Gyakran gondoljuk, hogy életünk döntései és azok a dolgok, melyek megvalósulását szeretnénk látni, egy álomban nyilvánulnak meg.
Már távoli őseink is próbálták dekódolni az álmok jelentését. Vannak, akik ismeretlen helyek meglátogatásáról álmodnak, míg néhányan homályos álmokról számolnak be. De miért vannak egyáltalán álmaink?
Vajon léteznek alternatív valóságok vagy párhuzamos univerzumok? Talán az álmok egyfajta bepillantást engednek ezekbe a világokba?
Az ókortól kezdve már a rómaiak és a görögök is úgy gondolták, hogy az istenek az álmaikon keresztül küldenek üzeneteket az embereknek. Az ókori Kínában az álmokra úgy tekintettek, mint ami egy lehetőség arra, hogy azokon keresztül meglátogassák a halott emberek világát. Az ókorban az egyiptomiak azt feltételezték, hogy csupán a különleges hatalommal rendelkező emberek fejthetik meg az álmok jelentését.
A mexikói és az indián törzsek is úgy hitték, hogy az álmok különböző világokba vezetnek el minket.
De mindezek a hiedelmek az ősi időkből származnak. Napjainkban mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy az álmok nem mások, mint rejtett érzéseink, gondolataink és az események egyfajta kifejeződései, amelyeken áthaladunk az álmaink során.
Az álmok magukban foglalják mind az öt érzéket, a hallást, ízlelést, szaglást, érintést és látást. Ma már az álmainkról világos képet kaphatunk, mert a technológia olyan eszközökkel szolgál, melyekkel képeket készíthetünk az agyunkról, miközben alszunk.
Bár sok felfedezés került már napvilágra, a tudósok még mindig az álom jobb megértésére törekednek. Még nem találták meg álmaink pontos okait.
Lassan feltárjuk az álmok rejtett jelentését, melyekkel kapcsolatban felmerül az a lehetőség, hogy az, amit álmainkban látunk, valójában egy bepillantás egy párhuzamos univerzumba.
Egyre több energiát fektetünk be a tudományba, hogy megtaláljuk az igazságot ezen rejtélyes világ sötét titka mögött, ami túlmutat az emberi érzékeken.
Időtlen idők óta úgy véljük, hogy van egy misztikus hely, ahol a lelkek és szellemek léteznek. A tudomány nem akarja, hogy a babonákkal társítsák, de eddig nem tudták ezt teljesen kizárni. 1920 óta a fizikusok igyekeznek olyan bizonyítékot felmutatni, amely után mindenki hihetne a létezésében.
A részecskék nem csak a mi univerzumunkra korlátozódnak, hanem másik univerzumokban is léteznek. Ráadásul jelenlegi tudásunk arra enged következtetni, hogy nem csak egy párhuzamos univerzum van, hanem végtelen a világyegyetemek száma, és ez nagyon megnehezíti a fizikusok dolgát. Ezeket a különféle univerzumokat a multiverzum elméleten belül párhuzamos univerzumoknak nevezik.
Ez még ugyan mindig csak egy elmélet, mivel semmit sem bizonyítottak a párhuzamos univerzumokkal kapcsolatban, amelyekről azt állítják, hogy léteznek, és amiről széles körben folynak viták a fizikusok körében világszerte.
A metafizika és a fizika határát tesztelhető elméletként határozzák meg, és nem csak néhány furcsa, nem megfigyelhető dologként. Napjainkban a fizika olyan absztrakt koncepciókat is tartalmaz, mint például az elektromágneses mezők, amelyek láthatatlanok, nagy sebességen lelassítják az időt, meghajlítják a teret, a fekete lyukakat és a kvantum szuperpozíciókat. Az MIT professzora, Max Tegmark elmondta, hogy ma már a multiverzum is a listán szerepel.
