Exoszóma: a "hiányzó láncszem" a növényi és állati sejtek kommunikációjában és együttműködésében
A maga nemében ez az első tanulmány, mely az exoszómák szerepét vizsgálja, kis vezikulumok választódnak ki a növényi és állati sejtekből, amelyek részt vesznek a sejtközi, és a fajok közötti (növény-állat) kommunikációban.
A tanulmány az exoszómák biológiai tulajdonságait az alábbi módon magyarázza:
"Az exoszómákat különböző emlőssejtek, köztük az immun, epiteliális és a tumorsejtek termelik. Az exoszómák sejtközi kommunikációs szerepet játszanak, és képesek az mRNS, a miRNS, a bioaktív lipidek és proteinsejtek szállítására a sejtek között. Érintkezéskor az exoszóma transzfer molekulák új tulajdonságokat adhatnak, és / vagy átprogramozhatják a fogadó sejteket."Míg a legtöbb exoszóma kutatás a kóros állapotok esetében betöltött szerepére összpontosított, mint például a tumor előrehaladtával, nemrégiben úgy találták, hogy kulcsszerepet játszanak stimuláló regeneráció során sérült szív szövetek esetében, és ismert, hogy megtalálható az anyatejben, továbbá kihangsúlyozva, hogy mennyire nélkülözhetetlen a szintetizált tápszerekkel szemben.
Az új tanulmány
A kutatók exoszómaszerű növényi eredetű nanorészecskéket izoláltak gyömbérből, sárgarépából, szőlőből és grapefruitból, és megfigyelték viselkedésüket az emlőssejtekben (egerek).
Azért döntöttek a leggyakrabban fogyasztott ehető gyümölcsök és zöldségek mellett, mert
"Jól megalapozott, hogy a növényi eredetű étrend nagy szabályozó hatással van az emlős gazdasejtek homeosztázisára (élő szervezetek alkalmazkodó képessége a változó környezethez), különösen az emésztőrendszer sejtjeire. A szabályozott gazdasejt homeosztázisa esetében a növényi eredetű étrend csökkentése fokozott fogékonysághoz vezetett a fertőzések, a krónikus gyulladásos bélbetegségek, és a rák esetében."Megjegyzik, hogy "a sejtes és molekuláris szabályozás fajok közötti kölcsönössége a növényi eredetű étrend és az emlős bélrendszer között nem teljesen tisztázott." Az új tanulmány célja, hogy új betekintést kapjanak azokba a mechanizmusokba, melyeken keresztül mindez megtörténik.
A növényi exoszómák alaposan befolyásolják az emlőssejteket
Elkülönítve és jellemezve az exoszómaszerű nanorészecskéket mind a négy ehető növényből a kutatók felfedezték, hogy figyelemre méltó hasonlóságot mutatnak méretüket és szerkezetüket tekintve az emlős eredetű exoszómákkal. Ezen túlmenően a vizsgálat azt mutatta, hogy "ezeket az exoszómaszerű nanorészecskéket felveszik a bél makrofágjai és őssejtjei, és biológiai hatással vannak a fogadó sejtekre."
A biológiai hatásokat a következőképpen írták le:
- A gyömbér exoszómaszerű nanorészecskéi erősen indukálták a hem-oxigenáz-1 (HO-1) és az IL-10 kifejeződést a makrofágokban, ami gyulladáscsökkentő és antioxidáns tulajdonságokra utal.
- A gyümölcs eredetű exoszómaszerű nanorészecskék, beleértve a szőlő és a grapefruit Wnt / TCF4 aktiválást váltott ki, ami kulcsfontosságú eleme a gyulladáscsökkentő válasznak.
- Minden vizsgált élelmiszer aktiválta az Nrf2 nukleáris transzlokációját, ami kulcsfontosságú szabályozója a HO-1 génnek, és amely fontos gyulladáscsökkentő és antioxidáns szerepet játszik; a leghatásosabbnak a gyömbért, majd a grapefruitot, sárgarépát és a szőlőt találtuk.
Nevezetesen azt találták a exoszómaszerű nanorészecskék esetében, hogy ellenállnak a gyomor- és bélrendszeri enzimes emésztésnek, ami továbbá azt jelzi, hogy jelentős biológiai hatásokat képes kifejteni, megmenekülve az emésztéstől.
A tanulmányban arra is utalnak, hogy eredményeik magyarázattal szolgálnak a tekintetben, hogy azok, akik nagyobb változatossággal fogyasztanak ehető növényeket, miért egészségesebbek:
"Már évtizedek óta ismert, hogy azok az emberek, akik több különböző ehető növényt fogyasztanak napi szinten, több jótékony egészségügyi hatást tapasztalnak összehasonlítva azokkal, akik kevesebb fajta ehető növénnyel táplálkoznak."A tanulmány mélyebb következményei
A növényi eredetű exoszóma által közvetített moduláció felfedezése az alapvető emlős sejtfolyamatokban erőteljesen támogatja azt az elképzelést, hogy a nemzedékeken át hozott ősi táplálkozási gyakorlat kritikus fontosságú az egészségünk fenntartásában. Az iparosodás utáni étrend beköszöntével, amely nagyrészt "élelmiszerszerű" szintetizált táplálék, és az újonnan bevezetett gabona alapú táplálkozással csak az elmúlt 500 generációra visszamenőleg a jelenlegi étrendünk egy sor biológiailag összeegyeztethetelen élelmiszert tartalmaz.
A több millió éves közös evolúciós folyamat számos kölcsönös függőségen alapuló fajt hozott létre. Például az emlősök és a zárvatermők (amely mintegy 250 ezer fajt foglal magában, és tartalmazza a legtöbb virágzó növényt, amely táplálékot biztosít a modern világban), legalább 200 millió évig együtt fejlődtek, és ma a két leginkább meghatározó létforma a bolygón.
Ez megmagyarázza azt a rejtélyt is, hogy bizonyos gyümölcsök, mint például a gránátalma, hogyan képes helyettesíteni az emlős petefészek funkcióját egy petefészek eltávolítás okozta korai öregedési modellben. Míg a gránátalma a természetben a bioidentikus ösztron egyik leginkább koncentrált forrása, az exoszómák lehetnek a "hiányzó lánszemek", hogy a növényi élelmiszerek hogyan támogatják a komplex hormonális folyamatokat az állati szervezeten belül, melyek együttesen váltanak ki széles körű kiegészítő terápiás egészségügyi hatásokat.
Ez még inkább igazolja az olyan növényeket, mint a kurkuma, melynek több mint 600 ismert pozitív egészségügyi hatása ismert, és amelyről azt találták, hogy több ezer génkifejeződést képes modulálni egyidejűleg.
A már elérhető kutatási eredmények mellett a Thomas Edisonnak tulajdonított híres idézet igazabb, mint valaha:
"Az orvos a jövőben nem gyógyszert fog adni, hanem érdekeltté teszi betegét az emberi testről való gondoskodásban, a megfelelő táplálkozásban, továbbá a betegség okának megértésében és a betegség megelőzésében."(1) - http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/24842810/
GreenMedInfo