Amikor egy múltbeli eseményre emlékezünk, az emberi agy a Birminghami Egyetemen végzett új tanulmány szerint fordított sorrendben rekonstruálja ezt a tapasztalatot.
Ha pontosabban megértjük, hogy az agy hogyan gyűjti az információt, az segíthet jobban értékelni a szemtanúi beszámolók megbízhatóságát, például egy bűnesettel kapcsolatban, ahol az emberek gyakran képesek felidézni az esemény általános "lényegét", de a konkrét vizuális adatokat kevésbé megbízhatóan tudják előhívni.
A Nature Communications folyóiratban közzétett tanulmányt az Emberi Agy Egészség Központjának (Centre for Human Brain Health) kutatói végezték, akik az agy dekódolási technikák segítségével rekonstruálták a memóriakeresési folyamatot. Ezek a technikák lehetővé teszik, hogy nyomon követhessük, hogy az agyban egy egyedi memória mikor aktiválódik újra. (1)
Megállapították, hogy egy vizuális objektumra vonatkozó információk lekérésekor az agy elsődlegesen az értelmére összpontosít - kinyerve a "lényeget" - és csak utólag idézi fel a konkrétabb részleteket.
Ez éles ellentétben áll azzal, ahogyan az agy feldolgozza a képeket, amikor először találkozik velük. Amikor először látunk egy összetett objektumot, a vizuális részletek azok - minták és színek -, amelyeket először érzékelünk. Az elvont, érdemi információ, amely elmondja nekünk, hogy milyen objektumot nézünk, akár egy kutyát, egy gitárt vagy egy csészét, később érkezik.
"Tudjuk, hogy emlékeink nem pontos másolatai azoknak a dolgoknak, amelyeket eredetileg tapasztaltunk," - mondja Juan Linde Domingo, a tanulmány vezető szerzője.
"Az emlékezés egy rekonstruktív folyamat, amelyet a személyes tudás és a világnézet befolyásol - néha még olyan eseményekre is emlékszünk, amelyek soha nem történtek meg. De hogy pontosan hogyan rekonstruálja az agy az emlékeket lépésről lépésre, jelenleg nem tisztázott."
A vizsgálat során a résztvevők konkrét tárgyak képeit látták, majd megtanulták, hogy minden képet egy egyedi emlékeztető szóval társítsanak. A résztvevőknek később ezeket az emlékeztető szavakat mondták és megkérték őket, hogy a lehető legrészletesebben rekonstruálják a hozzájuk kapcsolódó képet.
Az agyi aktivitást a teljes fejbőrre csatlakoztatott 128 elektródon keresztül rögzítették, így a kutatók megfigyelték az agyminták változását milliszekundumos pontossággal. Végül a kutatók számítógépes algoritmust képeztek, hogy dekódolják, hogy az egyes résztvevők milyen képet idéztek fel a feladat különböző pontjain.
"Meg tudtuk mutatni, hogy a résztvevők magasabb szintű, absztrakt információkra emlékeztek, mint például amikor egy állatra vagy élettelen tárgyra gondoltak, röviddel azután, hogy hallották az emlékeztető szót," - magyarázza Maria Wimber, a tanulmány másik vezető szerzője.
"Csak később idézték fel a konkrét adatokat, például azt, hogy egy színes objektumot, vagy egy fekete-fehér vázlatot néztek."
"Ha az emlékeink a fogalmi információkat előnyben részesítik, ez is hatással van arra, hogy az emlékeink hogyan változnak, amikor ismételten visszanyerjük őket," - tette hozzá Linde Domingo.
"Ez azt sugallja, hogy mindegyik visszaemlékezés alkalmával egyre elvontabbak és lényegibb tartalmúak lesznek. Bár az emlékeink úgy tűnik, hogy a 'belső szemünk' előtt élénk képekként jelennek meg, ezek nem egyszerű pillanatképek a múltból, hanem rekonstruált és elfogult reprezentációk."
A követéses vizsgálatok során meg kell határozni, hogy ez a fordított rekonstrukció be van-e "drótozva" az agyban. Ha igen, akkor a rekonstrukció sorrendje változatlan körülmények között stabil marad, még akkor is, ha egy személy tudatosan a konkrét részletekre összpontosít a tanulás során.
A csapat jelenleg is részletesebben vizsgálja, hogy az agy hogyan és hol rekonstruálja az összetettebb emlékeket. Amint a memória visszanyerés útja létrejön az egészséges agyban, a kutatók elkezdhetik megvizsgálni, hogyan változik az egészséges öregedés során, vagy hogy ez hogyan járulhat hozzá az emlékek túlzott általánosításához olyan körülmények között, mint a poszttraumás stressz zavar esetében. (2)
(1) - https://www.nature.com/articles/s41467-018-08
(2) - https://www.birmingham.ac.uk/news/latest/2019