Bár az evolúciót általában az élettel társítjuk, a csillagok is hasonló folyamaton mennek keresztül. A nagy bumm után létrejött első csillagok elsősorban könnyű elemekből álltak, a későbbiek viszont egyre nehezebbek lettek a fémeknek köszönhetően.
Most pedig a csillagászoknak sikerült azonosítani az egyik legősibb csillagot, amit valaha találtak, ami úgy tűnik, hogy csupán egy generációval azután jött létre, hogy a világegyetem kialakult. Mivel viszonylag közel van a Földhöz, a felfedezés azt jelentheti, hogy galaktikus szomszédságunk sokkal idősebb, mint korábban gondoltuk.
Az univerzum első csillagai körülbelül 13,6 milliárd évvel ezelőtt keltek életre, mindössze 180 millió évvel a nagy bumm után, amely egy pillanatot jelent kozmikus léptékben. Ezek az első generációs csillagok leginkább olyan könnyű elemekből álltak, mint a hidrogén, a hélium és egy kevés lítium, és a fúziós folyamat révén létrehozták az első nehézfémeket. Amikor ezek a csillagok végül felrobbantak, az így létrejövő szupernóvák szétszórták ezeket a nehéz elemeket a kozmoszban.
A csillagok következő generációi ezen anyagok felhői körül álltak össze, vagyis egyre nehezebb fémeket tartalmaztak, majd maguk is folytatták azok létrehozását. Ahogy a ciklus ismétlődött, a csillagok egymást követő generációinak egyre magasabb lett a fémtartalma, így egy csillag "fémessége" jó kiindulópontot jelent korának meghatározásához.
Pár évtizeddel ezelőttig széles körben elterjedt volt az a nézet, hogy az első csillagok már régóta halottak lehetnek, miután elégették üzemanyag tartalékaikat és felrobbantak. Az elmúlt években azonban a csillagászok körülbelül 25 "ultra fémszegény" csillagot azonosítottak, amelyek a világegyetem legrégebbi ismert égitestei közé tartoznak, de ezek mindegyike körülbelül ugyanolyan tömegű volt, mint a Nap.
Az újonnan azonosított ősi csillag, melynek neve 2MASS J18082002-5104378 B, sokkal kisebb, a Nap tömegének mindössze 14 százaléka. Továbbá az ismert csillagok közül ennek van a legalacsonyabb fémtartalma, ami ugyanolyan koncentrációban található meg benne, mint a Merkúr bolygó esetében. A kutatók szerint valószínűleg a második generációs csillagok közé tartozik. Ez az adat megdöbbentő, ha összehasonlítjuk a Nappal, amely egy fiatal, virgonc csillag, amely körülbelül 4,6 milliárd éves, és annyi fémet tartalmaz, mint 14 darab Jupiter. (1)
[post_ads_2]
"Az eredmények azért jelentősek, mert először sikerült közvetlen bizonyítékot találnunk arra, hogy léteznek nagyon ősi, alacsony tömegű csillagok, és a mai napig életben maradhattak anélkül, hogy megsemmisítették volna magukat," - mondja Andrew Casey, a csillagról készült tanulmány társszerzője. (2)
A szóban forgó ultra fémszegény csillag nem a legrégebbi, amiről tudunk - ez csak az egyik, melyet a Sloan Sky Survey felmérés során fedeztek fel 2014-ben. De ami különösebben furcsa, az az, hogy a Tejútrendszer "vékony lemezében", a saját galaxisunk azon régiójában található, amit mi az otthonunknak hívunk. Ez azt sugallja, hogy a Tejútnak ez a része legalább 3 milliárd évvel idősebb, mint korábban gondolták.
A kutatók szerint ez a felfedezés azt jelenti, hogy a jövőben még ennél idősebb csillagok is megfigyelhetők lesznek, beleértve az első generációs csillagokat is.
(1) - http://iopscience.iop.org/article/10.3847/1538-4357/aa
(2) - https://www.monash.edu/science/news/current/scientists