanat tiszta tudatosságában, és képessé válunk arra, hogy erre az állapotra hivatkozzunk, amikor felbukkannak a szorongást okozó érzelmek, hogy ne azonosuljunk velük, és ne ingassanak meg bennünket.
A kezdet nehéz, de teljesen természetessé válik, miután egyre jobban megismerjük ezt a megközelítést. Amikor megjelenik a düh, megtanuljuk azonnal felismerni. Ha tudjuk valakiről, hogy egy zsebtolvaj, még akkor is rögtön észrevesszük őt, ha elvegyül egy nagy tömegben és szorosan figyelemmel kísérjük őt.
Egymásrautaltság
Ahogy megtanuljuk kezelni a fájdalmas gondolatokat, meg lehet tanulni művelni és javítani az egészségeseket. Szeretettel és kedvességgel telve megteremthetjük az optimális életmódot. Ez egy nyerő helyzet: élvezni fogjuk a tartós jólétet, öntudatos módon cselekszünk mások felé, és jó emberi lényként fognak ránk tekinteni.
Ha az önzetlen szeretet az összes lény kölcsönös függőségének és a boldogságra való természetes törekvésük megértésén alapszik, és ha ez a szeretetet pártatlanul kiterjesztjük minden lényre, akkor ez a tényleges boldogság forrása. A tiszta, túlcsorduló szeretet az - mint amikor boldoggá tesszük a gyermekünket, vagy segítünk a szükségben lévőknek, még akkor is, ha senki sem tud róla, hogy mit tettünk -, ami egy mély és szívmelengető beteljesülést eredményez.
Könyvajánló
Gabrielle Bernstein
Gabrielle Bernstein A csodák tanításának elkötelezett híve.
Hisz abban, hogy gondolkodásunk és tetteink egyszerű, következetes megváltoztatása csodálatossá varázsolja egész életünket.
Inspiráló útikönyve segít elengedni félelmeinket, és olyan hozzáállást kialakítani, amelynek köszönhetően a hála, a megbocsátás és a szeretet akadálytalanul áramlik keresztül rajtunk. Mindez végül lélegzetelállítóan bőséges, elfogadó és boldog élethez vezet.
A könyv egy hathetes programot ad a kezedbe. Minden héten más-más területre összpontosít: a félelmek felismerésére, önmagad szeretetére, testedre és étkezési szokásaidra, emberi kapcsolataidra, pénzügyi helyzetedre és a mások szolgálatában végzett tevékenységeidre.
Minden gyakorlat apró változásokat hoz létre benned. Ezek a változások a csodák. Minél több csodával találkozol, annál csodálatosabb lesz az életed. Az apró, finom változtatások végül egész életed átalakulását eredményezik.
Készen állsz? Engedd hát be életedbe a csodákat!