A 2014. december 31-i rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint a dollár még mindig domináns szerepet játszik az orosz deviza kosárban 44 százalékkal. A második leggyakrabban használt deviza az euró volt 42 százalékkal. Az angol font 9,5 százalékos részt tett ki.
A Vesti Finance szerint a központi bank a döntést novemberben hozta, de még nem vásárolt jüant. (2)
A kínai valutával történő kereskedés 2010-ben indult a moszkvai tőzsdén. Azóta a kereskedés volumene jelentősen megnőtt. Idén augusztusban az orosz kereskedők rekord mennyiségű, 18 milliárd jüant vásároltak (kb. 2,8 milliárd dollár), ami négyszer több, mint 2014 augusztusában.
Az orosz befektetők azután kezdtek kelet felé tekinteni, miután az Egyesült Államok által vezetett nyugati országok szankciókat vezettek be Oroszország ellen Ukrajna miatt. A szankciók megfosztották Oroszországot a nyugati tőkepiacokhoz való hozzáféréstől. Ez különösen az állami tulajdonban lévő bankokat sújtotta, mint a Sberbank, a VTB, Vnesheconombank, Gazprombank és a Rosselkhozbank (orosz Mezőgazdasági Bank). A hitelezők el voltak vágva a hosszú távú (több mint 30 napos) nemzetközi finanszírozástól.
A hír azt megelőzően került napvilágra, hogy a Nemzetközi Valutaalap bejelentést tett a jüan lehetséges felvételéről a Különleges Lehívási Jogok (SDR) kosarába. Az USA és Japán voltak, akik eddig akadályt gördítettek az elé, hogy a jüan is a tartalékvaluta kosárba kerüljön, de valószínűtlen, hogy most kereszteznék az alkut, mondta októberben Eswar Prasad, a Cornell Egyetem professzora, és az IMF Kína Osztályának korábbi vezetője.
Kapcsolódó cikk: Az IMF kész felvenni a kínai jüant a tartalékvaluta kosárba
(1) - http://tass.ru/en/economy/839940
(2) - http://www.vestifinance.ru/
RT