Dr. Michio Kaku azt mondja, hogy a fizikusok katasztrófaként élik meg, amikor a kozmológia elsődleges feltételezései, ami a fizika törvényeinek alapjait jelenti, az Ősrobbanás jelenlétében meghiúsulnak. Vannak, akik nem találnak ebben semmi rosszat, de általában mindannyian használjuk azokat az ismert törvényeket, amelyek a matematika nyelvén leírhatók. De itt egyfajta létezésről beszélünk, ami túlmutat a fizika törvényein.
Lehetséges, hogy egy párhuzamos univerzumban van valaki pontosan olyan, mint te. Ez a személy minden szempontból ugyanazt az életet éli, mint a te, de még mindig van egy kis különbség közted és a másolatod között. Az idővonalaitok nem azonosak, de némileg hasonlóak, mert van egy másik éned ebben az alternatív világban.
Talán álmodtál róla, hogy meglátogattál egy olyan helyet, ahol még soha nem voltál, és itt van annak a lehetősége, hogy az álmaid bepillantást nyújtanak ezen párhuzamos univerzumban megtapasztalt élményekbe.
Még akkor is, ha a jövőt látod, azt jelentheti, hogy valójában egy alternatív világot látsz, ahol szintén létezel.
Lehetséges, hogy a különleges álmaink egy rövid bepillantást engednek ebbe a párhuzamos univerzumba, amelynek egy bizonyos, eddig ismeretlen szinten a tudatában vagyunk. Ez még mindig csupán egy spekuláció, és semmit sem erősítettek meg, de a fizikusok azt mondják, hogy fennáll a párhuzamos univerzumok lehetősége.
Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy spekuláció vagy kíváncsiság nélkül nem fogunk megtudni semmi újat. Minden tudományos felfedezés mögött egy kíváncsi tudós áll, aki nem elégedett azzal, amit pusztán a saját szemével lát. Megpróbál egyre mélyebbre ásni, hogy kiderítsen valami újat a régi válaszok helyett.
Ez az út, amelyen keresztül az univerzum titkait egyre nagyobb számban sikerült megfejteni az évek során. Tegmark professzor szerint az evolúció megadta nekünk az intuíció erejét a fizika területén is, és őseink értékeire is támaszkodhatunk, amikor megpróbálunk átlépni a jelenleg meglévő ismereteinken, hogy olyan dolgokat fedezzünk fel, amelyek bizarr módon eltérnek korábbi tudásunktól. (1)
(1) - https://dailyoccupation.com/2018/01/22/according
Könyvajánló
Kozmológia, kvantummechanika és a tudatosság fizikája
Stephen W. Hawking - Roger Penrose
Roger Penrose eredeti és provokatív elképzelései a világegyetem nagyléptékű fizikájáról, a kvantumfizika kisléptékű világáról és az elme fizikájáról nem ismeretlenek a magyar olvasó számára. Ezeket az elképzeléseket fejtette ki többek között A császár új elméje és a Stephen Hawkinggal közösen írt A tér és az idő természete című nagy sikerű könyveiben. A nagy, a kicsi és az emberi elme összegzi, felfrissíti és aktualizálja Penrose gondolatait e komplex területekről. Mesteri összefoglalást ad a fizika azon részeiről, ahol lényeges megoldatlan problémákat lát. Ennek során gyökeresen új foglamakat vezet be, amelyeket különösen hasznosnak gondol az agyműködés és az emberi elme természetének megértéséhez. Elgondolásairól három jeles szakértő mond véleményt különböző szempontokból - Abner Shimony és Nancy Cartwright mint tudományfilozófusok és Stephen Hawking mint elméleti fizikus és kozmológus. A kötet végén a szerző válaszol tudóstársai gondolatébresztő kritikáira. Penrose lelkesedése, éleslátása, jó humorérzéke az átlagos olvasó számára is könnyen felfoghatóvá teszi a modern fizika problémáiról írt beszámolóját.